A közép-európai nagyvárosok egy dologban nagyon hasonlítanak: mindenhol elégedetlenek a nyilvános illemhelyek számával és a használati díjával –  legalábbis ez a kép rajzolódik ki  Németországtól Romániáig, ha az adott ország sajtójában rákeresünk az ezzel kapcsolatos újságcikkekre.

Nem könnyű azonban abban igazságot tenni, hogy hol sikerül jobban üzemeltetni ezeket a rendszereket. Hivatalos statisztika sehol sincsen a nyilvános illemhelyek számáról, de az önkéntesek által szerkesztetett OpenStreetMap adatbázisából városonként ezt össze lehetett gyűjteni. Tíz térségbeli nagyvárost összehasonlítva a magyar főváros nem áll jól: Stuttgartot és Bukarestet előzve hátulról harmadik a listán a lakosságarányos adatokban.

Az egyes nyilvános illemhelyekről azonban a térképek alapján nem lehet tudni, hogy annak ki az üzemeltetője: ezek lehetnek városi vagy kerületi önkormányzatok kezelésében, városi cégekhez is tartozhatnak, de például bevásárlóközpontok, szórakozóhelyek is üzemeltetnek ilyeneket. 

Nem könnyű tehát eldönteni, mitől lesz nyilvános egy WC, mert az ismert nemzetközi gyorsétteremláncok sok turista számára ezt a szerepet is betöltik, hiszen ha bármilyen apróságot vásárol valaki, akkor már biztosan használhatja is az illemhelyet.

A vásárlással egybekötött illemhely használat nem is tűnik olyan rossz opciónak, főleg Budapesten:

Közép-Európában a fővárosi nyilvános illemhelyek messze a legdrágábbak.

Gyűjtésünkben a legnagyobb városi szolgáltatók által kért használati díjakat hasonlítottuk össze. A budapesti 250 forint magasabb, mint a német és osztrák városokban elkért fél euró. Mindezt úgy, hogy az adatgyűjtéskor az augusztus-szeptemberi 400 forintos euró árfolyammal számoltunk. Abszolút értékben a budapesti 250 forintnál harmadával olcsóbb a térség nagyvárosainak 158 forintos átlaga.

Ráadásul a 250 forint 2017. április 1-je óta változatlan, tehát akkoriban erősebb forint és alacsonyabb infláció idején még inkább kirívóan drága volt a fővárosi illemhelyek használata. Az árak összehasonlítása azon már azért sem egyszerű, mert vannak olyan egységek is, ahol zuhanyzót is igénybe lehet venni, ez 400 forintba kerül, törölközővel 600 forintba.

Mindez azonban még nem veszi figyelembe a kereseteket: ha azt vizsgáljuk, hogy a nettó átlagbérből mennyiszer lehet egy adott városban a nyilvános illemhelyeket egy hónap alatt igénybe venni, még rosszabb a kép: Budapesten kétharmadával kevesebbszer, mint a térség városainak átlagában.

Sváb ingyenesség

A baden-württembergi tartományi fővárosban ugyan kevesebb nyilvános illemhely van, mint Budapesten, de egy igen előremutató kezdeményezést indítottak:

Stuttgartban a nyilvános illemhelyek többségének használatát ingyenessé tették 2022-től.

Az összesen 73 darab városi fenntartású illemhelyből 46-ot tettek fizetség nélkül használhatóvá – korábban ennek ára fél euró volt. Az intézkedés indoka egyszerű: így szeretnék megelőzni, hogy a kapualjakba, kertekbe és udvarokra végezzék a dolgukat emberek. 2025-ig a többi illemhelyet is nyilvánossá teszik, azok üzemeltetési szerződései addigra futnak ki. Az intézkedés költségégét 170 ezer euróra, 68 millió forintra teszik – ez illemhelyenként 1,4 millió forintot jelent. 

Titkolózó FCSM

Szerettük volna megtudna a 64 fővárosi nyilvános WC-t üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művektől (FCSM), náluk hogyan alakulnak a bevételek, de annak megosztását megtagadták arra hivatkozva, hogy ez nem közérdekű adat, mivel vállalkozási tevékenységből származik. 

