Az Erste Bank és az idehaza piacvezető légitársaság, a Wizz Air kőkeményen demonstrálja azt a közgazdasági alapállítást, hogy ingyen ebéd nincs. Legalábbis örökké semmiképpen, mert ha megnézed a Wizz hitelkártya feltételeinek február és április között folyamatosan életbe lépő módosításait, akkor láthatod, hogy az eddigi igen bőkezű rendszert egy olyan új váltja fel, amely (a korábbihoz képest) szinte semmit sem ad.
Az új Wizz hitelkártya lényegében már csak a nevében egyezik meg az elődjével, mert egy egészen más termékké alakították át. Az utasok szempontjából a módosítások legfontosabb következménye az, hogy sokszorosan nehezebbé vált egy „ingyenrepülőjegy” elérése.
A Wizz hitelkártya – a többi ilyesfajta banki termékhez hasonlóan – úgy működik, hogy a kártyával (hitelből) levásárolt összeg egy bizonyos részét jóváírják az ügyfélnek, jelen esetben pontok formájában. Egy pont egy forintnak felel meg, és amikor az ügyfél például egy Wizz repülőjegyet szeretne venni, akkor részben vagy egészben akár a pontokkal is fizethet.
Eddig alapesetben minden levásárolt 100 forint után 2 pont járt, ami praktikusan azt jelentette, hogy ha valaki például 60 ezer forintért kinézett magának egy repülőjegyet, akkor összesen 3 millió forintot kellett elköltenie a kártyájáról ahhoz, hogy meglegyen mind a 60 ezer pontja. Így teljes mértékben fedezte a jegy árát, ezt nevezzük mi most az egyszerűség kedvéért ingyenjegynek. (Ha kevesebb pontja volt, akkor értelemszerűen a pontok forintértékével csökkenthette a jegyárat.)
Mostantól azonban 100 forint után csak 1 pont jár,
ami 3 millió forintról hirtelen 6 millió forintra emeli a fenti példa szerinti 60 ezer pont megszerzéséhez szükséges költést.
Ez még nem is lenne nagy érvágás, hiszen bizonyos feltételekkel gyakran már 60 ezer forint alatt is lehet Wizz jegyeket találni, ám bevezettek egy további erős szigorítást is. Míg korábban az ügyfélnek megítélt hitelkereten belül nem volt felső határa a vásárlások után kapott pontmennyiségnek, most lett. Ezentúl alapesetben egy kártyával havonta legfeljebb csak 250 ezer forint vásárlásig lehet a pontokat összegyűjteni. Ez azt jelenti, hogy egy kártyával (és a hozzá kapcsolt társkártyákkal) újabban legfeljebb csak havi 2500 pont gyűjthető, tehát egy év alatt 30 ezer pontban határozták meg a maximumot.
Az éves kártyadíj 5622 forint, és bár ennek nincs közvetlen köze a pontgyűjtéshez, akár úgy is számolhatunk, hogy ezzel az összeggel mint kiadással csökken a 30 ezer pont/forint értéke.
Visszatérve a példánkhoz: egy 60 ezer forintos repülőjegy pontokkal való megvásárlásához most már legalább két évre van szükség.
Csakhogy az új rendszer érzékelhetően nem szeretné, hogy valaki két évig gyűjtse a pontjait.
A régi szabályok szerint a pontgyűjtést még el lehetett húzni maximum két évig. A megszerzett pontok ugyanis az Erste Banknál gyűltek, és ahhoz, hogy repülőjegyet lehessen vásárolni belőle, a kártyatulajdonosnak be kellett váltania azokat. Ez úgy történt, hogy az ügyfél az Erste netbankjában kérte, hogy az ott nyilvántartott pontok kerüljenek át a Wizz Airhez. Ha 12 hónapig egyszer sem kérte ezt az ügyfél, akkor a bank türelmi ideje lejárt, és automatikusan „átküldte” az addig összegyűlt pontokat a légitársaságnak. A Wizz azonban szintén adott 12 hónap türelmi időt, mert a banktól hozzá beérkező pontok ellenértékét egy évig engedte levásárolni. Ha ez nem történt meg, akkor a pontok elvesztek, de ez így összességében lehetővé tette a két évig tartó ponthalmozást.
Mostantól azonban a bank mindennap automatikusan átküldi a Wizznek a pontokat, azaz már nem engedi meg, hogy nála akár 12 hónapig gyűljenek a pontok. Ha valaki mondjuk 2019. április 12-én egy hitelkártyás vásárlásért kap 20 pontot, az már aznap megjelenik a Wizz Airnél, és ha onnan nem költi el, akkor pontosan egy év múlva, 2020. április 12-én megsemmisül.
