Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

A közgazdasági megfigyelések szerint a gazdag országok nem csak abszolút értékben, de GDP arányosan is nagyobb mértékben költenek szociális támogatásokra, mint a fejlődő, szegényebb országok. Ennek egy általánosan elterjedt magyarázata, hogy a szociális támogatás egy luxuscikk, amire csak az az ország költ, akinek sok pénze van.  

A luxuscikk a közgazdaságtanban az a fajta árucikk vagy szolgáltatás, ami nagy mértékben függ egy egyén vagy jelen esetben ország jövedelmétől. Amint a jövedelem nő, sokkal többet vesznek ezekből a javakból, de ha csökken azonnal jelentősen elkezdik csökkenteni a vásárolt mennyiséget.  

Abból az elméletből kiindulva, hogy a szociális támogatások luxuscikknek minősülnek, arra a következtetésre is lehet jutni, hogy amikor fejlődő országok támogatni akarják a társadalom szegényebb rétegeit, akkor nem erre kell fókuszálni, hiszen ezeknek az országoknak van nagyobb gondja is, mint, hogy még erre költsön. Emiatt például a 20. század végén küldött segélyek nem is tartalmaztak szociális támogatásokat.  

Martin Ravallion és szerzőtársai viszont adatokkal alátámasztva döntik meg a luxuscikk-elméletet, ezzel azt is megerősítve, hogy

igenis fontos bizonyos fejlődő országoknak a szociális támogatásokra szánt kiadások.  

Bár, ha csak a GDP és a szociális támogatásokra költött GDP százalékát vetik össze, akkor náluk is egyértelmű az összefüggés, de ez nem mutat túl árnyalt képet. Ha viszont már az országok sajátosságaira koncentrálunk, akkor az látszik, hogy eltűnik a pozitív kapcsolat az ország gazdagsága és a szociális kiadás mértéke között (GDP százalékában számolva).  

Az egyik fontos tényező a kormányzat hatékonysága. Ezt a járvány alatti adatok vizsgálatával tudták megfigyelni, amikor sok ország kifejezetten elkülönített válságkezelésre szánt összeget. Arra az eredményre jutottak, hogy ha figyelembe veszik, hogy milyen egy országban a kormányzat hatékonysága, akkor nem az ország gazdagsága határozta meg, hogy a GDP mekkora részét fordítottak szociális kiadásokra.

Ugyanolyan hatékonyságú kormányzat mellett nem volt különbség a szegény vagy a gazdag országok GDP arányos szociális kiadásai között.  

Azért is volt érdekes a pandémia alatti adatok vizsgálata, mert sok országnál a kormány keze meg van kötve, hogy mire költhet, de a járvány alatti válságkezelési csomag nagyobb szabadságot engedett, így a valódi preferenciák szerint költhettek különböző területekre.  

Látszik tehát, hogy például a kormányzati hatékonyság fontos szerepet játszik abban, hogy mennyit költ egy ország ezekre a támogatásokra és ez független attól, hogy az ország szegény-e vagy gazdag. Ezen kívül több más tényező is befolyással lehet rá, de ezek felderítésére további kutatások szükségesek.  

Az viszont egyértelmű, hogy ha megteheti egy szegény ország, akkor ők is ugyanolyan mértékben költenek a szociális kiadásokra, mint a gazdagabb országok. Így el lehet vetni azt az elképzelést, hogy luxuscikk lenne számukra a szociális támogatás, ezen kívül a segélycsomagoknál is érdemes lehet ilyen jellegű támogatásokat is megfontolni, mivel egyértelműen fontos ezeknek az országoknak, hogy erre költsenek.  

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fejlődő országok kormányzat szociális segély Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2025. április 3. 10:11 Adat

Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.

Torontáli Zoltán
2025. április 2. 11:12 Adat, Pénz

Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány

Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.

Torontáli Zoltán
2025. március 31. 12:18 Adat

Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál

Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.

Fontos

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Váczi István
2025. április 2. 14:26 Vállalat

Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait

Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?