A „dokumentumok, amelyeket állítólag a Nemzeti Kincstár, a Brazil Központi Bank és a Brazil Szövetségi Adóhivatal állított ki, hamisak. A Nemzeti Kincstár nem állít ki ilyen dokumentumokat. Ez csalás”. Ezt írta az ezermilliárdos magyar cég kötvényéről lapunk kérdésére bővebb válaszában a Brazil Nemzeti Kincstár, amely már korábban is jelezte, hogy nem kereskedik ilyen papírokkal.
Mi történt? Augusztus végén számoltunk be róla, hogy egy Máltán élő magyar vállalkozó, T. János György 2023 utolsó napjaiban két vállalatban is több ezer milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A cégek beszámolóiban azt állították, hogy a hatalmas vagyont brazil államkötvényekben tartják.
- Szakértők a kezdetektől csalásra gyanakodtak. Múlt heti cikkünkben bemutattuk, hogy nem véletlenül: a lapunkhoz is eljutott dokumentumok valóban hamisak, ráadásul egy, a 2010-es években felszámolt brazil bűnbanda működéséhez kötődhetnek.
- Teljesen érthetetlen, hogy egy ennyire nyilvánvaló csalás hogyan mehetett át a hazai cégbírósági rendszeren. Ahogy az ügyet feltáró sorozatunk második cikkében bemutattuk, ehhez egy komoly hiba mellett arra is szükség volt, hogy a folyamat szereplői közül többen is félrenézzenek.
Számokban: a két vállalatban, a Donor és a Brasil Zrt.-kben külön-külön közel 5000 milliárd forintos tőkeemelést valósított meg T. János György, akinek emellett mind a két céggel szemben nagyjából 2000 milliárdos váltókövetelése is van.
- Az iratok alapján a két vállalatba így együttesen közel 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont tett be. Ahogy korábban is írtuk, ez több, mint a 100 leggazdagabb magyar együttes vagyona, a Mol piaci értékének durván hétszerese, a teljes hazai GDP-nek pedig nagyjából ötöde.
Mit mondanak ők? A Brazil Államkincstár, illetve a helyi értékpapír-felügyelet egymástól függetlenül már múlt héten jelezte a G7 kérdésére, hogy az LTN típusú kötvény, illetve a cikkünkben is bemutatott kapcsolódó dokumentumok nem lehetnek valósak. A kincstár most ezt erősítette meg részletesebb válaszában.
- Kiemelték, hogy „a 70-es években léteztek papír alapú LTN-ek, de rendkívül rövid, 1 évet meg nem haladó futamidővel. Ezeket az értékpapírokat visszaváltották/kifizették a tulajdonosoknak. Azok az értékpapírok, amelyeket a tulajdonosok a lejáratukat követő 5 éven belül nem mutattak be, elvesztették értéküket”.
- A brazil hatóságok szerint „minden, ezekkel a papírokkal kapcsolatos dokumentumot csalásnak kell tekinteni. A dokumentumok célja, hogy hitelessé tegyenek olyan államkötvényekkel végzett műveleteket, amelyeket a Brazil Nemzeti Kincstár nem ismer el”.
Mi várható? A kincstár szerint „mivel ezek az értékpapírok nem érvényesek és soha nem is léteztek, … az ilyen értékpapírokkal kapcsolatos bármilyen kereskedelmi vagy pénzügyi tranzakció illegálisnak minősülhet”, és ezt jelenteni kell a magyar hatóságoknak.
- Sokáig nem volt információ arról, hogy a magyar hatóságok léptek-e az ügyben, ám múlt héten a G7 megkeresésére T. János György maga árulta el, hogy NAV-vizsgálat zajlik a cégeinél.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy rejtélyes magyar vállalkozó papíron tizenötször gazdagabb Mészáros LőrincnélZsebből megvehetné a Molt vagy az OTP-t, ha valóban annyi pénz van a cégeiben, mint ami az ügyvéd által is ellenjegyzett iratokból látszik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényétElőkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
G7 támogató leszek!
Egyszeri támogatás / Előfizetés
Közélet Vállalat Brasil Zrt. brazil államkötvény csalás Donor Zrt. T. János György Olvasson tovább a kategóriában