Beperelte Magyarországot az amerikai Pfizer és a német BioNTech egy brüsszeli bíróságon, mert Budapest nem vett át, és nem akar kifzetni hárommilió Covid-oltást, ezt a Politico adta hírül, miután megszerezte a beadványt.

Mi történt? Magyarország már 2022 novemberében jelezte, hogy sem átvenni, sem kifizetni nem kívánja az oltásokat, mert az orosz-ukrán háború miatt kialakult világgazdasági helyzet olyan nyomást gyakorol rá, amely ezt nem teszi lehetővé – egyébként pedig az oltásokra már nincs szüksége.

Tágabb kontextus: Az Európai Bizottság a tagállamok képviseletében, de azokkal egyeztetve 2021 májusában összesen 1,1 milliárd oltást rendelt meg. A szerződés nem nyilvános, ezért a feltételek, az ütemezés és az egyes országok vállalásai nem ismertek. Szakértői becslések 20 euró közelébe teszik az oltások árát. Ehhez érdemes azt is tudni, hogy a kínai Sinopharm esetén a közvetítői díjjal együtt dózisonként 30 euróba, az orosz vakcina 20 dollárba került, úgy, hogy a piacon az utóbb csupán 10 dollár volt az Euronews cikke szerint. 

2022 tavaszától, vagyis a járvány lecsengése után kilenc kelet-európai tagállam jelezte, hogy a feltételeket újra kellene tárgyalni, mert nem tud vagy nem akar fizetni a szállításokért. Számos nyugati kormány is hasonlóan lobbizni kezdett.

A Bizottság újratárgyalta, és 2023 májusában módosította is a szerződést, de erről is csak annyit lehet tudni, hogy még 2023-ban is 450 millió vakcinát kellett volna megvennie a tagállamoknak, ezt valamennyire mérsékelték, és 2026-ig kitolták a szállítási határidőket.

Lengyelország azonban ezt a szerződést nem írta alá mert már 2022 áprilisában behúzta a féket, és 60 millió oltást nem vett át, illetve nem is akar kifizetni. Ezért indított ellene pert novemberben a Pfizer és a BioNTech, és ugyanez történt most Magyarország esetében.

Mivel a szerződések titkosak, jelenleg nem lehet megítélni, hogy 2021-ben az egyes országok és a Bizottság szerepe pontosan mi volt abban, hogy végső soron túl sok vakcinát rendeltek. Az 1,1 milliárd oltás ugyan majdnem két és félszerese az EU 450 milliós teljes lakosságának, de akkoriban szinte lehetetlen volt pontosan belőni, hogy hányan fogják beoltatni magukat, meddig tart, és milyen lesz a járvány lefutása, illetve hány év alatt hány dózisra lesz szükség egy-egy embernél. Ma pedig például azt sem lehet tudni, hogy a keretszerződés aláírásának volt-e minimum kritériuma, azaz Magyarország rákényszerült vagy maga döntött egy bizonyos mennyiségről, ha egyáltalán hozzá akart jutni az unión keresztül a Pfizer oltáshoz.

A helyzetet a logisztika is bonyolítotja, hiszen az oltások nem állnak el nagyon sokáig, és a fel nem használt adagokból azóta számos európai ország eladományozott, vagy meg kellett semmisíteni vakcinát, miközben még él az újabb adagokra vonatkozó vásárlási kötelezettség.

Magyarország helyzete ráadásul még különlegesebb, mert az uniós kontingens mellett egyedülálló módon a gyorsaság jegyében kínai és orosz oltásokat is vásárolt, vagyis – utólag megállapítva – extrém módon túlrendelte magát, és így jelentette be, hogy nem kér hárommillió Pfizer adagot.

A pereskedés mindenesetre összesen 22,8 milliárd forintért megy, Magyarország erre az összegre mondja, hogy a háború miatt nem tudja kifizetni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ BioNTech covid EU kifizetés Pfizer rendelés vakcina Olvasson tovább a kategóriában