A világ legnagyobb autógyártója, a Volkswagen-csoport új üzemet építene Közép-Kelet-Európában. Az új gyárban 2022 után indítanák be a termelést, és a tervek az új gyártósorokon olyan népszerű városi terepjárók készülnének, mint a Škoda Karoq és a Seat Ateca. Jelenleg a csehországi Kvasiny-ben készül ez a két típus.
A német Automobilwoche című újság szerint több helyszín mellett Győr is versenyben van. Hans Dieter Pötsch, a Volkswagen-csoport fb-elnöke szerint még nem született döntés arról, hogy új helyszínre kerüljön a termelés – ami lehet Bulgária vagy Románia -, Herbert Diess vezérigazgató pedig ezt kiegészítette azzal, hogy jelenlegi gyárak is szóba kerülhetnek. A Škoda jelenlegi gyárait viszont elvetették, mivel az utóbbi években már túl drága lett a cseh munkaerő.
Így került képbe a győri Audi-gyár, illetve a lengyelországi Polkowice városában található Volkswagen motorokat készítő üzem.
Az új gyár négy-ötezer embernek adna munkát, vagyis sokkal nagyobb beruházás lenne, mint az ezer főt alkalmazni tervező debreceni BMW-gyár.
A Volkswagen nemrég döntött úgy, hogy elképesztően nagy összeget, összesen 44 milliárd eurót költ a gyárai átalakítására. A következő öt évben több üzemet alakítanak át elektromos autók gyártására alkalmas üzemekké.
Eddig a Zwickauban működő üzem volt az egyetlen, amely csak elektromos autók gyártásával foglalkozott. Zwickau mellett Emden lesz a második olyan gyár, ahol csak e-autókat készítenek majd. A cég annyira komolyan gondolja az elektromos forradalmat, hogy a hannoveri gyárban, ahol a VW kisbuszait gyártják, a termelési kapacitás nagy részét a jövőben az elektromos kisbusz, az ID Buzz gyártása fogja lekötni.
Mind a három helyszín Németországban van, vagyis a Volkswagen a jövő autóinak nagy részét otthon gyártja majd. Az elektromos autók ugyanis sokkal kevesebb alkatrészből állnak, egyszerűbb őket összerakni. A legtöbb munkafolyamat automatizálható, vagyis kevesebb élőmunkára van szükség. A jövőben ezért elsősorban az energiaárak és a célpiacok közelsége határozzák majd meg a gyártási helyszíneket. Ebből a szempontból az az érdekes trend alakul ki, hogy az elektromos autók gyártása visszavándorol Nyugat-Európába.
Ebbe a stratégiába illeszkedik a hagyományos motorral felszerelt autók gyártásának Kelet-Európába költöztetése. Az autók összeszerelése önmagában nem teremt sok hozzáadott értéket. Sokat számít az olcsó munkaerő, a gyenge szakszervezetek és a magas állami támogatás.
Az autógyártók azért szeretik Magyarországot és a többin kelet-európai országot, mert itt szombaton és vasárnap sem kell leállítani a termelést: a futószalag folyamatosan működik, a munkások három műszakban dolgozhatnak. A kormányok pedig elképesztő állami támogatást adnak egy-egy újonnan betelepülő cégnek.
A debreceni BMW-gyár közvetlenül 12,5 milliárd forint támogatást kap a magyar államtól. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők állják több évre a német gyár munkásainak a bérét. De ahogy a múlt heti kormányhatározatból kiderült, a gyár igényeinek megfelelő 135 milliárd forintnyi infrastruktúrafejlesztést is vállalt a magyar állam. A pénzből többek között útépítésre jut 44 milliárd forint, vasútfejlesztések támogatására 71,5 és közművek fejlesztésére több mint tízmilliárd forint.
Az a stratégia része, hogy egy autógyártó vezetői különböző nyilatkozatokat tesznek az újságokban a lehetséges helyszínekről. Valószínűleg mind a négy lehetséges helyszín – tehát a román, a bolgár, a magyar és a lengyel – alkalmas lenne a leendő gyár felépítésére. A stratégia lényege, hogy minél nagyobb volumenű állami támogatást tudjanak az adott kormányzatoktól kialkudni.
Közélet
Fontos