Nem véletlenül érzik úgy a magyar autósok, hogy a rendőrség egyre több bírságot vasal be rajtuk. A rendőrség adatai szerint egyetlen év alatt megduplázódott a kiszabott bírságok száma és összege, csak tavaly 2,7 milliárdot fizetettek be az autósokkal. Közel 84 ezer csekket küldtek ki. Ez mégsem rekord, hiszen 2015-ben még ennél is többet, majd 3 milliárd forintnyi bírságot gyűjtöttek be.

Egy átlagos gyorshajtásért 32 ezer forintot kellett fizetni tavaly. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben legfeljebb 35 km/órával lépték túl a megengedett sebességet (tehát autópályán a 165-öt). Ilyen esetekben ugyanis 30 ezer forint a büntetés a hatályos törvények^*410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700410.kor szerint, ennél többet már csak nagyon gyors száguldozással lehet elérni. Az átlagból azt is ki lehet következtetni, hogy az autósok legfeljebb 4 százaléka volt – alig több, mint háromezer autós -, aki gyorsabban hajtott 165-nél, és el is kapták.

A magyarországi gyorsforgalmi utak átlagos napi forgalma 2016-ben egy lehetséges becslés szerint 338 ezer jármű volt^*Az autópályák és autóutak kezdő km-szelvényeinél mért forgalmakat adtuk össze, ennél jobb közelítés sajnos nem érhető el a napi forgalmakra.. Ez azt jelenti, hogy minden 1475. autópályán és autóúton közlekedő járművet büntettek meg 2017-ben, ami nem olyan sok. Sőt, mivel a gépjárművek száma nőtt, az egy autóra eső büntetések száma csökkent: a gyorsforgalmi utakon minden egyes magyar járműre évente 664 forint büntetés jut, ami kevesebb, mint a két évvel ezelőtti 770 forint.

Nehéz azonban megérteni, hogyan lehet, hogy egy-egy év között duplájára nőnek a büntetések. Valószínűleg számít, hogy a rendőrség milyen módszereket vet be (akár olyan segítséget is, mint a jelentős felháborodást kiváltó civil rendőrségi autók, amelyek egyes beszámolók szerint az autósokat veszélyeztetve provokálják ki a gyorshajtást). És feltehetőleg a trafixpax-rendszer fejlődése is számít: a VÉDA rendszer éppen tavalyelőtt kezdett működni, 365 darab fix és 165 mobil eszközzel.

Nem tűnik feleslegesnek azonban a gyorshajtás elleni küzdelem, hiszen Magyarország elég rosszul áll a közlekedési balesetben elhunytak számában. Ezt az értéket általában 1 millió lakosra szokták nézni, és csak a balkáni, balti országok, illetve Lengyelország állnak rosszabbul nálunk.

De még rosszabb a helyzet, ha nem a lakosok száma, hanem a járművek által megtett kilométerekhez viszonyítjuk a halálos áldozatok számát. Magyarországon európai összevetésben alacsony az ezer főre jutó autók száma (csak Romániában kisebb ez az értéke az EU-ban), és mivel az autózás igen drága sokaknak, keveset is használjuk az autóinkat. Ez a környezet védelme kapcsán például kifejezetten jó hír. De ha a megtett kilométerekhez viszonyítjuk a halálos áldozatok számát, akkor még rosszabb helyzetben van Magyarország. Sajnos Magyarországon ez a statisztika nem elérhető, így csak feltételezni tudunk.

Magyarországon 30 ezer forintól indulnak a büntetési tételek gyorshajtásnál, de igen nagy a tolerancia: 50 km/órás határig 15-25 km/óra túllépés esetén lehet a kezdő összeget megkapni, 15-ös különbség alatt a törvények szerint nem jár büntetés. 50 és 100 km/óra között 15-30 as különbség között jár a 30 ezres csekk, 100 felett pedig 20-35 közötti túllépés bírságolható ennyivel. A büntetési tételek efelett gyorsan nőnek, egészen 300 ezer forintig.

Magyarország ezzel a középmezőnyben van, nem tűnik drágának a 95 eurónak megfelelő 30 ezer forint egy autópályás gyorshajtásért. Ha azonban a nettó átlagkeresetekhez viszonyítjuk, akkor már európai összehasonlításban Magyarországon a 4. legborsosabbak a gyorshajtás büntetési tételei. Nálunk 2,9 napi átlagbér egy átlag gyorshajtás, csak Koszovóban, Lettországban és Norvégiában kell ennél több munkával összegyűjteni a büntetésre valót.

Mi, magyarok egyébként nem számítunk igazán durva gyorshajtóknak a kevés elérhető statisztika és felmérés alapján. Az EU közlekedésbiztonsági programja, a SARTE keretében 2012-ben készült egy felmérés, ahol a sofőröket önbevallás alapján arról kérdezték, hogy milyen gyakran hajtanak autópályán és főutakon legalább 20-szal gyorsabban a megengedettnél, a magyarok a középmezőnyben végeztek, de így is az autósok 39 százaléka szabálytalankodik rendszeresen.

Azt is megkérdezték, hogy az elmúlt 3 évben mennyien kaptak büntetést, és ez alapján úgy fest, nem is büntetnek olyan sokat a magyar rendőrök: csupán a megkérdezettek ötödét kapták el gyorshajtásért. A bevallott gyorshajtók közül nagyjából minden másodikat sikerült elkapniuk a rendőröknek, ami nagyjából az európai átlag. Érdekes módon a legtöbbet gyorshajtó görögöknél kapják el arányaiban is a legtöbb gyorshajtót, de úgy látszik, ők egyszerűen nem törődnek ezzel. Pedig a fizetésekhez képest is nagyok a büntetések. Ez is jól mutatja, hogy önmagában a büntetésekkel nem lehet a közlekedési kultúrát megváltoztatni, ez sokkal összetettebb kérdés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet biztonság közlekedés traffipax véda Olvasson tovább a kategóriában