Lényegében teljes a nihil, pedig egy hét múlva megduplázódik a befektetések zömének adóterhe, hiszen az eddigi 15 százalékos kamatadó mellett július 1-től 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a megtakarításokat. Pedig mindez azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelek félretett pénzük kamatából csak 72 százalékot kapnak majd kézhez. 

Ez nem jelenti majd azt persze, hogy nem lesz nagyobb a mozgás, mint a kamatadó bevezetésekor, vagyis egészen pontosan a 0 százalékos kamatadó megemelésekor. Az először 20, majd 16, s a 10 éves évfordulóra 15 százalékra csökkentett rendkívüli teher a bevezetésekor komoly mozgást indukált. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csak 2006 augusztusában 533 milliárd forint értékben csökkent a bankok lekötött- és folyószámlabetét-állománya. Akkoriban a nyertesek a befektetési alapok voltak, a mostani intézkedések ugyanakkor – az ingatlanalapokat leszámítva – ezt a területet is érintik. 

Semmit nem hozott

Az évek során egyébként a kamatadó a költségvetési bevételeken belül rendkívül marginálissá vált: míg 2009-ben 112,45 milliárd forintos bevétele származott ebből a költségvetésnek, addig 2017-re ez az érték már húszmilliárd forint alá csökkent. Ez az év azért volt fontos dátum, mert 2013 és 2016 között – épp a kamatadó-bevételek csökkenését kompenzálandó egy a most bevezetésre kerülő intézkedéshez hasonló teher, 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) már sújtotta az intézményesített formában kuporgatott pénzt. A kamatadó-bevétel mélyrepülésének viszont csak az egyik oka volt az, hogy lényegében eltűntek a kamatok a magyar megtakarítási piacról is, a másik ok egyértelműen az volt, hogy az állam saját érdekében kamatadó-mentesítette az állampapírokat, hiszen az elmúlt évtized második felétől a hangsúly áttevődött arra, hogy a lakosságot közvetlenül elérő állampapír állomány bővüljön. 

A mostani szocho bevezetésének is ez az egyik legfőbb érve: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint nem az a fontos, hogy mennyi adóbevételt realizál a költségvetés az új adótehernek köszönhetően, hanem az, hogy a megtakarítások szerkezetét milyen mértékben lehet még inkább állampapír-súlyossá tenni. 

Kettős kamatrendszer

A magyarországi befektetési piacon évek óta kettős betétrendszerről beszélnek a szakemberek. Azzal ugyanis, hogy a magyar állam folyamatosan reálkamatot biztosító állampapír- konstrukciókat tart életben, lényegében elveszi a lehetőségét annak, hogy érdemi verseny alakuljon ki a megtakarításokért. Azok az ügyfelek ugyanis, akik kellően kamatérzékenyek, az elmúlt hónapokban, években teljesen érthető módon az állampapírok felé fordultak, hiszen kockázatmentes reálhozamot máshol nem érhettek el. 

A megoldás azért nem volt nagyon a bankok ellenére sem. A lakossági állampapír-állományon belül csak az elmúlt hónapokban került 50 százalék fölé a Magyar Államkincstáron keresztül, direkt úton értékesített állampapír-állomány – a többi instrumentumot az ügyfelek a pénzintézeteken keresztül vásárolták. Ezen ugyanis mind az állampapír eladáskor, mind annak visszavásárlásakor kerestek, jutalék és díjbevételük származott, ráadásul az ügyfél így ott maradt a banknál. 

Akik viszont nem kamatérzékenyek, azok révén szép állomány maradt a bankoknál. Már önmagában az is jól jött a pénzintézeteknek, hogy február végén 2031 milliárd forintnyi pénzt tartottak a magyar háztartások kamatozó betétben, mert – miként erre az MNB statisztikái felhívták a figyelmet -, az ezekre fizetett átlagos betétkamat 9,1 százalékkal maradt el az irányadó pénzpiaci kamatláb, a 3 hónapos Bubor kamatszintjétől. Az MNB arra figyelmeztet, hogy a régióban a benchmarknak számító pénzpiaci kamatszintnél mindössze 0,77-1,85 százalékkal kisebb kamatot fizetnek a bankok a lekötött betétek után, azaz a hazai bankok marzsa legalább négyszerese a régióénak. És itt még nem beszéltünk arról, hogy a bankok nem a 3 havi Bubor, hanem a két hónapja még 18 százalékos kamaton tudják elhelyezni a felesleges likviditásukat az MNB-ben.

