Hírlevél feliratkozás
Avatar
2023. október 13. 15:34 Közélet

Már egy függöny is segíthet abban, hogy a nők gazdasági szerepe erősödjön

(A szerző az IFUA Horváth principálisa)

A legújabb közgazdaságtani Nobel-díjas, Claudia Goldin magát detektívnek tartja. Kislány kora óta a nyomozói munka izgatta őt. De ahelyett, hogy bűnügyeket tárt volna fel, a munkagazdaságtant és a gazdaságtörténetet ötvözve azt kutatta, hogy az elmúlt 200 évben hogyan változtak a női szerepek. Olyan „detektív” lett, aki az elmúlt időszak eseményeinek gondos kutatása, hatalmas mennyiségű adat áttanulmányozása révén jut el az összefüggések megértéséhez. 

Claudia Goldin igazi úttörőnek számít a közgazdaságtan területén. Az első közgazdász nő, aki professzori kinevezést kapott a Harvardon 1989-ben, a harmadik női Nobel-díjas közgazdász. Goldin kutatásaiban is rendkívül fontos szerepet kapnak a nők. Ezen túlmenően azon elméleti közgazdászok egyike, aki kutatási eredményeit gyakorlati tanácsokra is váltotta. Kutatásai széleskörűen foglalkoznak a munkagazdaságtan azon kérdésével, hogy mi okozza a férfi és női munkavállalók közötti bérkülönbségeket, hogyan és miért változott az elmúlt évszázadokban a nő szerepvállalása a gazdaságban és hogyan lehetne még kiegyenlítettebb.

Számos tabut ledöntött annak köszönhetően, hogy rengeteg adatot gyűjtött az elmúlt 200 évből. Korábban azt feltételezték, hogy a világ fejlődésével arányosan a nők gazdasági szerepe is erősödött. Goldin, amikor belekezdett a detektívmunkába, azzal a feltételezéssel élt, hogy túlságosan közelről és leegyszerűsítve vizsgáljuk a nők helyzetét. A többi kutatónál sokkal hosszabb időszakot vizsgált, míg számos egyéb tényezőt is bevett a modelljébe (a család, a munkaerőpiac, a munkahelyek és a nők pozícióját együttesen elemezte), így átfogóbb eredményre jutott. Ráadásul az egyes adatoknál új számítási módszereket vetett be, amelyekkel korábbi doktrínákat döntött meg.

Ennek eredményeképpen rávilágított arra, hogy az iparosodás alatt a nők szerepvállalása a termelésben mintegy 40%-kal csökkent, majd az 1900-as évek elején újra nőtt.

Az iparosodás révén ugyanis megszűnt az otthoni munkavégzés lehetősége, a munkahelyek helyhez kötöttek lettek, ennek hatására kikerültek a nők a munkaerőpiacról.

A második trendfordulás pedig az oktatással magyarázható; ekkortól nyíltak meg a nők számára az oktatási intézmények. Majd a következő ugrás akkor következhetett be, amikor a nőket már az egyetemekre is beengedték, illetve módjukban állt elvégezni azokat. Goldin és férje, Lawrence F. Katz kimutatták, hogy a fogamzásgátló tabletták elterjedésének köszönhetően a nők döntési helyzetbe kerültek, attól kezdve tudták szabályozni, hogy mikor szüljenek gyereket. Ennek köszönhetően pedig lényegesen többen végeztek el felsőfokú képzéseket.

Az utolsó nagy változást a Covid-járvány jelentette. Érdekes módon a Covid hatására jóval kisebb befolyása lett a nemi tényezőnek. Goldin kutatásai rávilágítottak arra, hogy a világjárvány alatt a legtöbb női munkavállaló meg tudta őrizni állását, jelentős különbség a végzettségek alapján tehető. Nagyobb arányban tudták megtartani a munkájukat az egyetemi végzettséggel rendelkezők, hiszen ők a legtöbb esetben otthonról is tudtak dolgozni. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy Goldin szerint a világjárvány összességében különböző módon érintette a két nem szerepvállalását, a nők a munkájuk mellett a legtöbb esetben jóval nagyobb mértékben vállaltak szerepet a gyereknevelésben és az idősebb családtagok ápolásában. Könnyítést jelentett azonban az, hogy a férfiak többet tudtak otthon tartózkodni, és sokkal rugalmasabb munkabeosztással kezdtek ők is dolgozni, így nőtt az elméleti esélye annak, hogy ők is bekapcsolódjanak az otthoni feladatokba.