Ha azt feltételezzük, hogy egy átlagos felhasználó havonta nagyjából mindig ugyanakkora értékben vásárol a kártyájáról, akkor az új rendszer neki azt jelenti, hogy egy év elteltével a pontjai számát már nem is tudja növelni. Könnyen végiggondolható, hogy ha például valaki most vált ki egy hitelkártyát, és elkezd vele vásárolni, akkor a 2019 márciusában szépen sorban összegyűjtött pontjait 2020 márciusában ugyanabban a sorrendben, napról-napra el fogja veszteni. Ha jövő márciusban összességében körülbelül annyit használja a kártyáját, mint idén, akkor a pontjainak száma stagnálni fog, mert ugyanannyit fog gyűjteni, amennyit elveszít.
Ez a módosítás így arra ösztönzi az ügyfelet, hogy legalább egyszer egy évben (mielőtt az elsőként megszerzett pontok elkezdenének megsemmisülni) költse el az addig összegyűlt pontjait.
Csakhogy amint bemutattuk, az új rendszerben egy év alatt legfeljebb 30 ezer forintnak megfelelő pontot lehet gyűjteni. Ez pedig végső soron leegyszerűsítve azt jelenti, hogy
a Wizz Air és az Erste Bank most már nem szeretne egy évben fejenként 30 ezer forintnál több engedményt adni a kártyahasználóinak.
Ettől kezdve az ügyfélnek már csak azt lehet mérlegelnie, hogy évi legfeljebb 30 ezer forintot mire tud elkölteni a Wizz szolgáltatásai közül, és megéri-e neki ezért egyáltalán a hitelkártyát fenntartani (hiszen a piacon más bankok másfajta kedvezményeket nyújtó hitelkártyái is elérhetőek).
Igaz, az új rendszerben megjelenik két csomag, Comfort és Comfort Plus néven. A Comfort csomag 250 ezerről 450 ezerre emeli a havi pontgyűjtési alapot, ami azt jelenti, hogy ha az ügyfél egy éven keresztül minden hónapban legalább 450 ezer forintot költ a kártyájáról, akkor havi 4500, azaz évi 54 ezer forintnak megfelelő pontot kap. Ez ugyan 24 ezerrel több, mint a csomag nélküli 30 ezres verziónál, csakhogy a csomag havidíja 990 forint. Ha ezt levonjuk, akkor a ténylegesen elérhető maximális nyereség 12 ezer 120 forint lehet egy évben.
Ehhez hasonlóan működik a Comfort Plus csomag, amely havi 650 ezer forintra emeli a pontgyűjtés költési határát, de havi 1590 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy évente összesen 78 ezer pont gyűjtéséig tolja ki a határt, de 19 ezer 80 forinttal növeli az éves költséget, így a 30 ezres alapverzióhoz képest csak 29 ezer forint plusz potenciált ad.
Az említett csomagokkal azonban érdemes vigyázni. A bank ugyanis ezekhez már többek között egyéves hűség vállalását is kéri, ami hitelkártya esetében elég rizikós dolog. A hitelkártya amúgy is büntetően magas kamatokat számol fel, ha az ügyfél megcsúszik a visszafizetéssel. Sőt, amint azt korábbi cikkünkben bemutattuk, a hitelkeretet mint tartozást részben figyelembe veszik a lakás- és áruhitelek adósságfék-bírálatánál, még akkor is, ha az ügyfél rendesen törleszt, és a hitelkártyájával sosem csúszik meg. Márpedig a Comfort és a Comfort Plus csomag vállalása azt jelenti, hogy a Wizz hitelkártyától a hűség lejártáig semmiképpen sem lehet megszabadulni.
A pontgyűjtés maximalizálásának családon belüli egyetlen jó módszere az maradt, ha a családtagok külön-külön igényelnek hitelkártyát,
és nem társkártyában gondolkodnak. Ekkor a kártyánkénti havi 250 ezer forintos limitet össze tudják adni.
A Wizz Air egyébként üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, amelyek a változtatások motivációira vonatkoztak. A hitelkártyás ügyfelek számát sem közlik, és arról sem nyilatkoznak, hogy számítanak-e az ügyfélkör csökkenésére.
A légitársaság és a bank a közös hivatalos tájékoztatóban mindenesetre úgy fogalmazott, hogy a változtatások oka a megváltozott légi közlekedési szokásokhoz való igazodás. Ez az igazodás olyan alaposra sikerült, hogy tulajdonképpen a Wizz Air hitelkártya szabad pórázra engedett, első verziója ezzel 10 év után ki is múlt.
Élet
Fontos