A legtöbb újságcikk eddig száz körüli nyilvános WC-t számolt, mert általában csak az FCSM-et vették figyelembe. Pedig a kerületi önkormányzatok összességében jóval több ilyen intézményt üzemeltetnek. A 2020/2021-es fővárosi közösségi költségvetésben két közvécé kialakítására 50 millió forintot szavaztak meg, de azóta sem lehet tudni ezek státuszáról.

Arra a kérdésre, hogy felmerült-e itthon is az ingyenes használat lehetősége, azt írták, hogy mivel ez nem közszolgálat keretében működik, nem tudják ingyen biztosítani. Igaz, erre ettől a 75 százalékos többségi tulajdonos fővárosnak még lennek lehetősége, de úgy látszik, ezt nem is vizsgálták.

Különösen a turisták körében népszerű területeken érdemes lehetne alternatív megoldásokat keresni. Sok esetben ugyanis nincsen aprópénz, különösen magyar forint a ma már alapvetően kártyával és okostelefonnal fizető fiataloknál. Az FCSM-nek azonban erre is van válasza: az automaták forinton kívül, eurót, dollárt is elfogadnak – azt már nem teszik hozzá, hogy milyen árfolyamon. A bankkártyás fizetési mód bevezetés alatt áll, az első ezzel felszerelt automata illemhely Pünkösdfürdőn működik.

Ugyan az FCSM szerint nem nyilvános az adat, a főpolgármester korábban az Alapvető Jogok Biztosának vizsgálatakor úgy nyilatkozott, hogy évi 180 millió forint a bevétel, és az messze nem fedezi a költségeket, de konkrét adatokat nem nevezték meg. Az akkor 54 illemhelyre számítva mindez évi 3,4 millió forint bevételt jelent – háromszor többet, mint a stuttgarti bevétel.

2019-ben a Népszavának annyit árult el az FCSM, hogy 1,2 millióan vették igénybe az illemhelyeket – az akkor még csak 180 forintos árral számolva ez 200 millió forint körüli bevételt jelentett.

Az FCSM 2021-es 36,6 milliárd forintos árbevételéhez mérten ez nem túl jelentős összeg. A bevételt be is kell gyűjteni, márpedig az automaták üzemeltetése nem olcsó – a BKK jegyautomatáit például havi 130 ezer forintért üzemeltetik, míg a jóval egyszerűbb parkolóautomaták üzemeltetése havi 40 ezer forint körül alakul. Ha csak 30 ezer forintból is megoldja az FCSM, akkor is közel 20 millió forint, a bevétel tizede megy el erre.

Az FCSM Zrt. egyébként masszívan nyereséges, 2021-ben 1,9 milliárd forint volt az adózott nyeresége – ennek 8 százalékába kerülne megközelítőleg az ingyenes közvécé használat.

Nehéz lenne azonban teljes képet kapni a fővárosi nyilvános illemhely üzemeltetésről, hiszen a fővárosi parkokban például a Főkert Zrt. is üzemeltet többet, de a kerületek is egyre aktívabbak.

Terézvárosában a nyáron két nyilvános illemhelyet is átadtak, megújítottak egyet a Lövölde téren – ez korábban fővárosi fenntartású volt -, és építettek egy újat a tömegturizmus által is érintett Jókai téren. A kerületnél kérdésünkre elmondták, hogy szerintük rendkívül kevés illemhely üzemel a fővárosban. A VI. kerületben az utóbbi években alig működött egyáltalán hagyományos értelemben vett nyilvános WC, ezért inkább saját maguk építettek ilyeneket.

Üzemeltetési költségeket nem osztottak meg, annyit közöltek hogy jelenleg a tapasztalatokat gyűjtik, látják a nehézségeket is, de eddig egyik közvécében sem történt rongálás, ami az állandó rendészeti és köztisztasági ellenőrzéseknek is köszönhető. A közvécék ingyenessé tételét nem tervezik, nincs napirenden, a münchenihez hasonló rendszer bevezetését vizsgálják.

Bajor és cseh fapados WC megoldás

Vannak más alternatívák is: Münchenben vendéglátóhelyeknek fizet az önkormányzat havi 30 eurót, közel 12 ezer forintot azért, hogy bárki használhassa az illemhelyeket. Ez jóval olcsóbb megoldás, mint a saját egységes üzemeltetése, vagy újak építése.

