(Hartvig Áron a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője, az Ekonomi a G7 véleményrovata)

A háztartási napelemek elszámolási rendszerének tavalyi megváltoztatása arra ösztönzi az otthonokat, hogy telepítsenek akkumulátort is a napelem mellé. Az akkumulátorok azonban pluszköltséget jelentenek, így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás. Ez pedig jelentősen visszavetheti a háztartási napelemek hazai elterjedését. A villamosenergia-ellátó rendszernek azonban szüksége van erre a változásra, mert akkumulátorok nélkül a háztartási napelemek elszaporodása további gondokat okozna a hálózatban és időről-időre újabb napelem-csatlakozási stopokra lenne szükség, hogy ne váljon túlterheltté a hálózat.

A háztartási napelemek által megtermelt áram nettó elszámolásáról bruttó elszámolásra történt átállással a napelemek megtérülési ideje jelentősen megnőtt. Korábban a nettó elszámolási rendszerben a betáplálással – azaz a napelem által megtermelt, de a háztartásban fel nem használt és a rendszerbe betermelt áram esetén – a saját fogyasztás teljes értékét, vagyis a jelenlegi normál rezsicsökkentett áramárak mellett kilowattóránként 36,9 forintot lehetett így elszámolni. A bruttó elszámolás azonban a korábbi rendszerhez képest alacsonyabb betáplálási árakat kínál – jelenleg kilowattóránként 5 forintot – és ezzel arra ösztönzi a háztartásokat, hogy a megtermelt villamos energiát inkább maguk használják fel és ne öntsék rá a hálózatra.

Erre a logikára épül a jelenlegi 75,8 milliárdos napelem-pályázat is, amely a költségek 66 százalékát, legfeljebb 5 millió forintot fedez vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatási feltételek közé tartozik, hogy az adott háztartás egy 4-5 kW-os napelemes rendszert és egy 7,5-10 kWh kapacitású tárolót is telepítsen. A pályázat célja, hogy a háztartások saját célú termelését és felhasználását, valamint a lakosság energetikai szempontú öngondoskodását ösztönzze, és megőrizze a villamosenergia-hálózat egyensúlyát.

A hálózat kiegyensúlyozottsága már jó ideje központi probléma, elég ha csak a korábbi napelem-csatlakozási stopra gondolunk. A csatlakozási stop bevezetésére azért volt szükség, mert a közműhálózat már nem volt képes több lakossági áram befogadására azokon területeken, ahol már sok napelem csatlakozott a hálózatra. A korlátozást később fokozatosan feloldották, mivel egyes területeken több, máshol kevesebb napelemet telepítettek a háztartások, ahogyan az alábbi térképen is látszik. A korlátozások feloldásához és a hasonló jövőbeli helyzetek elkerüléséhez létfontosságú, hogy a háztartási akkumulátorokkal kombinált napelem-telepítések elterjedjenek, és a területi eloszlásuk is megfelelő legyen.

Háztartási napelem tulajdonosok aránya az 1-3 lakásos otthonokhoz viszonyítva 2022-ben, saját számítás. Forrás: KSH, MEKH.

A háztartási akkumulátorok nem csupán hazánkban egyre népszerűbbek, 2022-ben Európa-szerte 83 százalékkal nőtt a háztartási akkumulátorok telepítése, így körülbelül 455 ezer otthonba került akkumulátor. Így az akkumulátorokkal ellátott európai háztartások száma már 1,1 millióra tehető. A legtöbb akkumulátort a napelemes rendszerrel együtt vásárolták, így azok a napközben megtermelt napenergiát tárolják.

Hazánkban nincs elérhető statisztika arról, hogy jelenleg hány háztartási akkumulátor üzemel.

A jelenleg futó napelem-pályázat maximum 15 160 beruházást támogat, és ezeknek a támogatás hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül kell megvalósulniuk, vagyis 2026 végére szinte biztosan több mint 15 ezer háztartási akkumulátor kapcsolódik majd a hazai villamos hálózatra.

Egy friss kutatásunk keretében megvizsgáltuk, hogy a háztartási akkumulátorok bevezetése milyen hatással lehet a magyar villamosenergia-hálózatra, illetve hogyan alakulhat a számuk 2050-ig különböző támogatási programokat feltételezve.

A kutatás alapján elmondható, hogy

az akkumulátorok elterjedését a beruházás megtérülése befolyásolja a leginkább.

Telepítésük jelentősen drágább a csupán napelemeket tartalmazó beruházásoknál, ezért fontos kiszámítani, hogy mennyi haszonnal jár, ha eltároljuk a napközben megtermelt napenergiát, ahelyett, hogy a hálózatba táplálnánk be.

Az a háztartás, amely energiatárolóval együtt telepít napelemet, úgy tudja csökkenteni a villanyszámláját, hogy ahelyett, hogy 5 Ft/kWh áron betáplálná a hálózatba a fel nem használt napenergiát, eltárolja és az esti órákban használja fel. Így az esti órákban, amikor már nem süt a nap, cserébe a legmagasabb az energiafogyasztás, nem kell a hálózatból villamos energiát vásárolnia 36,9 Ft/kWh áron, tehát kilowattóránként 31,9 forintot (a rezsicsökkentett villamosenergia-ár és a betáplálási ár különbsége) spórolhat a tárolással. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy a háztartási akkumulátorok napon belül mikor és hogyan szolgálják a háztartások energiaigényét.

Az akkumulátorok működtetésének logikai vázlata.

Kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy

amennyiben a következő napelem-pályázatok nem támogatják az energia-tárolók telepítését, akkor a háztartási akkumulátorok nem terjednek el széles körben,

és csak kis mértékben járulhatnak hozzá a rendszer rugalmasságához.

