Több jól ismert madárfajt is a kihalás veszélye fenyeget a BirdLife International nevű nemzetközi madárvédelmi szervezet napokban közzétett jelentése szerint. Az öt évig készülő „világ madarainak helyzete” című kiadvány szerint a 11 ezer faj több mint 40 százalékának csökken a létszáma, és mindössze 7 százalékuknak nő. Ráadásul a madárfajok nyolcadánál áll fenn annak a veszélye, hogy teljesen eltűnnek.
A különböző családok veszélyeztetettsége erősen eltérő. A daruféléknél például négyből három fajt fenyeget a kihalás, de 68 százalék ez az arány az óvilági keselyűk és az albatroszfélék esetében is, míg a papagájalakúak közel harmada van hasonló helyzetben. Az elemzés szerint olyan közkedvelt madarak is a kihalás szélére kerültek, mint a hóbagoly, a lunda, vagy a vadgerle.
A BirdLife International arra jutott, hogy a helyzet az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott, és ez nem csak a madaraknak, hanem a bolygó egészének is rossz hír. A madarak ugyanis olyan széles körben elterjedt állatok, hogy helyzetükből a teljes ökoszisztéma állapotára következtetni lehet. Részben ezért, részben a könnyű megfigyelhetőség miatt a kutatók is ezt az állatcsoportot vizsgálják a leggyakrabban. Az elmúlt években átlagosan több mint kétszer annyi tudományos cikk jelent meg a madarak fennmaradásáról, mint az emlősökéről, és háromszor annyi, mint a rovarokéról.
A madarak veszélyeztetettségének növekedése több dologra vezethető vissza, ezek azonban szinte kivétel nélkül az emberiséghez köthetőek. Számos faj életét ráadásul egyszerre több ilyen tényező is negatívan befolyásolja.
A legnagyobb gond a mezőgazdaság bővülése, ez az 1469 veszélyeztetett fajból 1091-et érint. Azzal, hogy az elmúlt háromszáz évben a Föld területének 6 százalékáról 38-ra nőtt a mezőgazdasági termelésbe bevont terület aránya, rengeteg madár veszítette el természetes életterét.
Emellett a rovarirtószerek is sok állatot veszélyeztetnek. Egy nemrégiben készült amerikai kutatás szerint például az ilyen vegyszerek használata miatt csökkent negyedével a Koronás verébsármány testsúlya. Ráadásul a rovarirtók a verébsármány tájékozódó képességét is rontották, ami szintén nem túl előnyös egy költöző madár esetében.
A mezőgazdaság mellett hasonlóan nagy probléma a fakitermelés, aminek eredményeként évi 10 milliárddal csökken a bolygó faállománya. Sok madárra az invazív idegen fajok is komoly veszélyt jelentenek: a patkányok és egerek 250, a házimacskák 202 kihalás környékére sodródott madárfajt veszélyeztetnek.
Jelenleg a klímaváltozás még csak az ötödik a legnagyobb gondot okozó tényezők rangsorában, a kiadvány összeállítói szerint azonban hosszabb távon ez jelentheti a legnagyobb kihívást.
Bár a dokumentum főleg a kedvezőtlen folyamatokat írja le, azért néhány olyan esetről is beszámolnak, ami bizakodásra adhat okot. Miközben sok faj a kihalás szélére sodródott az elmúlt évtizedekben, volt 25 olyan is, amely kikerült ebből a kategóriából. Ilyen például a piroscsőrű hokkó, a rózsás galamb, vagy éppen a koreai kanalasgém.
„A tanulmány kijózanító képet közöl a madarak helyzetéről és az előttünk álló kihívásokról, ugyanakkor azt is megmutatja, hogy léteznek megoldások és sikeresen fel lehet venni a harcot ezekkel a problémákkal” – összegezte a tanulságokat Patricia Zurita, a BirdLife vezérigazgatója. Az elemzés szerint a legfontosabb feladatok a madarak életterének helyreállítása, az invazív fajok irtása, illetve kontroll alatt tartása, és a veszélyeztetett madarak helyzetének folyamatos ellenőrzése.
Élet
Fontos