A nyilvános illemhelyek építése egyébként mindenhol költséges: Münchenben 240 millió forintból hoznak ki egyetlen automata illemhelyet. Varsóban nagy port kavart, hogy 2020-ban mindössze három darab új illemhelyet 170 millió forintból sikerült kihozni. Lengyelországban érdekes szokás, hogy a vendéglátóhelyek tradicionálisan a fizető vendégeknek is felszámítottak egy kisebb összeget a mosdó használatáért, bár ez mára kezd kikopni.

Pozsonyban 52 millió forintnyi, 130 ezer euróból újult meg egyetlen illemhely – ezt a helyi média luxusnak minősítette. Főleg azért, mert eközben a város többi illemhelyén az alapvető felújítások hiányoznak és áldatlan állapotok uralkodnak.

Prágában talán az a legérdekesebb, hogy minden metróállomáson kulturált illemhely érhető el, igen alacsony áron. A buliturizmustól és annak utcai vizeléssel kapcsolatos kellemetlenségeitől szintén különösen sújtott városban közösségi kezdeményezés indult, és a bárokkal sűrűn behálózott III. kerületben tucatnyi vendéglátóhely nyitotta meg mosdóit ingyenesen bárki számára, hogy kezeljék a köztisztasági kérdést.

Berlini toalett duplázás

Berlinben is hisznek abban, hogy több nyilvános WC-re van szükség, ezért a korábbi 258 darabból álló rendszert közel megduplázták 2016 és 2020 között 418-ra. Ezek mind automata, egységes WC-k, amiket rendszeresen karbantartanak – korábban az illemhelyek negyedét nem is lehetett használni a rossz állapot miatt. A fogyatékkal élők számára ingyenesen biztosítják a hozzáférést. A berlini példa azért is érdekes, mert ott kiterjedt kommunikációt folytattak róla, míg Budapesten az FCSM oldala igen csak szegényes és elavult – még 2010-es átalakításról közöl információkat.

Berlin ráadásul szembemegy a trendekkel, mert számos nagyvárosban inkább leépítették a nyilvános illemhely használatot az elmúlt évtizedekben. Egy tudományos cikkben ennek az egészségügyi hatásainak jártak utána: az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedben a nyilvános illemhelyek 40 százalékát szüntették meg, Ennek hatására a fiatal férfiak az utcán végzik el a vizelést, de a nőknek erre nincs lehetőségük A tanulmány szerint az utcai vizelés hatására olyan, vízszennyezés útján terjedő betegségek is felüthetik a fejüket, melyeket korábban már sikerült kiírtani. 

A nyilvános illemhelyek társadalmi szerepe

Az Egyesült Királyságban a nyilvános illemhelyek kérdését még parlementi tanulmány is vizsgálta, és kiemelten fontosnak tartották, hogy ezek használata megfizethető legyen. Különösen fontos ez a fogyatékkal élők, az idősek mobilitása szempontjából – hiszen sokan a lakásukba zárva élnek, nem mernek messzebb utazni a megfelelő higiéniás ellátás hiányában.

Már olyan apró lépések is fontosak lehetnek, mint az az ausztrál kezdeményezés, hogy az ország összes nyilvános illemhelyét térképre tették. Magyarországon igen nehéz ezeket megtalálni, vagy eldönteni, hogy például kerekesszékkel igénybe vehető, aktuálisan nyitva van-e, mennyibe kerül, milyen fizetési móddal vehető igénybe. 

A technológiai vállalatok is sokat segíthetnének, a Google Mapsnek ugyan volt egy kirakatprojektje Indiában, akkor 57 ezer nyilvános WC-t vittek fel a rendszerbe, de sajnos más országban ezeket nem tették ilyen könnyen kereshetővé. Ez is rávilágít, hogy leginkább a kormányzati döntések tudnak ilyen ügyeket előremozdítani, a technológiai cégek számára a társadalmi felelősségvállalás a leglátványosabb ügyekre korlátozódik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet fővárosi csatornázási művek illemhely nyilvános WC Olvasson tovább a kategóriában