Nem csak egyre több magyar fiatal tanul külföldön, hanem külföldi diákból is egyre több van Magyarországon. Nyugat-Európából és a fejlődő világ országaiból is egyre többen választják Magyarországot, de a külföldiek nagy része néhány egyetemen koncentrálódik. Öt év alatt 7-ről 12 százalékra nőtt az arányuk a teljes hallgatói létszámon belül, igaz, ehhez szükség volt a magyar hallgatók számának visszaesésére is.
Az mindenképpen egy jó dolog, ha más ország fiataljai nagy számban választják a magyar felsőoktatási intézményeket, hiszen ez arra utal, hogy magas minőségi képzés folyik itt. Az már kevésbé jó dolog, hogy a hazai fiatalok egyre kevésbé részesülnek ebből a jó minőségből a szigorodó felvételi követelmények és a kiterjesztett tandíj miatt.
A tíz évvel ezelőttihez képest 28 százalékkal kevesebb magyar fiatal tanul a felsőoktatásban, ugyanebben az időszakban 79 százalékkal nőtt a külföldiek száma. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogyan alakult át viszonylag rövid idő alatt magyar felsőoktatás szerkezete és vált függővé a rendszer a külföldi diákoktól.
Ez valóban nagy eredmény, hiszen a külföldi diákok nagyrészt önköltséges képzéseken vesznek részt, az állami ösztöndíjakkal feltehetően csak néhány százan tanulhatnak.
Nagy különbségek alakultak ki az egyes intézmények között: egyrészt a legnagyobb intézmények tudtak sok külföldit vonzani, másrészt a kicsi, specializált intézmények. A közepes, nemzetközileg nem ismert intézmények vannak ilyen szempontból nehéz helyzetben, náluk sokkal alacsonyabb a külföldi diákok aránya.
A külföldi hallgatók 72 százaléka nyolc egyetemen koncentrálódik:
- Debreceni Egyetem (26,6 ezer hallgatóból 4930 külföldi, 18,5%)
- Pécsi Tudományegyetem (20 ezer hallgatóból 3734 külföldi, 18,6%)
- Szegedi Tudományegyetem (20,7 ezer hallgatóból 3550 külföldi, 17,1%)
- Semmelweis Egyetem (10,4 ezer hallgatóból 2932 külföldi, 28,0%)
- Eötvös Loránd Tudományegyetem (29 ezer hallgatóból 2822 külföldi, 9,7%)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (22.1 ezer hallgatóból 1827 külföldi, 8,2%)
- Budapesti Corvinus Egyetem (11,8 ezer hallgatóból 1731 külföldi, 14,6%)
- Állatorvostudományi Egyetem (kétezer hallgatóból 1021 külföldi, 51,5%)
Ma már öt olyan magyar felsőoktatási intézmény is van, ahol a magyar diákok vannak kisebbségben. Különösen fontosak a vidéki egyetemi városokban a külföldi diákok, hiszen
Debrecenben, Szegeden és Pécsen is minden 38-45. lakos egy külföldi diák.
Ennek pedig már a helyi gazdaságban is szerepe van. Egy diák nem csak az egyetemnek fontos, mivel tandíjat fizetnek, hanem élénkítik a helyi gazdaságot is: albérletet vesznek ki, étterembe és szórakozni járnak, vásárolnak.
Egy 2017-es tanulmány a három nagy vidéki egyetemvárosban mérte fel a nemzetközi diákok gazdasági hatását: eredményeik szerint 5 diák 6 munkahelyet hoz létre. Havonta átlagosan egy diák 165 ezer forintot költ, ennek nagy része lakhatásra megy el még úgy is, hogy a többség (69 százalék) kollégiumi szállást vesz igénybe.
