Tőzsdére megy a klímabarát vízerőmű, és indul a fekete-tengeri gáz kiaknázása
A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.
Napokon belül debütál a román tőzsdén az ország áramtermelésének bő negyedét adó Hidroelectrica, amely száz százalékban klímabarát módon, károsanyag-kibocsátás nélkül állít elő áramot vízerőműveiben országszerte, többek közt a dunai Vaskapu erőműben is.
A bukaresti IPO az elmúlt évek egyik legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz térségünkben, és kedvező ESG profilja miatt nemcsak a régiós, hanem a nyugat-európai és tengerentúli befektetők érdeklődését is felkeltette. A meghirdetett ársáv közepével kalkulálva a vállalat piaci értéke, kapitalizációja hozzávetőlegesen megegyezik majd az OTP-jével.
Fondul-modell
A Fondul Proprietatea jó tankönyvi példa a kapitalizmusból Kelet-Közép-Európában: egy kárpótlási alapról beszélünk, amelyben a kezdeti lakossági kistulajdonosi kör piaci eladásain keresztül stabilizálódott a magas közkézhányad. A cégben mára túlnyomó részben intézményi befektetők érdekeltek. Az alapot technikailag a Franklin Templeton amerikai alapkezelő menedzseli, amely összesen 1400 milliárd dollárnyi vagyont kezel globálisan.
A Fondul portfóliójának zászlóshajója a Hidroelectricában meglévő 20 százalékos kisebbségi részesedés. A többségi, 80 százalékos tulajdonos a román állam, aminek egy érvényben lévő jogszabály alapján nincs lehetősége privatizálni, azaz eladni a részesedését. Az uniós helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférésért azonban a román kormány vállalta többek közt, hogy tőzsdére viszi a Hidroelectricát. Ez pedig most kapóra jön a Fondulnak, amely így kedvező környezetben, magas áron értékesítheti portfóliójának „ékkövét”.
A Fondul sikertörténetét jól jelképezi, hogy 2011-es tőzsdei bevezetése óta 620 százalékot termelt árfolyam-emelkedés és osztalék formájában a részvényeseknek, ami bő 17 százalékos éves hozamnak felel meg román lejben. Nagyon kevés közép-kelet-európai részvény büszkélkedhet ilyen kimagasló, hosszú távú teljesítménnyel.
Kellett hozzá persze a világ számára kedvezőtlen, az áramtermelőknek viszont kedvező csillagállás is. A Hidroelectrica – ami a Fondul hivatalos eszközértékének 80 százaléka – jövedelmezősége EBITDA-szinten a két és félszeresére emelkedett a magas földgáz- és széndioxidkvóta-ár miatt megemelkedő áramárnak köszönhetően.
A Hidroelectrica egy igazi „fejőstehén”, hiszen fix, alacsony költséggel termel áramot, amit az érvényben lévő román extraadók és ársapkák mellett is jelentős profittal tud értékesíteni. A 20 euró körüli megawattóránkénti termelési költséghez közel 110 eurós nettó értékesítési ár társul jelenleg. A bőséges profitból az erőművek korszerűsítése és új erőművek építése mellett is marad bőven a részvényesek számára. A magas osztalékhozam és klímabarát profilja miatt nagy az érdeklődés a részvény iránt. Ugyanakkor az állami tulajdon és az energiapiaci folyamatokra való politikai érzékenység egy komoly kockázati tényező, akárcsak az áram árának alakulása, amelyre a megújuló erőművek hosszú távú és robosztus térnyerése fokozatos leszorító hatást gyakorol a jövőben.
A romániai energiapiac sajátosságai
Románia különösen kedvező helyzetben van energiaellátása szempontjából térségünk országaihoz képest. Gázszükségletének csupán 20 százalékát kell importálnia, míg áramtermelésben önellátó. Viszonyításképpen: hazánk gázfogyasztásának közel 85 százalékát, villamosenergia-igényének pedig 20-25 százalékát importálja. Ráadásul Románia már vígan nettó gázexportőr lehetne, amennyiben időben belevágott volna a hatalmas, fekete-tengeri gázmező kitermelésébe.
Az igazán csak tavaly derült ki, hogy mekkora érték az energiafüggetlenség. Az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az országok makrogazdasági sérülékenysége nem csupán a GDP-arányos államadósságon és annak finanszírozhatóságán múlik, hanem az energiaellátás szerkezetén és árszintjén is. Az alábbi ábrán látható, hogy GDP-arányosan mekkora többletkiadást jelentett volna a gáz- és áramszükséglet fedezése, ha a 2022. augusztusi „háborús” csúcsárat kellett volna fizetni egy éven keresztül. Látható, hogy ez hazánk és Törökország esetében a totális gazdasági összeomlást, csődközeli helyzetet jelentette volna, míg keleti szomszédunknak meg se kottyant volna. Természetesen nem volt reális azt gondolni, hogy tartósan ilyen kibírhatatlanul magas szinten maradhatnak az árak, de a számok jól érzékeltetik, hogy relatíve kinek mennyire fáj(t) az energiakrízis.
Románia lesz az unió legnagyobb gázkitermelője
Visszatérve a Fekete-tenger mélyén fekvő gázkészletben rejlő potenciálhoz: az OMV Petrom múlt héten jelentette be, hogy „évtizedes” teketóriázás után végre nekilát a közel 4 milliárd eurós beruházásnak, ami 2027-től termel majd földgázt nem kis mennyiségben. Évente 7 milliárd köbméter tör majd stabilan a felszínre tíz éven át, mielőtt kezdetét veszi egy ütemesebb hanyatlás. Ez a mennyiség az Európai Unió fogyasztásának közel 1,5 százaléka, keleti szomszédunk 2022-es gázigényének 70, hazánk gázfogyasztásának közel 80 százaléka. Románia nettó exportőrré válik, amit Magyarország kedvező lokációja és meglévő vezeték-összeköttetése miatt ki tud majd használni importigényének diverzifikálására, ellátásbiztonságának fokozására.
A szerző további cikkei itt olvashatók.
További hasznos olvasnivalók:
Pénz
Szálloda, kastély, iskola, kórház: őszi kiárusítást tart milliárdos ingatlanokból az állam
Több mint háromszáz állami ingatlant bocsátott árverésre nyár vége óta a nemzeti vagyonkezelő, köztük szép számmal milliárdos értékűeket is.
A hitelkártyáknál is felbukkantak az ajándékpénzek
A bankszámlákhoz vagy a lakáshitelekhez hasonlóan már a hitelkártyáknál is egyszeri jóváírást kínáló ajánlatokkal próbálják a bankok bevonzani az új ügyfeleket.
Jövőre magasabb fokozatra kapcsol az ingatlanpiac fűtésében a kormány
1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.
Fontos
A kormány szerint sokat drágultak a lakások, ezért intézkedik, hogy még többet dráguljanak
Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
Az e-autósok harmada visszatért a benzines vagy dízelautóhoz Németországban
Legalábbis azok közül, akik az idei első kilenc hónapban cserélték le a kocsijukat. A hosszabb távú kilátások ugyanakkor így sem rosszak.
Nem a kínai kölcsönök és kütyük döntik romba a demokráciát a világban
Kína valóban sok elnyomó rezsimet lát el pénzzel és megfigyelőrendszerekkel, de egyes kutatások szerint ez a nyugati világra ugyanúgy igaz.
