Az elmúlt években magától értetődő folyamattá vált, hogy egy termék megvásárlásáról, porszívótól bukósisakig interneten olvasható vélemények, vagy videós tesztek alapján döntünk. A Fast Company újságírójának, David Zax-nek egy egyszerű matracra volt szüksége, amiből egy izgalmas nyomozás lett. Már amennyire izgalmas tud lenni egy olyan nyomozás, amelynek virtuális matracok a főszereplői.
Zax egy barátja révén ismerkedett meg egy New York-i sráccal, aki társával együtt két olyan honlapot üzemeltetett, amelyek kizárólag matracok értékelésével foglalkoznak. Mint Zax megtudta, matracok értékeléséből simán meg is lehet élni, sőt, a webshopok felfutásával egyre több honlap jelent meg az Egyesült Államokban, amely matracok értékelésével foglalkozik.
Az online matracpiac hatalmasra nőtt az elmúlt években az Egyesült Államokban. A 14 milliárd dolláros piacon az interneten eladott matracok értéke két év alatt négyszeresére nőtt, idén 1,2 milliárd dollár volt a részesedése. Az egyik legaggresszívabban terjeszkedő cég a Casper, amely elárasztotta hirdetésekkel az Egyesült Államokat, és bevételei tavaly elérték a 200 millió dollárt.
A Casper mellett rengeteg új márka jelent meg, és a hagyományos matracgyártók is elkeztek fókuszálni a netes eladásokra. Több mint száz márka közül lehet választani, és egyre többen ébredtek rá arra, hogy komoly hasznot lehet húzni a piacra kerülő matracok teszteléséből. A hirdetéseknek és a függetlennek ható értékeléseknek az interneten vásárolt matracoknál különösen nagy a szerepe, mivel alapvetően ugyanúgy kinéző fehér téglatestek közül választhatunk, amelyek között kizárólag személyes kipróbálás révén lehetne szelektálni.
A matracpiac egyik legbefolyásosabb szereplője egy vékony arizoniai blogger, Derek Hales lett. 2010-ben végzett az egyetemen, pár évig keresőoptimalizálással foglalkozott egy phoenixi cégnél, majd 2014-ben feleségével közösen felrakott egy videót az újonnan vásárolt matracról. Mintegy 25 ezer megtekintést hozott a videó, és ezen fellelkesülve megcsinálták matracok értékelésével foglalkozó, Sleepopolis nevű honlapjukat.
Derekék üzleti modellje az affiliate marketingen alapult. Ez azt jelenti, hogy minden eladott matrac után kapnak jutalékot, ha a vásárló az ő matractesztelő oldalukon keresztül jutott el a webshopba. A honlapjukon a letesztelt matracról szóló leírás alatt volt egy link az adott webshophoz, és sokszor még egy kuponkódot is kaptak az olvasók, hogy olcsóbban vásárolhassanak. Az indulás után jellemzően az affiliate marketingben megszokott 5 százalékos jutalékot kapta meg Derek, amely egy átlagosnak mondható, 1000 dolláros (268 ezer forintos) matrac után 50 dollár (13 ezer forint).
A honlapon ugyan feltüntették, hogy kapcsolatban állnak a forgalmazókkal, de részletesen nem írtak az üzleti modellről. Derek oldala gyorsan piacvezető lett a matracértékelő honlapok között, a YouTube videóit több mint 25 millióan látták, a honlapját havi félmillióan keresték fel. Több matracgyártóval is gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki, már az indulás után ingyen kapta tőlük a matracokat, hogy tesztelje őket. Az az amerikai, aki “legjobb matrac” vagy hasonló keresőszavakkal vágott bele a matracvásárlásba, jó eséllyel kötött ki Derek honlapján.
A matracgyártók gyorsan rájöttek, hogy a matractesztelő honlapok dollármilliókat hozhatnak nekik. A Fast Company újságírója több olyan emailt is olvasott, amelyekben óriási pénzeket ígérnek a gyártók a tesztelőknek. “Semmi sem tenne minket annál boldogabbá, minthogy egy halom pénzt kifizessünk neked (…) Jelenleg azonban túlságosan dicséred a riválisaink termékeit. Mit kell azért tennünk, hogy ez megváltozzon?” – írta például a Casper vezetője az egyik tesztelőnek.
