A Világgazdasági Fórum felmérése szerint a világon elvégzett összes munka 29 százalékát robotok végzik (egy feladatra jutó munkaóra-egyenértékben mérve), és 71 százalék az emberi munkaerő aránya. A robotok terjedése azonban olyan mértékben gyorsul, hogy hamarosan 58 százalékra csökken a humánerő aránya.
A KPMG tanácsadócég vállalati ranglétrát teljesen lefedő kutatása alapján azt állítja, hogy a robotizáció után a munkavállalóktól kezdve a menedzserekig mindenki úgy érezte, hogy gazdagabbá vált a munkaköre. Mivel a robotok jellemzően a szabványosított, ismétlésekre épülő, vagyis az emberek számára unalmas munkákat veszik át, a munkavállalókat általában érdekesebb, nagyobb hozzáadott értékű állásokba irányítják át. (Ez volt a tanulság az Excel elterjedésének történetéből is.)
A vállalatoknak úgy kell átalakítani a HR tevékenységüket, hogy erre a váltásra készen álljanak. Célszerű eleve olyan embereket felvenni a szervezetbe, akiket át lehet irányítani más területekre, másrészt az átképzés lehetőségét is szervesen be kell építeni a munkahelyi lehetőségek körébe. A Világgazdasági Fórum becslése szerint 2022-re az alkalmazottak legalább 54 százaléka szorul majd jelentősebb átképzésre.
A robotok teljes egészében nem tudnak majd átvenni minden munkafolyamatot, a fennmaradó feladatokra továbbra is embereket kell majd alkalmazni, ám a feladatokat újra kell osztani közöttük. A KPMG úgy látja, hogy ez az újraosztás növelni fogja a távolságot a magasan képzett és az alacsonyabban képzett munkatársak között.
Az egyszerű és a komplex folyamatokra egyaránt igaz lesz, hogy a robotok csak bizonyos részben tudják kiváltani őket. A kognitív képességeket igénylő munkáknál a magasan képzett emberi munkaerő megmarad, de az alacsonyabb szintű feladatoknál sem tudja kiváltani teljesen azokat a feladatokat, amelyekhez nagyfokú ügyesség vagy felfogóképesség szükséges. Az azonban biztosnak látszik, hogy a két emberi munkaerő-csoport közötti szakadékot a robotizáció növelni fogja.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
