Két lépés előre, egy lépés vissza. Így jellemezte a globális energiaszektor 2017-es évét Spencer Dale, a BP vezető elemzője a brit olajipari cég Statistical Review of World Energy című kiadványában. Az elemzés szerint rengeteg olyan fejlemény volt, ami finoman szólva is aggodalomra adhat okot, és arra utal, hogy az ágazat nem a várt irányba halad.

A globális energiafogyasztás öt éve nem látott mértékben nőtt, 2013 óta először bővült a szénfelhasználás, és a 2014-2016 közötti stagnálás után újra emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás is. A szakértő szerint azonban ennek ellenére helyén kell kezelni a fejleményeket, amelyek annyira nem is aggasztóak, mint amennyire elsőnek tűnhetnek.

Az elmúlt években ugyanis az energiaszektor változásait alapvetően a rövid és hosszabb távú folyamatok is ugyanabba az irányba befolyásolták. A szektor átalakulása, a zöldenergia terjedése a fosszilis tüzelőanyagok kárára ugyanúgy az ágazat tisztulásának irányába hatott, mint az átlagosnál lassabb gazdasági növekedés, illetve az alapvetően energiaigényes ágazatok gyengélkedése.

Ezek közül azonban most az utóbbi kiesett. A gazdasági növekedés világszerte felpörgött, és több olyan iparág is sebességet váltott, amelyek jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak. Ez különösen Kínában volt szembetűnő. Bár abszolút értékben már 17 éve folyamatosan náluk nő a legnagyobb mértékben az energiafelhasználás, tavaly arányaiban is megugrott a bővülés. Kína ugyanis 3 százalékkal több energiát használt el, mint 2016-ban, ami háromszorosa az elmúlt évek növekedési ütemének. Ezzel egyébként a teljes globális bővülés harmadát ők adják. A másik egyharmadát pedig a többi ázsiai ország, amelyek közül nem kevésben 5-8 százalékkal ugrott meg a fogyasztás.

A fejlett országokban nem volt jellemző ilyen mértékű fogyasztásbővülés, de nem is volt teljesen példa nélküli. Magyarországon például a BP adatai szerint 5,8 százalékkal nőtt a felhasználás, ami egész Európában a legmagasabb. Ezt a növekedési ütemet csak a csehek tudták megközelíteni, 5 százalékkal, Franciaországban, Finnországban, Portugáliában vagy éppen Svájcban viszont csökkenést mértek.

Magyar szempontból szintén nem túl jó hír, hogy a 2017-es többlet véletlenül sem megújuló forrásokból származott: szinte teljes egészében olaj és földgáz alapú volt. Pedig a globális trendek épp ellentétesek ezzel. Bár az olaj, a szén és a földgáz felhasználása is nőtt 2017-ben, a legnagyobb mértékben mégiscsak a zöldenergia bővült. Más kérdés, hogy Magyarország nincs is nagyon rákényszerítve arra, hogy a megújulók részesedését növelje az energiamixben, a 2020-ra vállalt arányt ugyanis már akkor túlteljesítettük, amikor vállaltuk.

Egyébként a BP vezető elemzője szerint a megújulók további térnyerése az egyik előrelépés, míg a másik az, hogy a növekvő energiaigénynek azt a részét, amit nem zöld forrásból fedeznek, a legtisztább fosszilis tüzelőanyaggal, a földgázzal elégíti ki az emberiség. Az egy lépés hátrafelé pedig a szénfogyasztás növekedése, ami főleg Ázsiában jelent gondot. A bővülésért jelentős részben India felel, amely önmaga összehozta a teljes globális fogyasztásnövekedés közel háromnegyedét, de nagyon megugrott a felhasználás például Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken, illetve kis mértékben nőtt Kínában is.

A világ többi részén továbbra is inkább elfordulnak a széntől, de a fejlett országok között is akadtak olyanok, ahol épp ellentétes trendek érvényesülnek. Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban például masszívan nőtt a szénfelhasználás, és ennek megfelelően a szén-dioxid-kibocsátás is. Utóbbi egyébként – a fentiek fényében talán már nem meglepő módon – Magyarországon is jóval a globális átlagot meghaladó mértékben emelkedett 2017-ben. Tavaly 47,7 millió tonna CO2-t bocsátottunk ki, 2,7 millió tonnával többet, mint 2016-ban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat energia energiafelhasználás megújulók szén Olvasson tovább a kategóriában