A rivális matracgyártók egyre inkább abban lettek érdekeltek, hogy differenciálódjanak az értékelések, ezért elkezdtek licitálni a matracértékelőkre. A cikk szerint a kezdeti 50 dolláros jutalékok helyett volt, aki 250 dollárt ígért az eladott matracai után. A tesztoldalakon egyre egyoldalúbb értékelések jelentek meg.
Ennek hatására Derek piacvezető oldalán, a Sleepopolison is éles váltás történt. Több olyan értékelés is megjelent, amelyek nem ajánlották a Casper matracait. A cikkek alatt még az alábbi automatikus figyelmeztetés is megjelent: “Azon gondolkodsz, hogy Casper matracot vegyél? Csináld meg a házifeladatod! Nézd meg ezt a négy matracgyártót, amelyeket imádja a Sleepopolis”. Ezzel szemben több ajánlásban is látványosan magasztalták egy rivális gyártó, a Leesa matracait. Derek utólag azzal magyarázta a váltást, hogy minőségben lekörözték a Casper matracait az új konkurensek.
A Sleepopolis mellett két másik tesztoldalon is megjelentek negatív kritikák a Casper matracairól. A Casper pár héten belül beperelte ezt a három blogot a megtévesztő magatartásukra és titkolt reklámozásra hivatkozva. A Sleepopolis oldalán semmi nem változott meg, de a két rivális honlapjáról eltűntek a negatív kritikák. A Casper szerint Derek és az általa üzemeltetett Sleepopolis az online világ járadékvadász ügynökei lettek, pont akiket a webshopok el akarnak kerülni. Szerintük a honlapon nem tüntetik fel egyértelműen, hogy matracgyártók járadékot fizetnek nekik eladásaik után.
“A Casper szerint a Sleepopolis dollármilliós károkat okozott” – közölte a Casper jogásza a bírósági tárgyaláson. Ami legfeljebb részben igaz, ugyanis a Sleepoplis dollármilliókat hozhatott korábban a Caspernek. Pontosan nem lehet tudni, hogy mekkora hasznot húztak egymásból, de az biztos, hogy valóban dollármilliókban mérhető.
Az egyik kisebb matracgyártó, a Loom & Leaf a Fast Company-nek elárulta, hogy 100 ezer dollárt (27 millió forintot) fizetett a Sleepopilisnak. Egy másik cég, a Nest Bedding pedig ennek a sokszorosát. “Derek megváltoztatta az életemet. Milliomossá tett” – mondta a cég vezérigazgatója.
Az internetforgalmora specializálódott honlap, a SimilarWeb szerint Derek honlapjáról 400 ezren látogattak a Leesa nevű matracgyártó honlapjára. A cikk becslése szerint ha minden tizenkettedik látogatás zárult vásárlással, akkor 33 ezer matracot adhattak el a Sleepopolis segítségével. Ha mindössze 50 dollár volt a jutalék Dereknek, akkor csak ettől a cégtől 1,6 millió dollár folyhatott be a bloggernek. A Leesa egyik értékesítője szerint a 80 millió dolláros forgalmuk 18 százaléka származott a Sleepopolistól, ami megerősíti, hogy mintegy két millió dollárt kaphatott Derek.
Bár nemcsak matracvállalkozók, hanem ő maga is milliomossá vált, Dereknek nem tartotta meg a Sleepopolist. Miután a Casper sikertelenül egyezkedett vele, a Sleepopolis ellen egy erős támadás indult a neten. Több mint tízezer, a Google algoritmusa alapján alacsony színvonalú honlapon jelent meg a Sleepopolis linkje. Mivel a Google lefokozza azokat a honlapokat, amelyek ilyen alacsony minőségű honlapokkal kerülnek kapcsolatba, így Derek honlapját is lefokozta. Mivel a Sleepopolis látogatói alapvetően a keresőoldalakról érkeztek, ez nagy veszteséget jelentett volna Dereknek, akinek végül a rossz linkek levadászásával sikerült megoldania a problémát. Bár nem derült ki, hogy ki állt a támadás mögött, a támadás miatt leginkább a negatív Casper-kritikák váltak nehezen elérhetővé.
Nem sokkal később aztán váratlan üzenet jelent meg a Sleepopolis honlapján. Az oldalt megvette egy JAKK Media nevű cég, a vásárláshoz pedig a Casper nyújtott anyagi támogatást. Pár nappal később pedig kiderült, hogy Casper és Derek megállapodtak egymással peren kívül. A cikk szerint a honlapért 3-5 millió dollárt fizethettek Dereknek.
Tech
Fontos