Nem lehet azt mondani, hogy a kormány semmit ne vett volna figyelembe a szakmai szervezetek véleményéből a Nemzeti Földhő Stratégia véglegesítésénél. A számos szakmai észrevétel mellett a szakértők egyik megállapítása ugyanis az volt, hogy ez nem stratégia, legfeljebb egy cselekvési terv. Bár a dokumentum végső verziójába a konkrét javaslatok közül lényegében semmi nem került bele, sőt épp ellenkezőleg, a fontosabb konkrét vállalások egy részét még törölték is, de a kritikára reagáltak a minisztériumban: a 14 oldalas dokumentumot földhő stratégiáról

földhő hasznosítási koncepcióra keresztelték át.

A kormányzati céloknak megfelel

A geotermikus energia használatának növelése elég jól egybecseng a kormányzat energetikai céljaival. Az Energiaügyi Minisztérium prominensei előadásaikban, megszólalásaikban elég gyakran hivatkoznak arra, hogy valójában egy „trilemma” feloldásán dolgoznak: egyszerre szeretnének energiabiztonságot, megfizethető energiát, és fenntartható energiaipart. Ebben pedig a földhő tényleg segíthet: helyben van, hasznosítása nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, és nem is túl drága^*Itt persze nem magának a földből felhozott forró víznek a költségét kell csak figyelembe venni, hanem a teljes beruházásigényt is a fejlesztés élettartamára leosztva..

A napokban közzétett koncepció rövid leírásában is az szerepel, hogy

nemzeti energiapolitikánk kiemelt célkitűzései a minél nagyobb mértékű önellátásra való törekvés, a megfizethető energia biztosítása és az energiatermelés dekarbonizációja. (…) A földhő mindhárom célkitűzésünknek megfelel.

Ezért is várták sokan, hogy milyen elképzelésekkel rukkol elő a szaktárca. Az április közepén társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégia azonban szakmai berkekben inkább csalódást okozott. Bár a korábbi hasonló koncepcióknál erősebbnek értékelték, összességében a fő pozitívuma annyi volt, hogy konkrét célkitűzéseket fogalmazott meg, és ezekhez határidőket is rendelt.

A dokumentum legfontosabb megállapításai ezek voltak:

• a geotermikus energia hazai felhasználását a jelenlegi 6,4 petajoule-ról 2026-ra 8, 2030-ra 12-13 petajoule-ra, később még tovább növeljük.
• A geotermikus energia teljes hőtermelésen belüli részesedése így 2030-ra 12 százalékra emelkedik, 2035-ben pedig már 25-30 százalék lesz.
• Ezzel 2030-ig évi 500-700 millió, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázfelhasználást válthat ki az ország.
• A következő 2-4 évben legnagyobb potenciállal az ipari, mezőgazdasági és településfűtési fejlesztések rendelkeznek ott, ahol a hőpiac rendelkezésre áll, vagy kialakítható.
• A főváros egy részén, illetve húsz további településen nagyobb geológiai kockázat nélkül lehetne átállítani termálvízalapúra a távfűtési rendszert. Ezekhez a fejlesztésekhez 4-6 éves időtávot jelöltek meg.
• A geotermikus áramtermelésnek nagy a kockázata, aminek a csökkentése időigényes, így ilyen fejlesztések legfeljebb hosszabb távon valósulhatnak meg.

Szintén pozitívumként értékelték a szakmában, hogy a dokumentumban elég hangsúlyosan megjelent az állami szerepvállalás is. Az anyagban amellett, hogy írtak konkrétan ilyen célra dedikált pályázati pénzekről, az adatok szélesebb körű megosztásáról, képzési programokról, szabályozási könnyítésről és az állami tulajdonban lévő fúróvállalat kapacitásának megosztásáról is szó volt.

Ez nem stratégia

A pozitívumok elismerése mellett a szakmai szervezetek fő kritikája az volt, hogy a stratégia rendkívül hiányos. A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata elsősorban azt kifogásolta, hogy az anyagban nem szerepel, hogy annak elfogadásához el kell végezni a környezeti vizsgálatot. Emellett a szervezet szerint a dokumentumból kimaradt számos lényeges szakmai kérdés tisztázása is. Így például nem esett szó arról, hogy milyen esetekben tekinthető megújuló energiának a földhő hasznosítása, vagy hogy a kitűzött energetikai célok elérése mellett milyen feltételek között biztosítható a geotermikus energia, a földhő hosszútávú megőrzése.

Mindezek miatt a tagozat véleményezését azzal zárta, hogy

a Stratégia tervezete jelen formájában egy erősen hiányos, a környezeti adottságokat, lehetőségeket és kockázatokat figyelmen kívül hagyó anyag (a környezet szó egy helyen fordul elő benne, ott sem környezetvédelmi aspektusban). Jelen formában való elfogadása szakmailag nem támogatható, de kiegészítésekkel, pontosításokkal és elkészített környezeti vizsgálattal értékes és jó célt szolgáló stratégiát lehet készíteni, elfogadni és megvalósítani.

