A Világgazdasági Fórum felmérése szerint a világon elvégzett összes munka 29 százalékát robotok végzik (egy feladatra jutó munkaóra-egyenértékben mérve), és 71 százalék az emberi munkaerő aránya. A robotok terjedése azonban olyan mértékben gyorsul, hogy hamarosan 58 százalékra csökken a humánerő aránya.
A KPMG tanácsadócég vállalati ranglétrát teljesen lefedő kutatása alapján azt állítja, hogy a robotizáció után a munkavállalóktól kezdve a menedzserekig mindenki úgy érezte, hogy gazdagabbá vált a munkaköre. Mivel a robotok jellemzően a szabványosított, ismétlésekre épülő, vagyis az emberek számára unalmas munkákat veszik át, a munkavállalókat általában érdekesebb, nagyobb hozzáadott értékű állásokba irányítják át. (Ez volt a tanulság az Excel elterjedésének történetéből is.)
A vállalatoknak úgy kell átalakítani a HR tevékenységüket, hogy erre a váltásra készen álljanak. Célszerű eleve olyan embereket felvenni a szervezetbe, akiket át lehet irányítani más területekre, másrészt az átképzés lehetőségét is szervesen be kell építeni a munkahelyi lehetőségek körébe. A Világgazdasági Fórum becslése szerint 2022-re az alkalmazottak legalább 54 százaléka szorul majd jelentősebb átképzésre.
A robotok teljes egészében nem tudnak majd átvenni minden munkafolyamatot, a fennmaradó feladatokra továbbra is embereket kell majd alkalmazni, ám a feladatokat újra kell osztani közöttük. A KPMG úgy látja, hogy ez az újraosztás növelni fogja a távolságot a magasan képzett és az alacsonyabban képzett munkatársak között.
Az egyszerű és a komplex folyamatokra egyaránt igaz lesz, hogy a robotok csak bizonyos részben tudják kiváltani őket. A kognitív képességeket igénylő munkáknál a magasan képzett emberi munkaerő megmarad, de az alacsonyabb szintű feladatoknál sem tudja kiváltani teljesen azokat a feladatokat, amelyekhez nagyfokú ügyesség vagy felfogóképesség szükséges. Az azonban biztosnak látszik, hogy a két emberi munkaerő-csoport közötti szakadékot a robotizáció növelni fogja.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