Az egyetemek esetében pedig a nemzetközi diákok 13-14 százalékos aránya azt is jelenti, hogy a bevételek nagyobb része származik tőlük, ez akár 20 százaléknál is több lehet, hiszen az angol és más idegen nyelvű képzésekért eleve magasabb tandíjat tudnak felszámolni. Ez persze jó az oktatóknak is, hiszen aki idegen nyelven is oktat, már jóval magasabb bért tud kapni. Enélkül sok szakterületen kétséges, hogy az igen alacsony oktatói bérek mellett lenne-e elegendő tanár. A nemzetközi diákok tehát nagyon fontosak a színvonal fenntartása és fejlesztése kapcsán is: nélkülük nem lenne elegendő forrás, amiből az oktatókat lehetne fizetni, az ő bérük ugyanis igen csak alacsony.
| Város | Hallgatók statisztikai száma | Külföldi hallgatók statisztikai száma | Lakosság | Hallgatók száma a lakosság arányában | Külföldi hallgatók száma a lakosság arányában |
|---|---|---|---|---|---|
| Budapest | 146934 | 15763 | 1,752,704 | 8.4% | 0.9% |
| Debrecen | 27216 | 4990 | 201,981 | 13.5% | 2.5% |
| Szeged | 22006 | 3573 | 161,137 | 13.7% | 2.2% |
| Pécs | 20260 | 3742 | 144,675 | 14.0% | 2.6% |
| Győr | 13296 | 459 | 129,301 | 10.3% | 0.4% |
A legkevesebb külföldi diák – az egyházi intézményeket figyelmen kívül hagyva – a Gábor Dénes Főiskolán (0,9 százalék) és a Neumann János Egyetemen (1,3 százalék) van. A külföldi diákok arányát akár a minőség fokmérőjének is tekinthetjük. Érdemes ezért megnézni, hogy milyen szakokon*Csak a legalább száz külföldi hallgatóval rendelkező képzéséről vannak adatok, ezért alacsonyabb az összeg. tanulnak a külföldiek:
A külföldi diákok háromnegyede az orvosi képzéseket választotta.
Ha a gyógyszerészetet is az orvostudományokhoz kapcsolódó képzésnek vesszük, összességében ezeken a szakokon minden második hallgató külföldi. Nem véletlen tehát, hogy azok az egyetemek szerepelnek jól a nemzetközi diákok vonzásában, ahol van orvosi képzés. Sajnos más igazán sikeres, nemzetközileg versenyképesnek tekinthető képzési területet nem látni. Talán a gazdasági képzéseket lehet még kiemelni, ahol néhány ezer külföldi vesz részt képzéseken. A műszaki területen viszont látványosan gyengít teljesít az ország, mérnöknek és informatikusnak csak nagyon kevesen jönnek Magyarországra tanulni.
A diákok állampolgársága szerint is érdemes megvizsgálni a változásokat az elmúlt évtizedben. A legtöbb diákot 2008-ban és 2017-ben a németek küldték – feltehetően döntő többségük orvosnak tanul nálunk. Nagyon érdekes azonban, hogy olyan fejlődő országok, mint Kína, Irán vagy Nigéria több száz százalékkal több diákot küldenek, addig a környező országokban csökken hazánk felsőoktatási népszerűsége. Különösen a határon túli magyarok számára lehet az anyaország egyre kevésbé vonzó: Romániából és Szlovákiából fele annyian jönnek már csak Magyarországra tanulni, mint egy évtizede.
De nem csak a fejlődő országokból jönnek egyre többen, hanem nyugat-európaiakból is: olaszok és franciák, spanyolok és norvégok is egyre többen vannak. Nagyon érdekes, hogy Jordániából egy évtized alatt mennyire meg tudott nőni a diákok száma: csupán 9 helyett ma már 564-en vannak. A második legnagyobb növekedést Azerbajdzsán irányából volt a 20 legtöbb diákot küldő ország közül, 22 helyett ma már 473 diák érkezik onnan.
Míg más országok egységes állami programokkal próbálnak minél több külföldi diákot vonzani, nálunk ezt a munkát az egyetemek maguk végzik. A külföldi diákok sokszoros nyereséget jelentenek egy országnak: azt már láttuk, hogy sokat költenek, ezért gazdaságilag fontosak rövid távon. Emellett ha később visszamennek anyaországukba, akkor fontos kapcsolatot jelentenek, aminek gazdasági döntéseknél, befektetéseknél és a magyar cégek külpiacra jutásában is fontos szerepe lehet. Ha pedig itt maradnak, akkor jól képzett munkaerőt jelentenek, ami a kivándorlás és a csökkenő lakosságszám miatt egyre égetőbb munkaerőhiány miatt is fontos lehetne.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
