Magyarországon még igen kevés helyen élnek az állampolgárok bevonásával az önkormányzatok, a legtöbb közösségi költségvetést a budapesti önkormányzatok vezették be. 

Arról nem lelehető fel adat, hogy a magyarországi önkormányzatok közül mennyi vezetett be ilyen kezdeményezést, de a budapesti kerületek között felmérésünk alapján az látható, hogy a 23 kerületi és a fővárosi önkormányzat közül már tíznél van ilyen, kettő továbbiban pedig tervezik ennek bevezetését. Magyarországon a legnagyobb médiavisszhangot a fővárosi önkormányzat 2020-ben bejelentett közösségi költségvetése kapta. (Frissítés 2023.08.03: a cikk eredeti verziójában 2021-et írtunk, de a bejelentés és az ötletgyűjtés már 2020-ban megkezdődött – hívta fel figyelmünket a Fővárosi Önkormányzat)

Elmaradva a világtrendtől

Az első dokumentált közösségi költségvetést 1989-ben a brazíliai Porto Alegre városban vezették be, és azóta is ez számít a legismertebb példának. Régiónkban Kolozsvár volt az első város, ahol ezzel próbálkoztak 2013-ban – akkor még elakadta a folyamat. A Fővárosi Önkormányzat első közösségi költségvetése, még részvételi költségvetés néven 2020-ban indult el. 

A közösségi költségvetéseket gyűjtő szervezet szerint 12 ezer települési vagy regionális önkormányzatnak van már közösségi költségvetése világszerte. Magyarországra a 2021-es gyűjtés még nem tartalmazott adatokat. A legtöbb közösségi költségvetés Lengyelországban működik – már tízből négy önkormányzatnál.

A részvételi költségvetéssel foglalkozó publikációkban sem lehet fellelni nyomukat – néhány példát leszámítva. Ezek és online kutatás alapján úgy látszik, hogy Budapesten kívül csak Szentendrén, Gyöngyösön és Miskolcon van ilyen.

Ezek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon jóval elmarad a közösségi költségvetés elterjedtsége az európai átlagtól. A kontinens országai között nagyok a különbségek, van ahol általánosan elterjedt, de érdekes módon a jól fejlett skandináv országokban nem használják ezt módszert. Talán ebben szerepe van annak, hogy a közösségi költségvetések célja a korrupció visszaszorítása, az értelmetlen fejlesztések helyett a polgárok mindennapjai segítő beruházások kiválasztása – az északi országok esetén azonban a korrupció és az értelmetlen költekezés nem akkora divat, mint itthon.

Fővárosi példateremtés

Messze a legnagyobb összegről a fővárosi lakosok dönthetnek, a Fővárosi Önkormányzat esetében egymilliárd forintról van szó. Az összes kerületi program további egymilliárdot biztosít a polgároknak a döntésre.

A Fővárosi Önkormányzat közösségi költségvetésén 2021-ben 12 ezren szavaztak, 2022-ben 22 ezren. Ez a legtöbb érdeklődőt vonzó program, hiszen ez a budapesti lakosok 1,3 százaléka. (Frissítés 2023.08.23: a 2021-es adatokat is feltüntettük, a 22 ezres adatok pedig 2022-re vonatkoznak a Fővárosi Önkormányzat közlése szerint)

A közösségi költségvetések nagyon eltérően működnek: van, ahol bárki küldhet be ötletet, és később erről lehet a helyi lakosoknak online és/vagy személyesen szavazni. A fővárosi önkormányzat estében egy, a jelentkezőkből kiválasztott 54 fős tanács dönti el, hogy az ötletek közül mit érdemes szavazásra bocsájtani. A lista szűkítésében a városháza dolgozói is részt vesznek – legutóbb így 139 javaslatból azokat összevonva és kiszűrve 49-et választottak ki szavazásra.

Ez rámutat az egyik legfőbb kihívásra: ha komolytalan és/vagy kevesek valós érdekét érintő ötletek kerülnek be, az érdektelenné teheti a polgárokat. Arra is oda kell figyelni, hogy egy-egy szervezettebb csoport ne tudjon a kisebb érdeklődés mellett olyan projekteket keresztülvinni, amit az önkormányzatok vagy a lakók nem találnának hasznosnak.

A programokkal kapcsolatban kritika érheti az elérhető hasznok és a költségek arányát. Miskolc esetében a városházi beszámolóból kiderül, hogy a 15 millió forint elosztható összeg mellett a szervezés és a kommunikáció 5 millió forintot vitt el, ami elég rossz aránynak tekinthető. Ha a kezdeti kísérletek után már több százmillió forintról dönthetnek a polgárok, ahhoz viszonyítva már nem lenne a lebonyolítás költsége jelentős. 2023-ban indul a pécsi közösségi költségvetés, 80 millió forintról dönthetnek a helyi lakosok.

 A tapasztalatok alapján érdemes a programokat, a helyi igények és szokások szerint továbbfejleszteni. Nem sokan mernek azonban még itthon akár csak néhány tízmilliós büdzsével is ebbe a folyamatba belevágni, pedig rosszul elsült programról, a polgároktól kapott negatív visszajelzésekről sehol nem számoltak be. 

Bár az önkormányzatok sikeres működésében ritkán van szerepe a pártpolitikai elkötelezettségnek, a közösségi költségvetés erősen ellenzéki műfaj: a fellelt 13 magyarországi közösségi költségvetést bevezető önkormányzat közül csak egy fideszes vezetésű.

