A világgazdaság növekedésének kifulladásáról, ám azon belül Magyarország növekedési potenciáljának apróbb javulásáról számolt be a Nemzetközi Valutaalap ma megjelent világgazdasági kitekintésében, ami a szervezet legfontosabb prognózisait foglalja össze, és évente kétszer jelenik meg.
Hogy miért kezdett hirtelen lassulni a világgazdaság a tavalyi év második felében, annak okairól egyelőre az IMF is csak találgat. Kereskedelmi háború, monetáris szigorítás, kínai hitelszűkítés, a német autógyártás problémái, argentin és török gazdasági problémák – ezek valamilyen mértékben mind hozzájárultak ahhoz, hogy idén a világ országainak túlnyomó többségében gyengébb lesz a növekedés, mint tavaly.
De azért a szervezet mégiscsak optimista, úgy látják ugyanis, hogy az újrakezdett monetáris politikai lazítás az év második felében újabb lendületet ad majd a világnak. De csak akkor, ha nem igazolódnak be a növekedésre leselkedő súlyos kockázatok, például a pénzügyi helyzet romlása gyorsan okozhat reálgazdasági hatásokat, de egy-egy rendszerszinten fontosabb gazdasági központi (például az eurózóna vagy Kína) csalódást keltően gyenge teljesítményének tovagyűrűző hatása lehet.
A magyar adatokkal kapcsolatban viszont – az utóbbi néhány év mérlegében legalábbis – nem kell annyira örülnünk, az IMF ugyanis jellemzően mellélő, amikor a magyar növekedést kellett megjósolni. Ez látszik a lenti ábrán, ahol a színes vonalak a szervezet magyar GDP-bővülésre vonatkozó jóslatait követik. A világoskék vonal mutatja a mostani IMF-prognózist, jól látható, hogy az utóbbi időben rendszeresen felfelé javítja a szervezet a becslését.
Persze nem is ez a szervezet fő profilja, hogy minden egyes közepesen apró ország növekedési ütemét eltalálja, de az biztos, hogy a szervezet már 2017-ben a magyar növekedést tetőzését várta, ehhez képest csattanós válasz volt a kevés híján öt százalékos gazdasági bővülés. Az is tény persze, hogy hosszú távon egy ország sem térhet el az alapvető termelési tényezők változásából adódó potenciális növekedéstől (munkaerő, tőke, hatékonyság), márpedig ez Magyarország esetében nem sokkal több évi 2 százaléknál. Ez gyengébb, mint a világgazdaság egészének utóbbi években tapasztalt 3,5 százalékos növekedése.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
