Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?
Visszaesik ugyan a kereskedelmi forgalom a szankcióval sújtott országokkal szomszédos államokban, de egy nemrég megjelent kutatás arra is rámutat, hogy akár előnyt is lehet kovácsolni a helyzetből, ami nem kívánt mellékhatásokhoz vezet.
Miért fontos ez? Az Ukrajna ellen két éve indított támadás után Oroszországra kivetett gazdasági szankciók hatását számos tanulmány próbálta már alaposan felmérni, arról azonban szinte senki sem beszél, hogy milyen előnyök és hátrányok keletkezhetnek a szomszédos országokban.
Számokban: 1966 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 31 szankciós programot szavazott meg. A The Conversationben ismertetett kutatás 177 olyan ország gazdasági mutatóit elemzi, amelyek szomszédosak, vagy szomszédosak voltak a szankcionált államokkal 1989 és 2015 (tehát még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt). Ezekben az országokban a kereskedelmi forgalom átlagosan 9 százalékkal esett vissza, miután a szankciókat bevezették.
Alulnézet: a szomszédos országok általában attól szenvednek károkat, hogy a bejáratott kereskedelmi-szállítási útvonalak és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egy része megszakad. Irak szankcionálása miatt például 21 ország jelzett gazdasági nehézségeket.
A hatások a szomszédos országokban általában negatívak, de a kutatók szerint az sem ritka, ha egy állam viszonylag jól jön ki abból, hogy a szomszédját szankcionálják.
- Miután 1987-ben Haiti ellen gazdasági szankciókat vezettek be, a szomszédos Dominikai Köztársaság importja jelentősen megugrott.
- Ugyanez történt Kenyában, amikor 1992-ben Szomáliát szankcionálták,
- és Albániában is, amikor 1991-ben Jugoszláviát vágták el a nemzetközi kapcsolatoktól.
A kereskedelem ugyanis ilyenkor a szomszédos országokba vándorol, ahonnan az árukat átcsempészik a határon.
A szomszédos ország új otthont adhat azoknak a cégeknek, amelyek a termelésüket a szankciók miatt elköltöztetik, de a nemzetközi kereskedelemben még frontolhat is a szankcionált országnak, azaz felléphet legális vevőként vagy eladóként, miközben az árukat a határon illegálisan átmozgathatja. Kazahsztán és Kirgizisztán oroszországi kereskedelme például növekedett az ukrán háború kitörése óta, ami erre is utalhat.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