De a lekötött betéteknél is jobb üzlet a látra szóló betétek világa. A magyarok április végén 7387,4 milliárd forintos egyenleget tartottak a bankokban 0 százalékos kamatozás mellett. Itt még nagyobbat lehet szakítani a bankoknak – igaz ez még akkor is, ha – miként arra Simák Pál, a CIB Bank vezérigazgatója tavasszal a Portfolio.hu konferenciáján felhívta a figyelmet – a bankok az olcsó lakossági forrást egyebek között annak balanszírozására használják, hogy ne kelljen az egekbe emelni például a lakáshitelkamatokat.

A leálló hitelezés nem segít

S bár az olcsó pénz rendelkezésre állása az elmúlt hónapokban a mindent felemésztő inflációnak köszönhetően elég komoly mértékben apadt, a kamatozóbetét-állomány egy év alatt közel 200 milliárd forinttal, míg a folyószámla-egyenlegek ennél sokkal durvábban, 1130 milliárd forinttal csökkentek. A 13,3 százalékos zsugorodás eltörpül amellett, hogy a teljes lakossági hitelezés megfeleződött az év első négy hónapjában: a bankok 423 milliárd forintnyi nem folyószámla jellegű hitelt nyújtottak a lakossági ügyfeleknek, ezen belül a lakáshitelezés közel 70 százalékkal zuhant. Vagyis jól láthatóan a finanszírozás fenntartására a következő hónapokban még kevesebb pénz kell, így a jelenlegi 70 százalék körüli hitel/betét állomány nem romlik majd annyira.

Ilyen helyzetben a bankoknak aligha érdeke, hogy érdemi kamatakciókat indítsanak a mass-ügyfélkörnek.

Egyrészt csekély a remény arra, hogy a szocho-félelem megmozgatná a folyószámla-betétek állományát, hiszen a 0 százalékos kamat szochója is 0. Azoknak pedig, akik érdemi befektetést keresnek, egyelőre nem a bankbetét a céljuk. 

Aki akar, az persze most is talál kedvező ajánlatot – de a július 1-jén élesedő adóváltozások miatt a bankok közül egyedül a Gránit Bank és a MagNet Bank tett nevesített lépést a klasszikus bankbetétek kedvezőbbé tétele érdekében. A BiztosDöntés.hu banki betét kalkulátora szerint a Gránit Banknál június 30-áig a következő egy évre 11 százalékos, csak kamatadóval terhelt hozam mellett köthetjük le a pénzünket a KamatMax Plusz betétben, ami azt jelenti, hogy jövő nyáron minden 1 millió forint után 93 500 forinttal nő majd a megtakarításunk. Ha pedig valaki devizában szeretné tartani a pénzét, akkor választhat deviza betétet is, a Gránit Banknál például az EUR és USD betétek esetében az eddigi 1, 3 és 6 hónapos konstrukció mellett a 12 hónapos is bevezetésre került. Az EUR betétnél 12 hónapra 3%-os, az USD betétnél pedig 4%-os kamatot fizetnek. 

A MagNet Bank Prizma betétje éves lekötésre 10,85 százalékos kamatot kínál, a bank 11 százalékot 3 havi lekötésre ad. A Magyar Cetelem Bank Takarékszámlája egy évre 10,5, 2 évre pedig évi 12 százalékot fizet, az Oberbanknál pedig évi 10,75 százalékig fut fel a kínált kamat. 

Egyre kevésbé tömött a párnaciha

A szocho-bevezetés új állományt sem fog tudni buliba hívni, hiszen ha azt mondtuk, hogy a 25 százalékos infláció mellett a pénzüket a bankoknál pihentető ügyfeleknél sem keltette fel az érdeklődést a legalább némi ellensúlyozást kínáló bankbetétek iránt, mit mondjunk azokról, akik a pénzüket továbbra is otthon tartják? Maximum annyit, hogy a párnaciha is könnyebb lett: a háztartások pénzügyi vagyonát feltérképező jelentés szerint immár fél éve itt is masszívan csökken az állomány: az emelkedő árak ezen időszak alatt 155 milliárd forinttal apasztották a készpénzállományt – a kimutatások szerint 2012 óta most  fordult elő először az is, hogy két egymást követő negyedévben csökkent a háztartásnál lévő forintbankók értéke.

Ez a pénz lényegében a vásárlóértékének közel ötödét elveszti az idén – a várakozások szerint 18-19 százalék lesz az éves átlagos infláció – a készpénzhívőknek talán még nehezebb elmondani, mint a betétjét egyszerűen csak le nem kötő, de legalább a bankokkal barátságban álló körnek.  

Az új megtakarítások felfutását remélni olyan környezetben, ahol még az infláció megjelenését megelőző időben is 40 százalék körül volt a pénzt a hó végén félretenni nem tudó családok aránya, amúgy is dőreség lenne, hiszen – mint láttuk – a pénzromlás elég komolyan beleharap a háztartási vagyonba. A szakemberek között dúl a vita, arról, hogy a népesség mekkora hányada képes ma egyáltalán megtakarítani, s a félretenni tudókon belül mekkora is az az arány, akinek a megtakarítási állománya még bővülni is tud ezekben a hónapokban. Általános nézet az, hogy Magyarországon az emberek 20, maximum 30 százaléka az, aki érdemi megtakarítóként tud jelen lenni a piacon. Ők azok, akiket érinthet a szocho bevezetése.

A biztosításokra is vonatkozik, de…

A szabályozás indirekt módon felértékelte az öngondoskodási célú megtakarításokat. Ugyan a szocho-fizetési kötelezettség az életbiztosítási kifizetésekre is vonatkozik, ugyanakkor a szabályozás szerint a kifizetés szocho-mentes azokban az esetekben is, amikor a kifizetett hozam után nem kell 15 százalékos szja-t fizetni. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a legalább 10 éves időtartamra kötött életbiztosítási szerződések esetén 10 év után nincs adófizetési kötelezettség. Így például a nyugdíjbiztosítások – amelyek a biztosított 65. életévének betöltésekor járnak le – eleve mentesülnek a szocho alól. 

Azonban sajnos Magyarországon az életbiztosítási szerződések zömét lejárat előtt megszüntetik – ezért fontos tudni, hogy a szabályozás szerint a július 1-től kötött rendszeres díjas szerződéseknél az első öt évben teljes teher, 15 százalék szja és 13 százalék szocho terheli a kifizetést, a 6. és a 10. év között ugyanakkor feleződik az eredeti teher, 7,5 százalék szja és 6,5 szocho-t kell levonnia a kifizetőnek. Az egyszeri díjas szerződéseknél már az 5. évtől szja- és szocho-fizetés nélkül férhetünk hozzá a pénzünkhöz, az adó- és járulékteher feleződésére a 3. év után számíthatunk. Más kérdés, hogy a biztosítási extraprofit adó számítási módszere miatt ma nem igazán vannak egyszeri díjas konstrukciók a piacon. Az eseti díjak esetében a befizetés dátuma az, amely alapján eldönthető, milyen teherrel adózik. 

Aki tehát nem bizonyos abban, hogy legalább 10 évig tartani tudja majd magát az életbiztosítási szerződés visszavásárlásától, jobban teszi, ha a következő napokban szerződést köt.

Miként azt a Grantisnál jelezték: biztosítónként eltérő, meddig kell a biztosítási szerződést aláírnia az ügyfélnek és annak beérkeznie a biztosítóhoz, hogy az még szocho-mentesen adózzon a továbbiakban. 

Csökkent a gazdagok állampapír-portfóliója

Az alapfelvetés az, hogy az érintett kör tagjait sikerül rábírni, hogy az eddigieknél is több állampapírt vásároljanak. Nos, e tekintetben illik tamáskodónak lenni. Az Index idézi a BloChamps adatsorát: a privátbanki szolgáltató felmérése szerint 2020 elején a privátbanki portfóliókban az állampapírarány 44 százalékos volt, s volt olyan privátbank, ahol az ügyfelek pénzének 60 százalékát állampapírba fektették. Ehhez képest az idén az időközben közel 30 százalékkal bővülő privátbanki vagyonon belül 20-25 százalék között van az állampapír-befektetések aránya. Ha az állományon belül ismét annyira szerethetővé lehetne tenni az állampapírokat, mint korábban, akkor számottevően, akár 1000 milliárd forinttal is bővülhetne az állampapír-állomány. 

