Bár gazdasági racionalitás egyáltalán nem indokolja, hogy valaki pár évente új autót vegyen, hiszen az értékvesztésen ebben az esetben lehet a legnagyobbat bukni, mégis vannak olyanok, akik rendszeresen ragaszkodnak az új autó illatához. Elsősorban ők azok, akiket egy gyártó megcélozhat a bérlés lehetőségével.

A bérlésben ugyanis az a csábító, hogy az üzemanyagon és az autópálya matricán kívül egyetlen havidíjba teszik bele az autózással kapcsolatos összes költséget. Olyan ez, mintha az új autó nem termék, hanem szolgáltatás lenne, hiszen az ember havonta csak egyetlen, fix összegű számlát fizet, és nincs váratlan vagy változó kiadása. A díj a biztosításoktól kezdve a szervizekig mindent tartalmaz, ráadásul önerő nélkül lehet beszállni a konstrukcióba. A céges autókat eddig is sok vállalat szerezte be így, a Skoda azonban nyáron megnyitotta ezt a megoldást a magánvevők előtt is.

Egy Skoda Fabia példáján végeztünk néhány egyszerűsített számolást, hogy megnézzük, kinek érheti meg a dolog.

Összehasonlításunk alapja a legolcsóbb bérlés, amelyben havi 60 ezer forintért lehet beülni egy új Fabiába, méghozzá nem is a legalacsonyabb felszereltségű modellbe. Amellett, hogy egy kis Fabia nem mindenkinek dobbantja meg a szívét, a program legolcsóbb változatának legkeményebb korlátja mégis az lehet, hogy csak évi 10 ezer kilométert lehet vele menni. Ha azonban ezeket a kompromisszumokat valaki vállalja, akkor három év alatt összesen 36×60 ezer forintot, azaz 2,16 millió forintot kell befizetnie. A futamidő leteltével pedig azonnal, és megint önerő nélkül átülhet egy új autója.

Jóval bonyolultabbá válik a számolás, ha valaki ugyanezt a Fabiát inkább megvenné, majd 3 év múlva 30 ezer kilométeres futásteljesítménnyel eladná, közben pedig az összes költséget kifizetné.

A fent említett bérelhető Fabia jelenleg 4,1 millió forintba kerül listaáron, és 3 éves korában körülbelül 2,5 millió forintért adható el. Igaz, a márkakereskedői alku lehetőségével nem számoltunk, de cserébe azt sem vesszük figyelembe, hogy eladáskor a vevő is lejjebb tornázhatja a hirdetésben megadott irányárat, így jelenértéken számolva összességében 1,6 millió forintos értékvesztéssel kalkulálhatunk.

Ehhez számolhatjuk hozzá a gépjárműadót, amely 3 évre összesen 60 ezer forint, illetve jó gazdaként hozzáadhatunk még két olajcserét/műszaki átnézést (15 ezer kilométerenként) összesen 60 ezer forintért, és egy nyári- vagy téligumi szettet (60 ezer forintért) valamint ezek évenként kétszeri szerelési díját (36 ezer forintért).

A kötelező és a casco-biztosítás díja erősen függ a tulajdonos életkorától, lakhelyétől és károkozói előéletétől. Az új autókra kötött casco szerződések átlagos díja mindenesetre jelenleg évi 60 ezer forint körül van, a kgfb biztosítások átlagos értéke pedig évi 18 ezer forint körül mozog. Így összességében a két biztosításra három év alatt 234 ezer forinttal számolunk. Feltételezzük, hogy olyan káresemény vagy műszaki hiba nem történik, amely a garanciális szervizen vagy a biztosításokon kívül további jelentős összegekbe kerülne.

Ha abból indulunk ki, hogy az autósnak megvan az induláshoz szükséges 4,1 millió forintja, és ezt (elég érthetetlen módon) hajlandó befektetés helyett egy új Fabiában 3 évig égetni, akkor mindent összeadva 2,05 millió forintjába kerül az autó tulajdonlása és fenntartása.

Ez havi 57 ezer forint összköltségnek felel meg, ami alig marad el a bérleti díj összegétől.

A fenti példa azonban nem életszerű. Egyrészt azért nem, mert akinek 4 millió forint lapul a zsebében, még az sem költi ilyen formában új autóra, másrészt sokkal inkább jellemző, hogy az autót hitelből vásárolják vagy lízingelik.

Ezért néztük meg azt az esetet, amikor önerő nélkül, vagyis teljes mértékben hitelből veszik meg az autót. A három évre felvett 4,1 millió forintot havi 126 ezer forintos törlesztővel lehet letudni (feltételezzük, hogy a vásárlót hitelképesnek minősíti a pénzintézet).

Így három év alatt összesen 4,5 millió forintot törleszt az ügyfél, de mivel a futamidő végén az autót 2,5 millióért eladja, összességében csak 2 millió forintjába kerül a kaland.

Ezt összeadva a fenntartás költségeivel oda jutunk, hogy hitel esetén havi 68 ezer forintba kerül ugyanannak az autónak a fenntartása, amelyet 60 ezerért bérelni lehet.

Ám ha a magyar valósághoz egy lépéssel közelebb megyünk, akkor kivehetjük a számolásból a casco 180 ezer forintos díját, és ebben az esetben már csak havi 63 ezer forintos összköltséget kapunk. Ez egyrészt még mindig magasabb a bérletnél, másrészt az almát kezdtük összehasonlítani a körtével, hiszen a bérlésben van casco, a vételben viszont nincs.

Szintén kezd elcsúszni az összehasonlítás, ha a bérlést a lízinggel vetjük össze (mert a lízingnél önerővel is számolni kell), ám ez is gyakori módja az új autók megszerzésének. Húsz százalékos, azaz 820 ezer forintos önrész mellett ilyenkor durván havi 100 ezer forintos lízingdíj adódik, és összesen 4,42 millió forint lesz a vételár, illetve 1,92 millió a vételi és az eladási ár közötti különbözet. Ez pedig végső soron 66 ezer forintos havi költséget jelent.

Ebben az összehasonlításból tehát a kényelmi szempontok mellett még pénzügyi oldalról is elég jól jött ki a bérlés, ám ha valaki nagyobb autót szeretne vagy évi 10 ezer kilométernél többet megy, ami azért nem egy földtől elrugaszkodott ötlet, akkor a számolás könnyen borulhat. Ugyancsak elvihetik a végeredményt az átlagostól eltérő biztosítási díjak, és alapvetően módosíthatja az adatokat a vásárló hitelképessége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet autóbérlés autóvásárlás hitel lízing Olvasson tovább a kategóriában