Támogatás nélkül az otthonok csupán 2,4 százaléka, nagyjából 66,2 ezer háztartás telepítene akkumulátort 2050-ig,

ami a mostani napelem-telepítési számokhoz képest meglehetősen alacsony lenne. Következésképpen a villamosenergia rendszerre gyakorolt hatásuk is elhanyagolható lenne. A vizsgált időszak végén, 2050-ben is csupán 20 MW terhelést tudnának átvenni az esti csúcsidőszaki fogyasztásból az akkumulátorok – azt is többnyire nyáron, amikor bőségesen áll rendelkezésre a napenergia.

Tehát támogatás nélkül a háztartási energiatároló kapacitás várhatóan nem növekszik jelentősen, mert az alacsony villamosenergia-árak és a jelenlegi magas akkumulátorárak miatt a háztartások nem költenének maguktól akkumulátorokra is.

Megvizsgáltunk egy olyan szcenáriót is, amelyben 50 százalékos állami támogatást feltételeztünk a háztartási akkumulátorok telepítésére 2050-ig. Ekkora mértékű támogatás mellett számos háztartás dönthet úgy, hogy akkumulátort telepít. A számítások alapján több mint 900 ezer háztartási akkumulátor kerülhetne így a rendszerbe 2050-ig, ami összesen 4,1 GWh-nyi tárolókapacitást jelentene. Ez már elegendő ahhoz, hogy a háztartások villamosenergia-fogyasztását a napenergia termeléséhez igazítva az esti fogyasztási csúcsot napközbenre helyezzük át nyáron, és télen is jelentősen csökkentsük az esti csúcsot.

Ahogyan az ábrán látszik, nyáron az akkumulátorok közel 600 MW-nyi terhelést tudnak felvenni napközben, amikor töltődnek, és 250 MW terhelést adnak le este, amikor a háztartások felhasználják az eltárolt energiát. Ezek a számok meglehetősen alacsonyabbak télen, mivel ekkor a napelemek kevesebb energiát termelnek.

Háztartási akkumulátorok átlagos nyári és téli teljesítménye.

Az elemzés alapján világos, hogy a jelenlegi lakossági villamosenergia-piaci körülmények mellett a háztartási akkumulátorok nem tudnak jelentősen elterjedni támogatás nélkül. Jelentős mértékű támogatás szükséges ahhoz, hogy megérje a háztartásoknak a beruházás.

Azonban az anyagi támogatáson kívül másképpen is kedvezőbbé lehet tenni a háztartási akkumulátorok telepítését. A jelenlegi rendszerben a villamosenergia-szolgáltató nem tesz különbséget a díjszabásban aközött, hogy az otthonok mikor fogyasztanak áramot. Napközben jelentősen olcsóbban lehet villamosenergiát előállítani az esti órákhoz képest, amikor a gáztüzelésű erőművek helyettesítik a napelemeket.

Az akkumulátorok megtérülési ideje jelentősen javulhatna egy csúcsidős árazási csomaggal, ahol a háztartások alacsonyabb árat fizetnek az áramért napközben, mint este. Így a háztartások többet spórolhatnának azzal, hogy az esti órákban az akkumulátorban eltárolt energiát használják fel, és nem a hálózatból vételezik azt.

Néhány országban, például Ausztráliában is, a háztartások rendelkezésére állnak már olyan díjcsomagok és applikációk, amellyel az otthonok optimalizálhatják, hogy mikor töltik az akkumulátorukat, és mikor használják fel a tárolt energiát.

A háztartások tovább javíthatják a napelem-beruházás megtérülését azzal, ha növelni tudják a megtermelt energia közvetlen felhasználását. Ha a háztartási gépeink használatát a napos időszakokra időzítjük, akkor az otthon megtermelt napenergiából használjuk a mosó- vagy mosogatógépeket, ahelyett, hogy a hálózatból vennénk meg az áramot. Ennek számos előnye van a hálózat szempontjából is, és hosszútávon segíthet csökkenteni a villamosenergia-kiadásokat.

A tiszta energiaforrásokra történő átállás jelentős változásokkal jár a villamosenergia-rendszerben. Ezért kulcsfontosságú, hogy a támogatások és a szabályozói környezet ehhez rugalmasan alkalmazkodjon. A korábbi napelem-elszámolási módszer nem ösztönözte a háztartásokat arra, hogy helyben használják fel a megtermelt napenergiát, ez pedig oda vezetett, hogy csatlakozási stopot kellett bevezetni.

A bruttó elszámolás megfelelő ösztönzőt nyújt a helyben termelt energia helyben történő elfogyasztására, azonban

támogatás nélkül várhatóan vissza fog esni a napelemek elterjedése, mert az ehhez szükséges akkumulátor-telepítés megdrágítja a projekteket.

Olyan szabályozási és támogatási programra van tehát szükség, amely mellett továbbra is megéri napelemet telepíteni és a megtermelt energiát minél nagyobb részben helyben fel is használják a háztartások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden ötödik házon van napelem a listavezető magyar településenA magyarországi lakások 4 százalékának volt napeleme a 2022-es népszámlálás alapján. A járások közül a budakeszi, a gárdonyi és a pilisvörösvári volt a listavezető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit tehetnek a napelemesek, ha nem akarják olcsón eladni a nyári feleslegáramukat?Lekapcsolni? Átvezetni a szomszédba? Vagy bele a villanyautóba? Kétszázezer család agyal ezen, de nem látszanak igazán jó megoldások.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet megújuló energia napelem Napenergia Plusz Program támogatás Olvasson tovább a kategóriában