Az elmúlt években a csok és a babaváró hitel segítségével is sokan jutottak saját otthonhoz, amihez akár több tízmillió forintos, jellemzően több évtizedes lejáratú hitelt is felvettek.
Ilyen távlatban már nagy a bizonytalansági faktor, így sokan belegondolnak, hogy mi lesz, ha az egyik szülő nem tudja tovább fizetni a törlesztőket egy váratlan betegség vagy haláleset miatt. Az öngondoskodás nem kizárólag a nyugdíjas évekre való takarékoskodást jelentheti, hanem az ilyen jellegű, jövőbeli váratlan eseményekre és esetleges kiadásokra való felkészülést is, amire egy életbiztosítás jó megoldás lehet.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy Magyarországon a pénzügyi tudatosság terén még van hova fejlődnünk. Ezt mutatja az is, hogy tízből több mint 3 embernek például egyáltalán nincs pénzügyi tartaléka, amihez hirtelen nyúlhatna baj esetén, és gyakran előbb kötnek lakásukra vagy autójukra biztosítást a magyarok, mint saját magukra vagy a családjukra. A már meglévő biztosítások között – a lakásbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után – az életbiztosítás a harmadik helyen áll az Allianz felmérése szerint. *Az Allianz Hungária 2023. március 30. és április 13. között online, nem reprezentatív kérdőíves felmérést végzett 279 válaszadó részvételével.
Ráadásul az elmúlt évek bizonytalanságai, a koronavírus-járvány, a gazdasági nehézségek, a háború keltette általános bizonytalanságérzet hatására sem foglalkozunk többet a biztosítás mint pénzügyi tartalék kérdésével: a kérdőívet kitöltők 93,2 százaléka ugyanannyira vagy kevésbé érdeklődik a biztosítások iránt, mint a Covid-időszak előtt.
Ez nem magyar sajátosság, a kelet-közép-európai régió nemzetközi összehasonlításban is jócskán le van maradva e téren a többi EU tagállamhoz képest.
Nagyok a különbségek az unión belül is, amelyekről leginkább az átlagbérhez viszonyított egy főre számított életbiztosítási költések tudnak egy közelítő képet adni. Az alábbi ábrán látszik, hogy mennyit szántak a kelet-közép-európai régió országaiban életbiztosításra az emberek 2020-ban, és ez az összeg hogyan aránylik az adott ország átlagbéreihez.
A magyar 2,1 százalékos adat a legjobb a régióban, az összes többi országban kevesebbet költenek jövedelmükből életbiztosításra, míg a németek és olaszok példája mutatja, hogy a magasabb átlagjövedelmek lényegesen nagyobb részét tudják életbiztosításra fordítani az emberek.
Az életbiztosításoknak alapvetően két fő típusa van.
Minden életbiztosítás egyedi, a biztosítási díjra szánt összeg függ a család jövedelemétől, a biztosítottak számától, a biztosítási céltól és egyéni igényektől is. Ezért nehéz egy átlagos összeget mondani, hogy mennyit érdemes havonta életbiztosítási célra félretenni.
„Az Allianz ügyfélstatisztikái alapján nő a kockázati életbiztosítást kötők száma, csakúgy, mint az átlagdíj, míg a befektetési biztosításoké stagnál, azonban akik kötnek, egyre magasabb átlagdíjon teszik. A megtakarítási típusú biztosításokat havi 12 ezer, a kockázati életbiztosításokat havi 6 ezer forinttól is meg lehet kötni, de mindig javasolt az adott élethelyzethez és pénzügyi lehetőségekhez igazítani, hogy valódi segítség legyen szükség esetén” – tanácsolja Bencsik Tamás, az Allianz Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.
A családtervezés során az első lépésként a szülők mindig a biztonságot részesítik előnyben, és a kockázati életbiztosításokat keresik, amelyet akár az egész családra is meg lehet kötni egy szerződésben. Amennyiben a család anyagi lehetőségei megengedik, általában ezután jön a fontossági sorrendben a gyermek jövőjét anyagilag megalapozó befektetési életbiztosítás.
Ha azonban inkább a megtakarítást vesszük előre, akkor is mindenképp ajánlott mindkét szülő számára kockázati életbiztosítást kötni, és azt vagy beletenni a befektetési biztosítás mellé, vagy külön kötni egy kockázati életbiztosítást számukra – javasolja az Allianz szakértője.
Ha arra szeretnénk egy közelítő értéket kapni, hogy mekkora összegre érdemes kockázati életbiztosítást kötni, akkor az egyik szülő havi nettó jövedelmét kell felszorozni 12-vel.
Ha esetleg bekövetkezik a biztosítási esemény, akkor ez a jövedelem fog hiányozni a családi kasszából, és általában egy év az az idő, ami alatt a család anyagilag újra tud rendeződni egy váratlan tragédia után.
A kockázati életbiztosítás kalkulációjakor érdemes számba venni azt is, hogy van-e hitele a családnak. Ugyanis ennek az összegét mindenképp le kell fedni egy életbiztosítással – tanácsolja az Allianz szakértője.
Ha például egy ügyfél 5 millió forintra kötött kockázati életbiztosítást, és felvett egy 30 millió forintos kölcsönt, akkor a minimális cél az lehet, hogy az ügyfél halála esetén a kölcsön teljes összegét, 30 millió forintot fedezze a biztosítási szolgáltatás értéke. Azonban az eredeti, 5 millió forintos biztosítási cél figyelembevételével ebben az esetben 35 millió forintra javasolt emelni a biztosítás összegét.
A tapasztalatok szerint gyerekcélú megtakarításban, ahol a gyermek a biztosított és a megtakarítás kedvezményezettje, többnyire 30 év felett kezdenek el gondolkodni a szülők, amikor már stabilabb a jövedelmük. Fiatal anyukák jellemzően a családi pótlék összegét tudják félrerakni, a 30-40 éves szülők pedig átlagosan havi 15-20 ezer forintos összegben gondolkoznak.
A befektetési, megtakarítási célú biztosítással kevésből is lehet szép tőkét összerakni a gyermek életkezdéséhez, tanulmányaihoz, lakhatásához. Az Allianz kínál alacsony költségű, rendszeres megtakarításként használható unit-linket életbiztosítást, amihez lehet kiegészítő életbiztosítást is kötni, sőt kétéves korától a gyermek is lehet biztosított ebben a szerződésben.
A cikk megjelenését az Allianz Hungária Zrt. támogatta.
Pénz
Fontos