A 35 OECD-ország közül Magyarország a 20. legversenyképesebb adórendszerrel rendelkezik 2017-ben, legalábbis ezt mondja a washingtoni Tax Foundation elemzőintézet. Az élen Észtország jár, hozzá képest a magyar adószabályok összességében harmadával rosszabb értékelést kaptak. A középmezőnyben lévő helyünkkel olyan országokat tudhatunk magunk mögött, mint például Németország, az Egyesült Államok, Lengyelország vagy Franciaország.

A Nemzetközi Adóversenyképességi Index (ITCI) egy relatív rangsor, amely az OECD országok adórendszerét azok versenyképessége, illetve semlegessége alapján pontozza. A versenyképességet elsősorban az adó mértéke, illetve a törvények bonyolultsága befolyásolja, míg a semlegesség azt célozza, hogy a szabályozás a lehető legkisebb piactorzító hatással a lehető legjobb jövedelmezőséget biztosítsa. Az adórendszer például akkor semleges, ha nem ösztönzi a fogyasztást a megtakarítás helyett, se nem fordítva. De ide tartozik az is, hogy ne legyenek, vagy csak kevés célzott adókedvezmény járjon egyes meghatározott gazdasági tevékenységek végzéséért.

Az index a társasági adót, a személyes jövedelmeket terhelő elvonásokat, a fogyasztási adókat, az ingatlanadót és a határon átnyúló gazdasági tevékenységekre vonatkozó adózási szabályokat is figyelembe veszi, összesen 42 mutatón keresztül. A helyezés relatív helyezést jelent, nem abszolút pozíciót, azaz a 100 pont nem a lehető legjobb adórendszert jelenti, csak a legjobbat az OECD-ben. Az országok pontszámai a legjobb adórendszerhez viszonyított pozíciójukat takarják.

És hogy miért az észt adórendszer a legversenyképesebb? Egyrészt a 20 százalékos társasági adót csak a felosztott nyereség után kell megfizetni, a visszaforgatott profit után nem kell semmit. Emellett a személyi jövedelemadó kulcsa egységesen 20 százalék, amit az osztalékjövedelmek után nem kell megfizetni. Az ingatlanadó alapja a telek értéke, a rajta álló ingatlan értéke nem számít. Ezeken túl territoriális adórendszer van érvényben, amelyben nagyon kevés kivétellel a cégek külföldön szerzett jövedelmeit egyáltalán nem adóztatják meg otthon.

Az észtekkel szemben a legkevésbé versenyképes adórendszerrel Franciaország rendelkezik az OECD-ben, ahol az egyik legmagasabb a társasági adó kulcsa (34,4 százalék), magas az ingatlanadó, van éves vagyonadó és pénzügyi tranzakciós adó is. Emellett progresszív személyi jövedelemadó rendszerrel rendelkezik, ahol az osztalék- és a tőkejövedelmek is adóznak.

A tavalyi helyzethez képesti fontos változások között említik, hogy Magyarországon az eddigi 10, illetve 19 százalékos társaságiadó-kulcs egységesen 9 százalékra csökkent 2017-ben, amivel három helyezést sikerült előrelépnünk 2016-hoz képest. A magyar messze a legalacsonyabb tao-kulcs az egész OECD-ben, ahogy az egész Európai Unióban is. Utánunk Írország következik, ahol 12,5 százalék a legmagasabb társaságiadó-kulcs, majd Lettország, ahol 15 százalék, míg a másik három visegrádi országban egységesen 19 százalék a határadókulcs. Az OECD-átlag 24,2 százalék. Minden szempontot figyelembe véve a magyar vállalati adórendszert a harmadik legversenyképesebbnek ítélték, előttünk csak az észtek és a lettek állnak.

Bár a vállalkozások adóterhe alacsony, a 27 százalékos magyar áfakulcs még mindig a legmagasabb az OECD-ben, sőt, valójában az egész világon. Az áfaszabályoknak való megfelelés is viszonylag sok időt vesz igénybe,

így összességében az áfarendszer Magyarországon a legkevésbé versenyképes a 35 ország között.

A fogyasztási adó átlagos kulcsa 19,1 százalék az OECD országok körében, a legkisebb kulcsot az USA-ban alkalmazzák, ahol az átlagosan 7,4 százalék.

A szja-rendszer tekintetében a 24. helyezést kaptuk a 35 országból. Mivel nálunk egykulcsos az adórendszer, a legmagasabb (és egyben egyetlen) adókulcsunk alacsony a progresszív adórendszert alkalmazó országok legmagasabb kulcsához képest. Ugyanakkor a legmagasabbak között szerepel a magyar adóék, amely a teljes bérköltségre rakódó állami elvonások arányát jelenti.

Emellett nagyon bonyolult is az adórendszer, benne vagyunk a top 5 OECD-országban, ahol a legtöbb időt veszi igénybe a személyi jövedelmekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés.

Összességében tehát a drasztikus társaságiadó-kulcs csökkentéssel javult a magyar adóversenyképesség, ami főleg a külföldi beruházásoknak adhat nagy löketet itthon. Az adórendszerünk többi részével ugyanakkor nem villoghatunk, különösen, ha az áfarendszert, a munkát terhelő elvonásokat, illetve az adószabályoknak való megfelelés egyszerűségét nézzük.

Fotó: Négyei Pál/Fortepan

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adó adórendszer ranglista versenyképesség Olvasson tovább a kategóriában