A lakosok bevonása a döntésekbe még önkormányzati szinten is messze áll a Fidesztől.

Megkerestük az összes fővárosi kerületi önkormányzatot, hogy össze tudjuk hasonlítani a közösségi költségvetések szerepét. A tapasztalatoktól később részlesen is írunk, de elsőként azt érdemes megvizsgálni, mennyire jelentős összegről szavazhattak a polgárok.

Átlagosan az érintett településeken a lakók a kiadások 0,23 százalékáról dönthettek a közösségi költségvetések keretében tavaly, ami igen alacsony szám. A legnagyobb beleszólást a budafok-tétényi lakosok kapták, ott 1,4 százalékot tett ki a program. Jelentős még a szentendrei program is 0,5 százalékkal.

A szavazásokon a részvétel és a kiadások mértéke erős összefüggést mutat: minél több forrásról dönthettek, annál többen érdeklődtek. Messze a legtöbb lakost Óbudán sikerült megmozgatni, ahol az emberek 5,6 százaléka vett részt a tavalyi szavazáson. Második helyen Budafok-Tétény ált 3,6 százalékkal.

A közösségi költségvetések java része az elmúlt egy-két évben indult, ezért még nagyon sokfélék is: van ahol az egész településre vonatkozó ötleteket várnak, máshol kisebb területekre osztják a várost vagy kerületet. Ez utóbbi hatékonyabb lehet, így jár el az arányosan sok szavazót vonzó Szentendre és Óbuda is.

Önkormányzati tapasztalatok

Óbudán 2022-ben 15 százalékkal sikerült növelni a szavazók számát a megelőző évhez képest. Ezt annak tudják be, hogy kitelepülésekeket és helyszíni bejárásokat is szerveztek, melyeken az önkormányzat szakembereivel lehetett megvitatni a közösségi költségvetés nyújtotta lehetőségeket. Érdekesség, hogy míg máshol inkább online szavaznak, Óbudán minden második szavazatot személyesen adtak le. Összesen tíz körzetben tíz-tízmillió forintot osztanak el. Az óbudai önkormányzat nem csak a közösségi, de a hagyományos költségvetésével is élen jár a transzparenciában: egy igen könnyen és felhasználóbarát módon használható adatvizualizációs honlapot is készítettek.

Terézvárosban idén először volt közösségi költségvetés, a 30 milliós keretre mind a 30 projekt versenyzett. Ami rugalmas az itteni rendszerben, hogy csak a keretösszeget határozták meg, és annyit valósítanak meg a győztes projektekből, amennyire ez a büdzsé elegendő. A legépeszűbb ötletek a kutyaürülék gyűjtők és a szelektív üveggyűjtők voltak. Érdekesség hogy ez utóbbiból alig találni Budapesten, a hulladékkezeléssel foglalkozó FKF Zrt. a lakossági igények ellenére is alig néhányat tart fenn kerületeként – Terézvárosban egyetlen egy volt eddig.

A szomszédos Erzsébetvárosban is először szervezetek közösségi költségvetést, aminek ötletelésén több százan vettek részt. Szavazni viszont nem sokkal többen voltak hajlandók, háromszáz szavazat érkezett. Ez egy érdekes problémára világít rá: kevés számú aktív ötletelőn kívül a szavazásra nehéz ennél többeket rávenni.

Ferencvárosban a több kerülettől eltérő rendszer van: a lakosok ötleteket küldhetnek be, amit lehet online támogatni, de az önkormányzati testület szavaz arról, hogy mi kerüljön megvalósításra. A 10 millió forintos kereten felül is megvalósíthatnak projekteket, ha marad erre forrásuk. A honlap szerint egyetlen projekt kapott eddig támogatást, ami a helyi iskoláknak szól.

A XIII. kerületben  az első év tapasztalatai szerint a számos jó ötlet született a program keretében. Ezért a nem győztes javaslatok közül is jónéhányat meg fognak valósítani: a végül nem nyertes 47 javaslatból, 14-et még idén, 25-öt a jövő évben megvalósítanak.

Kispesten ugyan már régóta van, de nagyon nehéz azonban megtalálni, hogy mennyien szavaztak, milyen programok vannak. A sajtóosztálytól csak linket kaptunk a mostani program Facebook oldalálhoz, az önkormányzat honlapján is csak a hírek között szemezgetve lehet összegyűjteni az információkat – az online tájékozódó lakosok dolga nem egyszerű. 

Budafok-Tétény az elsők között vezette be Magyarországon a közösségi költségvetést 2019-ben, de a megkeresésünkre így sem válaszoltak. Pedig a program honlapja egyszerűen és átláthatóan mutatja be a korábbi győzteseket, és hogy hogyan áll a projektek megvalósítása.

A közösségi költségvetést még nem használó önkormányzatok közül ketten is tervezik a bevezetést. Az I. kerületnél elmondták, hogy a még megalakulás alatt álló állampolgári tanácsra szeretnék bízni a program részleteinek kidolgozását. Ferencvárosban várhatóan 2023-ban lesz először erre a célra elkülönített keret az éves költségvetésben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet fővárosi önkormányzat kerületek közösségi költségvetés részvételi költségvetés Olvasson tovább a kategóriában