A Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvénypakettjének hozamaiból fogják finanszírozni az alapítványi kézbe kerülő Budapesti Corvinus Egyetemet. Több részlet is kiderült hétfőn a BCE-n tartott sajtótájékoztatóból és Palkovics László innovációs miniszter Portfóliónak adott nyilatkozatából, de talán az új felállás finanszírozásáról árulták el a legtöbb konkrétumot.
A BCE fenntartását nyártól veszi át az államtól a mostani bejelentés szerint Maecenas Universitatis Corvini néven létrehozandó alapítvány. Ez egyben egy új alapítványi forma debütálását is jelenti (ezért Palkovics társaságában Trócsányi László igazságügyi miniszter is ott volt a bejelentésen), név szerint a vagyonkezelői alapítványét*Erről az MTI beszámolója szerint annyit lehet megtudni, hogy “közcéllal, fenntartói feladatok ellátására (jöhet létre), így a felsőoktatás számára is kiváló lehetőséget kínál”. A Portfólió beszámolójában még az is kiderült, hogy Trócsányi szerint a cél ezzel az új formával az, hogy “akár új pénzeket csábítson be Magyarországra”..
A múlt heti cikkünk alapján a Corvinus oktatói leginkább arra kíváncsiak, hogy kikből fog állni és mi lesz az alapító nyilatkozatban. Ez azonban még nem derült ki, Palkovics annyit mondott, hogy a kuratórium legalább öt tagú lesz, és biztosan megjelennek majd benne a tudományos és az üzleti szféra, valamint az oktatás szereplői. Az viszont biztossá vált, hogy az állam a Molban és a Richterben lévő 25-25 százalékos részvényvagyonából 10-10 százalékot ad át az egyetemet fenntartó alapítványnak.
Ennek a részvénycsomagnak az összértéke 380 milliárd forint körül van. Palkovics szerint az alapítvány ezeket a részvényeket nem adhatja el, hanem a részvényekre jutó osztalék fedezi majd a Corvinus finanszírozását. Palkovics szerint a két cég vagyonrészre eső 2017-es osztaléka 10,7 milliárd forint volt (ebből 9,4 milliárd a Molé, 1,3, milliárd a Richteré), és ez meghaladja azt az állami támogatást, amit a Corvinus jelenleg kap.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszél, jobbról Trócsányi László igazságügyi miniszter (j2) és Lánczi András rektor, balról Pavlik Lívia kancellár. Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Palkovics szerint a cégektől származó osztalékvagyon “így további fejlesztésekre is lehetőséget biztosít”. A Corvinus 2018-ban valóban ennél kevesebb, 8,7 milliárd forintos állami támogatást kapott, Palkovics azonban nem beszélt arról, hogy az elmúlt tíz évben csak egyedül tavalyelőtt haladta meg a két cég osztalékfizetésének arányos értéke a Corvinus mostani költségvetését.
A részvények után járó osztalékot ugyanis értelemszerűen az jellemzi, hogy ingadozik az értéke. Ha egy ország prosperál és jól megy az adott ágazatnak és azon belül a cégnek, akkor az több osztalékot fizet, ha pedig válság van és döcög a vállalat, akkor meg az is lehet, hogy egyáltalán nem fizet osztalékot. Ez nem csak egy elméleti felvetés: a válság évei alatt a Mol három éven át egy forint osztalékot sem fizetett ki három éven keresztül. Mind az olajszektor, mind a gyógyszergyártás ciklikus és kockázatos terep, több tényező miatt változhat jelentősen a cégek eredményessége.
A válság előtti csúcsévet a Mol 2017-ben múlta felül először, akkor 85, most 94 milliárd forint osztalékot fizetett összesen. Az elmúlt tíz év átlagában pedig a két cég osztaléka átlagosan évi 54 (a Molnál 41, a Richternél 13) milliárd forint volt. Ha a Corvinus fenntartására jutó 10 százalékból indulunk ki, az elmúlt tíz átlaga alapján a tavaly 8,7 milliárdos állami támogatása közel 40 százalékkal csökkenne, 5,4 milliárd forintra. Ha kivesszük a három válságos évet, a két cég osztalékának átlaga még úgy is csak 70 milliárd forint lesz, aminek a tíz százaléka szintén közel kétmilliárddal elmaradna a BCE tavalyi állami támogatásától.
Ha tehát a BCE fenntartása valóban két cég osztalékára épülne – ahogy azt Palkovics is megerősítette – akkor ingadozó bevételekre számíthat, és egy válság vagy akár csak gazdasági lassulás esetén is jelentősen csökkenhetnének a bevételei. Palkovics az interjújában meg sem említi ezt a kockázatot, így az nem világos, hogy egy ilyen esetben mi történne az egyetemmel. Tavaly az Élet és Irodalomban két cikk is megjelent, amely az egyetem finanszírozását járta körbe, ide kattintva és ide kattintva olvashatóak.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
