(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda–, a kézilabda–, a labdarúgó– és a kosárlabda-szervezetek támogatásait, illetve, hogy mely nagyvállalatoktól, illetve kormányközeli cégektől érkezik a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül a sportba. Most az állami cégek támogatásairól lesz szó.)

Nagyon úgy tűnik, hogy a közvetlen állami tulajdonban lévő cégek igyekeztek távol tartani magukat a tao-rendszertől, legalábbis annak sport részétől. Ez persze nem meglepő, hiszen támogatásaik nagyon nem fértek volna bele a kormányzat narratívájába, miszerint az államkassza helyett sportszervezeteknek utalt társasági adó nem közpénz.

Más kérdés, hogy az önkormányzati cégek már nem feltétlenül voltak ilyen válogatósak. Bár ők is az állam pénzével gazdálkodnak, ez nem mindig jelentett akadályt akkor, amikor több 100 millió forintnyi adóbefizetés sorsáról kellett dönteni. Volt azonban még ennél is szórakoztatóbb eleme a tao-támogatásoknak, amit ráadásul a sportvállalkozások mutattak be.

A legnagyobb állami cég, az MVM 2011 óta több évben is nagyon masszív nyereséget könyvelt el, így akár milliárdos tételben is utalhatott volna taó-jából sportszervezeteknek, de nem tette. Ahogy a Posta, illetve a MÁV sem, igaz esetükben profit hiányában nem is mindig lett volna erre lehetőség.

A Szerencsejáték Zrt-vel már kicsit komplikáltabb a helyzet, a cég ugyanis 2013 és 2015 között összesen 4,2 milliárd forint értékben nyújtott társasági adó kedvezményre jogosító támogatást. Ezt azonban nem a látvány-csapatsportágak, hanem – legalábbis az állami cég beszámolója szerint – teljes egészében a Magyar Nemzeti Filmalap kapta (tao-támogatást nem csak sport-, hanem kulturális szervezetnek is lehet adni).

A Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. (BVH) azonban már nem ódzkodott attól sem, hogy leányvállalatai sportszervezeteknek utalják társasági adójukat. A BVH vezérigazgatója júniusban egy közérdekű adatigénylésre adott válaszában árulta el, hogy mennyi közpénz ment így a csoport cégeitől a magyar sportba: közel 1,2 milliárd. A vállalatok ráadásul elég széles kört támogattak: a nevesebb budapesti klubok (Vasas, FTC, MTK, BVSC, KSI) mellett jutott adójukból például a siófoki kézilabdának és a gödöllői sportegyesületnek is néhány tízmillió.

De nem csak a főváros volt ilyen figyelmes: ha sokkal kisebb tételben, de például a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Zrt. is vett igénybe adókedvezményt látványcsapat sport támogatására hivatkozva. Az önkormányzati tulajdonban lévő cég három év alatt hétmillió forintot utalt így sportszervezeteknek. Az összeg elenyésző a tao-rendszerben mozgó pénz mennyiségéhez képest, a történet azonban így is bájos, ha figyelembe vesszük, hogy Mezőkövesd annak a Tállai Andrásnak a birodalma, akit azóta adóügyekért felelős miniszterhelyettessé, és az adóhatóság vezetőjévé neveztek ki.

Ráadásul még csak nem is ez volt a legjobb tao-trükk Mezőkövesden. A helyi labdarúgó csapatot működtető cég, a Mezőkövesd Zsóry FC Kft. a nyeresége után nem a költségvetésbe fizette be, hanem látványcsapat sport támogatásra használta adója egy részét. Mindezt úgy, hogy a profit részben tao-támogatásból származott. Magyarul

az államkassza helyett nekik utalt pénznek köszönhető nyereség után ők sem az államkasszába, hanem valahova máshova fizették adójukat.

Mindezt pedig pont abban az évben, amikor a kft-t kézben tartó sportegyesület elnöke, Tállai András elfoglalta jelenlegi kormányzati pozícióját.

Egyébként nem csak Mezőkövesd ajánlotta fel taóból származó nyeresége után a taót másnak, ugyanezt meglépte a Szolnoki MÁV FC Kft. is. Kifejezetten érdekes, hogy utóbbi cég mögött az a Nyerges Zsolt áll, aki az egykor a szintén az adóhatóságot vezető Simicska Lajos állandó üzlettársa.

(MTI Fotó: Vajda János)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Mezőkövesd Szerencsejáték Zrt. tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában