A nagyvállalatok nyomására terjedhet a zöldenergia Lengyelországban
Számos multinacionális nagyvállalat és iparági érdekképviseleti szervezet kérte levélben a lengyel parlamentet és a miniszterelnököt, hogy támogassák a zöld energia terjedését az országban, és egyben lazítsanak a szélerőműveket telepítését szabályozó törvényen – írja a Notesfrompoland.com a lengyel állami hírügynökség közleménye alapján.
Habár a megújuló energiaforrások részesedése – részben statisztikai trükközéssel – Lengyelország energiamixében 7-ről 17 százalékra emelkedett 2010 és 2021 között, az országban túlnyomó részt még mindig szénből állítják elő az áramot (71 százalékban, ami a legmagasabb arány az EU-ban).
A parlament alsóháza, a Szejm, nemrég fogadta el azt a kormány által felterjesztett törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a szárazföldi szélerőművek építését azáltal, hogy csökkenti az új projekteknél elvárt épületekhez képest számított minimális távolságot. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) viszont egy utolsó pillanatban benyújtott módosítással szigorította a javaslatot, és a minimális távolságot 500 méterről 700 méterre növelte, ami szélenergiával foglalkozó cégek szerint jelentősen korlátozza az új kapacitások kiépítését.
A többek között az Amazon, a Google, a Mercedes, az Ikea, és a lengyel autópari, acélipari és építőanyagipari kamarák által aláírt levél ezzel egyetértve megjegyzi, hogy a vállalatok jövőbeli új beruházásainak helyszínének kiválasztásakor is fontos szempont lesz, hogy az országban elérhető lesz-e megfelelő mennyiségű zöld energia. A levélben a cégek felvetik, hogy a kapacitások fejlesztésének hiányában Lengyelország új beruházások és a versenyképessége elvesztését kockázatja.
Lengyelországban az elmúlt években jelentős tőkebefektetéseket megvalósító multinacionális cégek kérése mögött az állhat, hogy az elmúlt években egyre több nagyvállalat tűzött ki kibocsátáscsökkentési célokat. Emiatt a termelésük dekarbonizációja szempontjából kulcsfontosságúvá válik a megújuló energiához való hozzáférés, és mindez a beruházási döntéseket is meghatározza.
Hasonló kritika egyébként Magyarországgal kapcsolatban is felmerült. A Reuters egy decemberi riportjában a hírügynökségnek nyilatkozó európai és ázsiai autóipari szereplők a magyarországi befektetésekkel kapcsolatos kockázatként említették, hogy túl alacsony a megújuló források aránya, miközben a gyártók mind marketingszempontból, mind a formálódó európai uniós környezetvédelmi szabályok alapján kénytelenek csökkenteni a gyártási folyamat karbonlábnyomát.
Vállalat
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
