A popzene hőskorában a rádiók zenei szerkesztői, később a zenetévék és a lemez- majd CD boltok tudták alapvetően befolyásolni, hogy mit hallgassunk. Amit ezeken a helyeken szakértői füllel kiválogattak, és részben kereskedelmi megfontolásokból előtérbe helyeztek, abból jó eséllyel sláger lett.
Ma viszont a bakelitszaküzleteken kívül már nincsenek boltok, a zenetévé műfaja pedig kihalóban van. Még a zenerádiók sem a saját ízlésük szerint válogatják az adásba kerülő számokat, mert egyre jellemzőbb, hogy ők is az új kulcsfigurákat követik, akiket úgy hívnak: profi lejátszási lista kurátorok.
A The Wall Street Journal összeállítása szerint az Egyesült Államokban a zeneipar bevételének ma már több mint 60 százaléka a streamingből származik. A kifejezés olyan netes szolgáltatásokat takar, amelyek általában hirdetésért cserébe ingyen engednek bizonyos mennyiségű online zenehallgatást, illetve fizetős verzióban korlátlan hozzáférést adnak gyakorlatilag a világ összes zenei anyagához. A vezető szolgáltatók közé ma a Spotify, az Apple Music, a Google Play Music, az Amazon Music és a Tidal tartozik.
A probléma a bőség zavara, mert ha senki sincs, aki megszűrje ezt az irdatlan mennyiségű digitális anyagot, akkor a hallgatók elvesznek a kínálatban. Ezen segít a lejátszási lista, amely egyfajta szerkesztése a kínálatnak, a készítője kiválogatja a szerinte legjobb számokat, és a listát megosztja másokkal, akár a szerkesztésbe is bevonva őket. És bár sok amatőr listakészítő is nagy követőtábort tud maga mögé állítani, az igazán sikeres kurátorok a profik közül kerülnek ki, akik ebből élnek.
Az online zenehallgatóknak csaknem 60 százaléka a profik alapján (is) tájékozódik a legújabb zenékről, a leghallgatottabb amerikai rádióknak pedig már 40 százaléka nézi a meghatározó listákat a szerkesztésnél.
A legbefolyásosabb kurátor ma Tuma Basa, aki a Spotify hip-hop zenei kínálatának szerkesztője, abban az értelemben, hogy ő állítja össze a RapCaviar névre keresztelt lejátszási listát. Mivel ezt világszerte 8,3 millióan követik, könnyű elképzelni, mekkora lökést jelenthet egy előadónak vagy számnak, ha oda bekerül. Mondhatni, hogy Basa egy személyben a hip-hop szcéna meghatározó alakja, ami minőségi változás minden korábbi időszakhoz képest. A netes világ megjelenéséig akár jelentős regionális eltérések is lehettek abban, hogy Amerikán belül vagy a világ egyes tájain mi a sláger, most azonban kezdenek eltűnni ezek a határvonalak, és pár meghatározó ember döntésén múlik minden.
A Spotify, amely messze a legnagyobb felhasználói táborral rendelkező streaming szolgáltató, 150 lejátszási lista kurátort alkalmaz, a cég által szerkesztett listák száma pedig 4500. A Basához hasonló szerkesztők csak részben dolgoznak a megérzésük szerint, a listák összeállításához állandóan figyelniük kell azt is, hogy a számok hogyan teljesítenek. Ha nem hallgatják elegen, vagy nem elég sokáig, ha nem töltik le sokan, vagy esetleg bele sem hajlandóak kezdeni a hallgatásba, akkor a szám lekerül a listáról.
A szürke zóna a lobbizásnál kezdődik. A Universal, a Sony és a Warner, vagyis a világ legnagyobb zenekiadó óriásai befektetőként érdekeltek a Spotify-ban, és hetente őrületes mennyiségű új zene elhelyezésére tudnak javaslatot tenni. Emellett már ott tartunk, hogy az előadók is rendszeresen meglátogatják a legnagyobb listák kurátorait, hogy személyesen is tárgyaljanak azokkal, akik a számaikat válogatják.
A kritikusok szerint igazi vadnyugati viszonyok uralkodnak, sőt sokan azt is felvetik, hogy a nagy kiadók vagy a sztárelőadók burkoltan fizetnek a listákra kerülésért, ami azzal az illegális módszerrel egyenértékű, mintha egy rádióban venne magának műsoridőt egy előadó. Ez azért kényes kérdés, mert a rádiókkal szemben a streaming esetében a vásárlás egyelőre nem is tiltott az Egyesült Államokban.
A Spotify, az Apple Music és személyesen Basa is határozottan cáfolja, hogy pénzért vagy bármilyen juttatásért helyet lehetne vásárolni a cégek által szerkesztett listákon. Basa szerint ha a kiadók ezt megtehetnék, akkor a listák rém unalmasak és könnyen másolhatóak lennének, tehát ő is a semlegességben érdekelt.
Tech
Fontos