A magyar épületállomány háromnegyede nagyon rossz energiahatékonysági mutatókkal rendelkezik, a probléma évtizedek óta ismert, mégsem valósult meg olyan állami program, ami érdemben és tömegesen kezelné a kérdést, ami pedig volt, az éppen a leginkább rászorulók számára nem volt elérhető. Ez most, a rezsicsökkentés részleges kivezetésével drámai módon válik érezhetővé legalább egymillió családban. A KSH adataiból kiindulva, lakhatással foglalkozó szakemberek segítségével próbáljuk megbecsülni, hogy hány háztartásra várnak augusztustól megemelt rezsiszámlák.

Számításaink szerint a gázfogyasztásban a háztartások legalább harmada túl van azon a szinten, amit a kormány „átlagos fogyasztásként” kommunikál, a fogyasztási limit feletti részért ők mostantól az eddigi összeg hétszeresét fogják fizetni. Az áram drágulása végül kisebb lesz a korábban gondoltnál, ez viszont már minden második háztartást érint, vagyis a villanyszámla még többeknél fog növekedni.

A rezsiemelés leginkább a családi házakban élőket, különösen az energetikailag elavult Kádár-kockában lakókat fogja brutálisan érinteni.

Miután csütörtökön a részletszabályok is megjelentek az új lakossági árakról, a legtöbb családban újra elkezdték kikalkulálni az otthoni energiafogyasztást. (Ebben például az Átlátszó itt elérhető rezsikalkulátora segíthet.) Bár egyebek mellett a havi fizetés vagy átalány kérdése megbonyolítja a számítást, az alapképlet valószínűleg már mindenkinek ismert: a földgáznál havi 144 köbméter/hónap, a villamos energiánál pedig havi 210 kWh az a mennyiség, ami fölött megemelt díjat kell fizetni. Forintra átszámolva ezt azt jelenti, hogy akinek idáig 7560 forint alatt volt a villanyszámlája, illetve 14688 alatt a gázszámlája, annak ezután sem kell többet fizetnie. Mindenki másnak azonban igen, és az emelkedés nagyon jelentős is lehet.

A kormány korábban azt állította, hogy az áremelkedés a fogyasztók háromnegyedét nem fogja érinteni. Erről részletes számításokat nem közöltek. A KSH-nak ugyanakkor van egy rendszeres háztartási adatfelvétele, amiből már lehet tenni közelítő becsléseket.

Ez a minden évben nagyszámú, reprezentatív mintán lekérdezett Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel (HKÉF), amely sok magyarországi Eurostat mutatónak is az alapja. Adatai a statisztikai hivatal szerint is „nélkülözhetetlenek a fontos gazdasági döntések előkészítéséhez”.

A lakhatási szegénység ellen küzdő civil szervezet, a Habitat for Humanity Magyarország segítségével a KSH 2020-as ^*A KSH Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvételét (HKÉF) minden évben egy közel tízezer háztartásra kiterjedő reprezentatív mintán veszik fel, a háztartások részletes kiadási naplói jelentik az egyik fő adatforrást. Bár a minta meglehetősen nagy, a teljes népességnek értelemszerűen csak egy töredékszázalékát jelenti, vagyis ez alapján a teljes társadalom fogyasztási és kiadási jellemzőire csak becslést lehet tenni. adatai alapján néztük meg, hogy milyen rétegeket milyen mértékben érinthet a most bejelentett rezsiemelés. A felmérésben a háztartások többek között a rezsiköltségeiket is részletesen naplózzák, és az adatok a lakás típusa, a fűtés módja szerint is szétszedhetőek. Ha a felmérésben szereplő kiadásokat összevetjük a most meghatározott fogyasztási limittel, azt láthatjuk, hogy az áramban a háztartások fele, a bő négymillió háztartásból több mint 2 millió villanyszámlája haladta meg a limitként meghatározott 7500 forintot. Igaz, 2020 a pandémia miatt az energiafogyasztásban is rendkívüli év volt: a lakossági fogyasztás nagyjából 5 százalékkal nőtt meg a korábbi évekhez képest a kényszerű otthonlét miatt. Ez azonban nem jelent nagyságrendi változást, vagyis a háztartások közel fele ez alapján be fog kerülni a magasabb árkategóriába, ha nem tud jelentősen csökkenteni a fogyasztásán.

A „túlfogyasztók” között több mint 600 ezer olyan háztartás van, ahol az áramfogyasztás jelentősen meghaladja a határétéket (210 kWh helyett legalább 350 kWh), náluk a villanyszámla alapesetben legalább az eddigi másfélszeresére fog emelkedni. Közel 90 százalékuk családi ház, őket tehát a magasabb áramszámla is erősebben érinti.

A családi házak rezsihátránya azonban jóval nagyobb a gáz esetében, és mivel a földgáznál a fogyasztási limit feletti mennyiségért hétszeres árat kell fizetni, ez sokkal erősebben meg fogja megterhelni sok családnál a büdzsét.

Magyarországon körülbelül hárommillió háztartás fogyaszt vezetékes gázt, közülük a HKÉF adatok alapján nagyjából 1,1 millió háztartás lesz érintett: ennyinél haladja meg a havi átlagos gázfogyasztás a nem egész 15 ezer forintos határértéket. Közöttük nagyjából negyedmillió háztartás lehet, ahol a gázfogyasztás meghaladja a 250 köbmétert. Náluk az emelés után 100 ezer forint körüli, vagy azt meghaladó gázszámlára kell számítani.