Milyen gyakorlati haszna van Goldin kutatásainak? 

Az egyik legközérthetőbb példájában Goldin arra kereste a választ, hogyan lehetne növelni a női zenészek számát a zenekarokban. Kutatásában megmutatta, hogy nem csak mély társadalmi változások révén lehet sikereket elérni, hanem olyan egyszerű megoldásokkal is, mint egy függöny. Ha a felvételiztetők nem látják az adott jelöltet, akkor sokkal nagyobb arányban választanak nőket, sőt, ha a cipőjük kopogását sem hallják, akkor még további javulás érhető el.

Goldin kutatásai révén közelebb juthatunk az okokhoz és azok felszámolásához. Természetesen a bérkülönbségek megszüntetése vagy a nők vezetői pozícióba jutása nem megy ilyen egyszerűen. De Goldin számos dolgot indítványoz annak érdekében, hogy a nők szerepvállalása megváltozzon és ez a folyamat a gazdasági növekedés motorja legyen. Az országok fejlettségének és a nők jelenlegi helyzetének függvényében nagyon sok javaslatot fogalmaz meg. 

A kevésbé fejlett országoknál a kulcsot abban látja, hogy az oktatás és az oktatási rendszerek mennyire elérhetőek a nők számára. Kiemelt kutatási témaként foglalkozik ezzel a kérdéssel, és rámutat arra, hogy a kirekesztő oktatási rendszerek évtizedekre bebetonozhatják a nők lehetőségeit. 

Ahol az oktatási rendszerek már elég nyitottak, az a kérdés, hogy el is jutnak-e a nők a felsőfokú intézményekig. Goldin kutatásai rávilágítottak arra, hogy sok fiatal nő a nem kívánt terhességek, vagy a korai teherbe esés miatt nem tudta elvégezni felsőfokú tanulmányait. Ahogy azt a G7 egy korábbi cikkében bemutatta, a fogamzásgátlók elérhetővé tételével párhuzamosan nagy arányban nőtt az orvosi, jogi és gazdasági karokra jelentkező nők száma. Ebből kifolyólag a fogamzásgátlók elérhetővé tétele nagy hatást gyakorolt a nők szakmai pályafutására.

Azokban a fejlett országokban, ahol már minden előbbi feltétel adott, arra kell fókuszálni, hogy az első gyermek születése után kapjanak megfelelő támogatást a nők. Azt javasolja Goldin a fejlett országok vezetőinek, hogy segítsék a visszatérést a munkába, megfelelő gyermekellátó intézmények álljanak rendelkezésre, illetve a munkába történő visszatérés során is minél rugalmasabb körülményeket alakítsanak ki. Persze kiemelt szerepe van a pároknak, hiszen ha a férfiak aktív szerepet vállalnak a családi életben, sokkal nagyobb eséllyel rendelkeznek a nők is. 

Claudia Goldin kutatásai tehát nem csak elméleti jelentőséggel bírnak, hanem konkrét javaslatokat is nyújtanak a nők gazdasági és társadalmi pozíciójának javítására. Goldin mindig kiemeli, hogy nincs egyetlen jó válasz, jó gazdaságpolitika a nők helyzetének javítására, mindig az adott társadalom tükrében érdemes megválasztani az eszközöket.

A nők oktatásához való hozzáférésének javítása, a terhességmegelőzés és a családtámogatás rendszereinek kialakítása mind olyan lépés, amely hozzájárul a nők egyenlőbb lehetőségeihez a munkaerőpiacon és a vezetői pozíciókban. Goldin rávilágított arra, hogy a nők szerepvállalásának növekedésével a gazdasági fellendülés is biztosítható. 

Ugyanakkor arra is rámutat, hogy az út még hosszú, a mai változtatásoknak 50-60 év múlva lesz kézzelfogható hatása. 

De legyünk derűlátóak! Számos politikus és közgazdász érti már e téma fontosságát, nem utolsósorban Goldinnak köszönhetően. Talán nem véletlen, hogy például az Európai Unió kiemelten foglalkozik a bérkülönbségek megszüntetésével és a nők vezetői pozícióba juttatásával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Nobel-díj női egyenjogúság női szerepek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.