Szintén voltak problémái az anyaggal a Magyar Geotermális Egyesületnek (MGtE). A szervezet korábbi tapasztalatok alapján bemutatta, hogy a célokhoz rendelt állami forrás nem lesz elegendő, ha ilyen mértékű növekedést akar elérni a kormányzat, akkor mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Emellett jelezték, hogy a beruházói és felhasználói funkció – stratégiában megfogalmazott – szétválasztásával sem értenek egyet, mivel

az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az ún. »szakcégek« tevékenysége nyomán rosszul előkészített beruházásokkal hibásan, vagy egyáltalán nem működő létesítmények valósultak meg, hatalmas mennyiségű közpénzt pocsékolva el, és így óriási anyagi és erkölcsi kárt okozva a geotermikus ágazatnak.

A Kamarához hasonlóan az MGtE is kiemelte: ez nem egy valódi stratégia, ahhoz ugyanis hogy az legyen, sokkal részletesebben kellett volna vizsgálni például a földhőhasznosítás és a vízgazdálkodás egymásra hatását, valamint a jogszabályi és az energiapiaci környezetet is.

Öt hónap alatt néhány bekezdés

A szakmai szervezetek állásfoglalásaikat a minisztériumnak is megküldték abban a két hétben, amit a tárca a társadalmi egyeztetésre hagyott. Öt hónappal a határidő lejáratát követően pedig a kormány el is fogadta a terveket.

Hogy pontosan mi tartott öt hónapig, az nem teljesen egyértelmű. További egyeztetésekre a szakmai szervezetekkel ugyanis értesüléseink szerint nem került sor,

a dokumentumot pedig érdemben nem változtatták meg.

A kormányzati honlapra felkerült végleges anyag szövegét összevetettük azzal, amit áprilisban egyeztetésre bocsátott a szaktárca, és többnyire minimális, főleg stilisztikai különbségeket találtunk. Bekerült ugyan egy-két új bekezdés, de ezek nem a kritikákra reflektáltak, így érdemi változást sem hoztak. A legfontosabb közülük talán az a rész, ahol a szöveg arra tesz vállalást, vagy inkább javaslatot, hogy a közép- és felsőfokú oktatásban a képzési rendszerek átalakításával felszámolják a szakemberhiányt.

Egy kritikát azonban láthatóan megfogadott a minisztérium: a tavasszal még Nemzeti Földhő Stratégia néven futó dokumentumot végül nem stratégiaként, hanem földhőhasznosítási koncepcióként fogadta el a kormányzat.

Illetve az anyag összeállítói végső soron reagáltak az állami forrásokkal kapcsolatos észrevételekre is: míg az eredeti dokumentumban konkrét összegek szerepeltek, a végső koncepcióból ezeket kilúgozták. Tavasszal egész pontosan arról volt szó, hogy a kormányzat „három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet vezet be, összesen mintegy 165 milliárd forint támogatást” biztosítva. Ez úgy nézett volna ki, hogy

• a pénzügyi kockázatok csökkentésére célzott pályázati felhívást hirdetnek meg, amelynek tervezett támogatási kerete az első időszakra (2026-ig) 34 milliárd forint.
• Közintézmények számára legalább 20 milliárd forint értékben biztosítanak vissza nem térítendő támogatást.
• Illetve elindítják a Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukciót.

Erre írta azt reakciójában az MGtE, hogy biztosan nem lesz elég. Szita Gábor, a szervezet elnöke a G7-nek elmondta: ahhoz, hogy a tervezetben megfogalmazott célkitűzések megvalósuljanak, az elkövetkező hat évben az eddigi átlagos fejlődés tízszeresét kellene produkálni. Ehhez pedig sokkal több támogatásra lenne szükség.

Korábban, 2005 és 2011 között már volt időszak a szektor életében, amit – elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően – erőteljes felfutás jellemzett. Az akkori tapasztalatokból kiindulva az egyesület a vissza nem térítendő állami támogatási igényt mintegy 120-180 milliárd forintra becsüli – jelezte az elnök.

A korábban bemutatott pillérek a kormány által elfogadott verzióban is szerepelnek, összegek azonban már nincsenek hozzájuk rendelve.

Azzal vágták tehát át a gordiuszi csomót, hogy egyszerűen kivették a szövegből a kritizált vállalásokat.

A korábbi tapasztalatok alapján pedig ez elég erősen csökkenti annak az esélyét, hogy a stratégia, koncepció, vagy nevezzük bárminek is, ténylegesen megvalósuljon. A társadalmi egyeztetésre beküldött anyagában az MGtE például három olyan korábbi kormányzati anyagot is felsorolt, amelyeknek nem sikerült teljesíteni a hangzatos célokat. A szakmában attól tartanak, hogy ez lesz a sorsa a mostani terveknek is. Különösen, hogy az elmúlt években a jogi környezet is bonyolultabbá tette az ilyen fejlesztéseket.

Mindez pedig azért különösen szomorú, mert a geotermikus energiára valóban nagy szükség lenne ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja uniós és saját vállalásait az energetika és a klímavédelem területén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGáz helyett geotermikus energiával fűteni nemcsak zöldebb, hanem olcsóbb is lenneÉvtizedek óta tudjuk, hogy nagy lehetőség lenne benne, mégis alig van előrelépés. A G7 Podcast vendége Tóth Anikó Nóra, a geotermikus energia nemzetközileg elismert kutatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet energetika földhő földhő hasznosítási koncepció geotermia társadalmi egyeztetés Olvasson tovább a kategóriában