A határérték feletti gázfogyasztók 90 százaléka ugyancsak családi házakban él, egy jelentős hányadnál a gáz- és villanyáremelés egyszerre fog jelentkezni.

Összességében a bő négymillió magyar háztartás közül 2,3 milliót érint legalább az egyik típusú rezsiemelés a 2020-as háztartási adatok alapján. Még ha figyelembe vesszük a nagyjából 200 ezer nagycsaládnak adott kedvezményt, akkor is legalább a magyar háztartások fele többet fog fizetni az energiáért augusztustól, mint idáig. 

A rezsiemelés legnagyobb vesztesei tehát a családi házakban élők lesznek, különösen azok, akik régebbi típusú, komolyabb energiafelújításon át nem esett házakban laknak. A családi házaknak nemcsak az átlagos alapterülete nagyobb a társasházi lakásokhoz képest, de többnyire az energiahatékonyságuk is rossz, ezért a fogyasztásuk is sokkal nagyobb. Vannak persze rossz energiahatékonyságú társasházi lakások is, főleg az 1945 előtt épült lakóházakban, de legtömegesebben a Kádár-kockákban, vagyis a hatvanas és nyolcvanas évek között épült családi kockaházakban fog beütni a rezsiprobléma.

A családi házak nagyrészt kimaradtak az inkább panelekre célzott állami energiahatékonysági programokból, rájuk különösen jellemző a kormányzati szinten is elismert tény, hogy a magyar épületállomány 70 százaléka műszakilag és energetikailag elavult. Az energiaszegénység mértékét mutatja, hogy az 1990 előtt épült családi házakban már idáig is átlagosan a háztartási kiadások 15 százaléka ment el rezsire (a társasházakban 9, panelekben 11 százalék az átlagérték), és összességében minden ötödik magyar háztartásban legalább a jövedelem ötödét kénytelenek lakásfenntartásra költeni – és ennek nagyjából a háromnegyedét a fűtés viszi el.

„A Kádár-kockák elsősorban azért csúsznak bele a magas rezsibe, mert rossz energiahatékonyságú épületek, és az elmúlt években egyáltalán nem vették komolyan Magyarországon az energiahatékonysági programokat. Közben ezeknek a családi házaknak egy része félig már üresen áll, a fiatalabb generációk elköltöznek belőlük, a fűtésszámla azonban így is magas. Sokan a gáz mellett szilárd tüzelőanyaggal is fűtenek, de a tűzifa ára is folyamatosan emelkedik, most pedig, hogy megindult a roham a tüzépekre, már kapni is alig lehet”

– mondta a G7-nek Kőszeghy Lea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont lakhatási szegénységgel foglalkozó kutatója.

Mint az alábbi ábra mutatja, a magyar társadalom alsó két ötöde túlnyomó részben a legrégebben épült, legrosszabb állapotú épületekben lakik.

A rezsi ezekben iskifejezetten magas. A legtöbbet azonban az újabban épült, nagy alapterületű családi házak lakói fogyasztják (idáig átlagosan havi 38 ezer forint), de a régebbi, kisebb családi házakban is eléri a 28 ezer forintot, sőt még a vályogházakban sem sokkal kevesebb – ami a háztartások összes kiadásán belül már jóval magasabb arány.

Az igazán szegények közül most azért érint kevesebbeket drámaian a rezsiemelés, mert ők nagyrészt idáig sem voltak kedvezményezettek: rezsicsökkentés nem járt tűzifára, a 2015-ben átalakított, önkormányzati hatáskörbe tett lakásfenntartási rendszer sok kistelepülésen nem elérhető, és önerő híján ők a felújítási programokból is nagyrészt kimaradtak. Akiket azonban érint közülük, azokat rendkívül súlyosan érint, hiszen nekik nehéz még többet spórolni, és végképp nincs további tartalék sem, amiből fizetni lehetne a súlyosbodó számlákat. És ők sincsenek kevesen: a háztartási adatfelvételből kalkulálva körülbelül az alsó jövedelmi kvinitilis, vagyis a magyar társadalom legkevesebből gazdálkodó ötödének a 22 százaléka fog megemelt számlákat kapni. A középrétegeknél nagyjából a háztartások harmada lesz kénytelen ezzel szembenézni, a legfelső ötödnél pedig 40 százalék. A villanyszámlában kevésbé vannak éles társadalmi különbségek, ott minden réteg 40-60 százaléka számíthat növekvő kiadásokra.

Feldmár Nóra, a Habitat szakértője úgy látja, hogy ugyan a rezsiemelés nominálisan a közép- és felsőbb rétegek kiadását fogja a leginkább megnövelni, egy széles réteg annyira sérülékeny, hogy ez a hirtelen emelkedés tragikus következményekkel járhat. „Tény, hogy a nagyobb jövedelműek többet fogyasztanak, és idáig nekik kedvezett leginkább a rezsicsökkentés. Egy átlagos családi ház gázfogyasztása alsó hangon kétszerese, majdnem háromszorosa egy társasházi lakásénak. Emiatt a családi házakban élők közel fele várhatóan bele fog esni a megemelt kategóriába. Sokakat rendkívül súlyosan fog érinteni elsősorban a magasabb gáz-, másodsorban a villanyszámla, sokaknál ezen múlhat, hogy lecsúsznak-e a nagyjábóli középosztályi létből” – mondta a kutató a G7-nek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet energia gázár rezsi rezsicsökkentés villanyszámla Olvasson tovább a kategóriában