Ám nem eszik ilyen forrón a kását és ebbe az euró árfolyam is szerepet játszik. Az érintett vagyonosok az évtized elején azért fektettek ekkora arányban állampapírba, mert egyszerűen nem volt alternatíva az érdemi hozamra az adott befektetési környezetben. Ne felejtsük el: a pandémia előtt a tőkepiacokon nem volt ritka, hogy negatív hozam mellett dobtak a piacra befektetési instrumentumokat, annyi volt a felesleges pénz. 

Most azonban az infláció megjelenésével, a kamatok emelkedésével vannak igenis komoly alternatívák. 

Záródnak a kiskapuk

Például a befektetési alapok. Az idén májust megelőző egy évben 2800 milliárd forinttal nőtt az alapokban kezelt vagyon, csak májusban – hozamnövekménnyel – 272 milliárd forinttal nőtt az állomány. A pénzek döntő része – 201 milliárd forint – kötvényalapokban landolt, ezzel ebben az instrumentumban kétszer akkora állomány, 3634 milliárd forint fekszik, mint a követő ingatlanalapokban (1817). A gondot az jelenti, hogy a kormány szerint a kötvényalapokban a valóságban nincsenek valódi kötvények, hanem a pénzek jó részét a szolgáltatók a jegybanki egynapos betéthez kötött betétekben fialtatják, ami nem hoz friss forrást a költségvetésnek – viszont az MNB jövőre drámaian megugró vesztesége miatt a GDP 0,4-0,5 százalékával növeli majd a büdzsé kamatkiadásait.  

A szakértők szerint, ha valahol lesz érdemi állománybővülés júniusban, az épp a kötvényalapoknál lehet. Más kérdés, hogy a kormány a következő hónapokban itt is becsukja a kiskapukat: nemcsak a szocho bevezetés vág majd új rendet az alapok piacán, hanem az is, hogy a szintén júliustól élesedő új szabályok szerint a kötvény, részvény és vegyes alapok portfóliójában legalább 60 százalékos arányt kell elérnie a „valódi” értékpapíroknak, amelyek közül ugyanakkor az előírások szerint legfeljebb 5 százalék lehet a nem forintalapú állampapír.  Vagyis, ha akarja a befektető, ha nem, igenis állampapírt kell vennie. Ezen az analógián gondolkodva a közvetlen állampapír vásárlás még jobb üzletnek tűnhet.

Kivitt pénzek?

Ám a tehetős magyar befektetőt nem olyan fából faragták, hogy önként és dalolva beadja a derekát. Azt kifejezetten rosszul kezeli ez a befektetői kör, ha ennyire direkt üzenik meg neki, hogy mit kell tennie – már csak azért is, mert a piacon már elindult a sugdosás, hogy a mégoly jól fizető inflációkövető állampapírok esetében az állam a jövőben – amikor a pénzromlás mértéke már csökken – korlátozza/megdrágítja majd a visszaváltást, hiszen az állampapírok az idén és jövőre még kifejezetten drága finanszírozást jelentenek majd. Ennek a lehetőségére hívta fel a figyelmet a Soós Péter Hold Alapkezelő privátbankára. Bár az írásról kialakult polémiában sokan jelezték: egy ilyen – még ha teljesen törvényes lépés – részleges államcsőddel érne fel, önmagában a vita csak tovább erősítette azt a vélekedést, hogy nem árt óvatosan kezelni a portfóliókban az állampapírt. 

Ha pedig nem jön meg az állampapír-étvágy, az egyéb instrumentumok pedig kikopnak, akkor bizony komoly a félsz, hogy a tehetősebb befektetők külföldön keresnek helyet befektetéseiknek. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz állampapír befektetés szocho Olvasson tovább a kategóriában