Egészen elképesztő, közel 127 milliárd forintos adózott eredményt ért el 2017-ben BorsodChem (BC). A mostanában keveset emlegetett kazincbarcikai vegyipari vállalat ezzel valószínűleg a második legnyereségesebb termelőcég volt Magyarországon a Mol után. A borsodi cég ráadásul elég mélyről jött fel, néhány éve ugyanis még a veszteséget termelte milliárdos, sőt 2010-11 környékén 10 milliárdos nagyságrendben.
Tavaly azonban nagyon kijött a lépés a vállalatnál. A BC fő termékeinek, a különböző műanyag-alapanyagoknak az ára emelkedett, így sokkal nagyobb bevételt ért el a cég, mint 2016-ban, ezzel párhuzamosan a költségeket viszont csökkenteni tudták. Így lett a már egy évvel korábban is tetemes, 36 milliárdos nyereségből több mint háromszor ennyi.
A BorsodChem neve nagyjából tíz évvel ezelőttig, amíg ki nem vezették a tőzsdéről, elég jól pörgött, azóta viszont sokkal kevesebbet hallani róla. Pedig a BC saját területén a világ legnagyobbjai közé tartozik. Három legfontosabb termékéből kettőnél is Top10-es globális szereplő, sőt az egyik esetében a német BASF és a szintén német Covestro*amely részben a Bayer vegy- és gyógyszeripari cég tulajdonában van után a harmadik legnagyobb kapacitással rendelkezik az egész világon*A BC kétféle izocianátot gyárt. A metilén-difenil-diizocianátból (MDI), és a toloul-diizocianátból (TDI) aztán poliuretánt gyártanak, ami rendkívül sokoldalú anyag, az autó-, az építő-, a bútor-, a ruha- és a cipőiparban is használják. MDI-ből 300, TDI-ből 250 ezer tonnát állít elő a társaság, amivel előbbi szegmensben 4, utóbbiban 8 százalékos a vállalat részesedése.. A harmadik fontos termékük pedig a PVC, amelynél ugyan nem ilyen jelentős a részesedésük, de itt maga a piac hatalmas, nagyjából 60 milliárd dolláros.
Persze ezt a töménytelen mennyiségű műanyagipari alapanyagot többnyire nem itthon értékesíti a BC, a vállalat termékeinek több mint 90 százalékát exportálja. Részben ennek köszönhető a tavalyi kiemelkedő teljesítmény, ezeken a piacokon ugyanis regionális, illetve globális árak vannak, amelyek jelentősen emelkedtek 2016-17-ben. A 2008-as válságtól kezdve évekig szenvedő műanyagipar az elmúlt években ugyanis látványosan felpörgött, az igényeket pedig nem követte egyből a kapacitások hasonló ütemű bővítése, ami az árak emelkedéséhez vezetett.
A BC export árbevétele tavaly több mint 50 százalékkal nőtt, a cég teljes forgalma pedig így megközelítette az 1,7 milliárd eurót, ami a Bisnode adatai szerint 522 milliárd forintot jelent (jelenlegi árfolyamon már 560 milliárd lenne). Ebből maradt meg 400 millió euró (vagyis forintban az említett 127 milliárd) adózott eredményként is.
Könnyen lehet azonban, hogy a BorsodChem még csak nem is ezzel hajtotta a legnagyobb hasznot a tulajdonosának. A kazincbarcikai céget 2011-ben vette meg a kínai Wanhua, miután előző tulajdonosa, a vállalatot a tőzsdéről kivezető befektetési alap erősen leamortizálta a céget. A felvásárlás előtt már arról szóltak a hírek, hogy a BC nem tudja fizetni hiteleit, a céggel szemben megrogyott a beszállítók bizalma és emiatt állami mentőövre lehet szükség.
Ilyen körülmények között érkezett a Wanhua, amelynek így egész biztosan nem üzleti teljesítménye miatt ért sokat a BorsodChem, hanem valószínűleg azért, mert a kínaiak a kazincbarcikai vállalattal technológiát is vettek. A Wanhua már a tranzakció előtt is meghatározó szereplője volt a globális műanyagiparnak, azóta azonban hatalmas kapacitásbővítéseket hajtott végre. A legnagyobb mértékben pedig pont azt az üzletágat fejlesztették, amelyben a BorsodChem világszinten is kimagaslót nyújt, mind a technológia, mind piaci részesedése szempontjából*A Wanhua 2010 előtt mindössze 300 ezer tonna MDI-t tudott előállítani évente. A kapacitást 2010-ben 800 kilotonnára növelték, majd a BC megvásárlása után három lépésben további 1000 kilotonnányi kapacitást állítottak üzemben. Így lettek világelsők, és ma már évente 1800 kilotonnát képesek előállítani ebből az egyetlen alapanyagból..
A BC felvásárlása után az anyacég hihetetlen ütemben kezdett el nőni. Bár már az előző évtized végén is szépen gyarapodtak, a társaság árbevétele még 2010-ben sem érte el a 10 milliárd jüant. Tavaly azonban már az 53 milliárdot is meghaladta a forgalom.
A Wanhua felfutásával párhuzamosan pedig szépen a magyar vállalatnál is rendezték a sorokat. Racionalizálták a működést, bezárták például a BC masszívan veszteséges műanyag ablakprofilokat gyártó vállalatát, és jelentősen csökkentették a csoport létszámát is.
A létszám azóta visszaemelkedett a válság előtti szintre, nagy valószínűség szerint azért, mert néhány éve a beruházásokat is felpörgették a BC-nél. Épült a cégnél a közelmúltban – részben állami és uniós forrásból – új klór és sósavüzem, iparvágányhálózat, és belekezdtek egy saját erőmű kialakításába is. Utóbbira már csak azért is szükség van, mert a vállalat az egyik legnagyobb hazai villamosenergia-felhasználó: a cég vezérigazgatója 2016-ban a origo.hu-nak arról beszélt, hogy a BC felelős a teljes magyar áramfogyasztás 5-6 százalékáért.
A vállalatnál lapunknak jelezték: csak tavaly 83 millió eurót (azaz jelenlegi árfolyamon közel 27 milliárd forintot) költöttek fejlesztésekre, és ez a jövőben még tovább nőhet. A kérdéseinkre küldött válaszok alapján még az sem kizárt, hogy új termék gyártásába is belekezd a BC. Varga Béla, a vállalat kommunikációért felelős elnökhelyettese ugyanis úgy fogalmazott, hogy „a fejlesztési tervek magukban foglalnak a termékportfóliót bővítő új termelő üzem létesítést, illetve további, az alapanyag és energia ellátást optimalizáló beruházásokat egyaránt”.
Vállalat
Fontos