A kormányközeli Mathias Corvinus Collegium, a miniszterelnök politikai igazgatója által vezetett, 500 milliárdos állami vagyonban részesített MCC heteken belül a magyar könyvpiac domináns szereplője lesz. Miután Spéder Zoltán részének megszerzésével kisebbségi tulajdonosként már 2021-ben bevásárolták magukat a Libri Csoportba, most megveszik a többségi tulajdonos, Balogh Ákos részét is, amivel 98,7 százalékos tulajdonosok lesznek.

A tranzakcióhoz ugyan még kell a GVH jóváhagyása is, de az előzmények alapján ez inkább formaságnak tűnik. Balogh, aki a jövőben csak az igazgatótanácsban lesz benne, két éve még nem akarta eladni a részét az MCC-nek, de ez mostanra megváltozott. A jelek szerint emögött részben pénzügyi nyomás állhatott, és Baloghnak egy másik projektje miatt is szüksége lehetett a tőkére.

Információink szerint a Libri Csoporthoz tartozó könyvkiadókat kedden egymás után keresték a szerzőik, hogy az MCC sajtóközleményéből nyilvánosságra kerülő tulajdonosváltásról tudakozódjanak, de a könyves szakmát is váratlanul érte a Libri teljes átvétele. Feltehetően a múlt hétvégén befejeződött könyvhetet még meg akarták várni a bejelentéssel, nem akarták, hogy erről szóljon a rendezvény, ami máskülönben elkerülhetetlen lett volna.

A magát tehetséggondozó intézményként és Közép-Európa legnagyobb tudásközpontjaként definiáló MCC mára a kormányzati kultúr- és értelmiségpolitika legfőbb letéteményese lett. Kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, a főigazgató Szalai Zoltán mellesleg a Mandiner lapigazgatója is. A Fidesz-közeli intézmény 2021-ben akkora állami vagyonjuttatásban részesült, amennyit a teljes hazai felsőoktatásra költ egy évben a magyar állam, megkapták többek között a Mol és a Richter részvényeinek is a 10-10 százalékát. 

Az MCC nem sokkal ezután, 2020 októberében jelezte először nyilvánosan, hogy beszállna a Libribe is. Kormányközeli szereplők már évekkel korábban szorgalmazták a térfoglalás igényét a könyvpiacon. Az Alexandra-csoport 2017-es bedőlése környékén például L. Simon László hangoztatta, hogy az állam vállaljon aktív szerepet a kiadói szférában.

A választás az MCC-re esett, a kormányközeli intézet pedig a magyar könyvpiac messze legnagyobb szereplőjét, a Libri csoportot találta meg az ajánlatával. A Libri-Bookline csoport az egész könyves vertikumban piacvezető a könyvterjesztéstől a kiadáson át a bolthálózatig. Részesedésük 50 százalék körüli, más piaci szereplők szerint pozíciójukkal élve elég magas árréssel dolgoznak, és kemény feltételeket szabnak.

A Libri alapítója és egészen mostanáig többségi, 67 százalékos tulajdonosa Balogh Ákos és családja volt. Információink szerint az MCC annak idején először őt kereste meg, Balogh azonban akkor még nem akart megválni a tulajdonrészétől, Szalay Zoltán MCC-igazgatót inkább a kisebbségi tulajdonos Spéder Zoltánhoz irányította.

Spéder a Libri és Bookline közötti 2013-as fúzió révén tett szert a Baloghénál jóval kisebb, de a vétójogai révén stratégiai tulajdonrészre a cégcsoportban. Spéder ekkor még a Fidesz egyik legfontosabb pártközeli üzletemberének számított, pár év múlva azonban alapvetően változott meg a helyzete. Bank- és médiabirodalma túl nagyra nőtt, és miután 2016-ban a kormányzati propaganda is össztűz alá vette, az FHB-tól illetve az Indexet kiadó CEMP-csoporttól is megvált. Lényegében csak a Libri Csoportban való részét őrizte meg.

Ezt, pontosabban a Spéder Libri-tulajdonát birtokló Axialis Holding Zrt-t vásárolta ki 2021 áprilisában az MCC^*Egész pontosan az alapítvány tulajdonában álló MCC Liber Invest Kft.. A hírek szerint Spéder jó ajánlatot kapott. Sajtóinformációk alapján az MCC akkor 5,4 milliárd forintért szerezte meg végül a Libri csoport részvényeinek 30,9 százalékát tartalmazó csomagot, és vele együtt megörökölte Spédertől a kvázi vétójogokat is. Ez azért volt fontos, mert tudomásunk szerint a tulajdonosi jogokat rögzítő szindikátusi szerződést úgy kötötték, hogy a Libri Csoportban sok döntést csak 75 százalékos támogatással lehet meghozni.

Így az igazán jelentős kérdésekről az MCC nélkül nem lehetett határozni.

Ez az, ami információink szerint több konfliktushoz is vezetett az elmúlt időszakban a cégcsoporton belül. Amikor az MCC bekerült a cégbe, Balogh Ákos 67 százalékos, többségi tulajdona megmaradt. Ezt Balogh akkor a Libri Csoporton belül úgy kommunikálta, mint a folytonosság garanciáját: a munkatársak és az aggódó kiadói vezetők felé is azt hangsúlyozta, hogy nem kell különösebben aggódni az MCC miatt: „Amíg én itt vagyok, semmi nem fog változni” – idézték többen a tulajdonos akkori szavait.

Látványos politikai változás pedig valóban nem történt. Néhány író távozott a Librihez tartozó kiadóktól, de ezt más tényezők, például új kiadók megjelenése is magyarázhatta, és a Librinél továbbra is egy sor, nem éppen kormánypártiként elkönyvelt szerző maradt Nádas Pétertől Závada Péteren és Simon Mártonon át Bödőcs Tiborig. Ők idáig nyilvánosan nem nagyon tették szóvá, hogy eladásaik a kormányközeli MCC-t is gyarapítják. A kiadói-terjesztői oldalon volt némi fluktuáció, és többen éreztek politikai hátteret például abban, hogy a Libri az idei évtől gazdasági megfontolásokra hivatkozva nem osztja ki a Libri irodalmi díjakat (az utolsó díjazottak Krasznahorkai és Bödőcs voltak), de a kormánykritikus értelmiség sem fordult el a legnagyobb magyar kiadói csoporttól az MCC-re mutogatva.

Balogh Ákos és az MCC közötti együttműködés azonban így sem volt teljesen felhőtlen. A stratégiai célokban is lehettek különbségek, például mert az MCC állítólag komolyabb nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik, de az operatív irányításában és személyi kérdésekben is voltak nézetkülönbségek.

A legnagyobb konfliktus azonban az osztalék körül alakult ki. Balogh Ákos hiába szeretett volna 2022-ben osztalékot kivenni a Libriből, az MCC ezt a lehetséges könyvpiaci bizonytalanságokra és megugró költségekre hivatkozva blokkolta.

Ez Baloghot már csak azért is hátrányosan érintette, mert egy másik befektetése miatt likvid tőkére lett volna szüksége. Családja a Corvin Áruház Blaha Lujza téren lévő, felújítás alatt álló épületének tulajdonosa, melyhez a Raiffeisen biztosított ingatlanhasznosító cége számára több milliárdos hitelkeretet.

Az MCC döntése miatt elmaradt osztalékfizetés a piaci kockázatkerülés mellett könyvszakmai szereplők szerint már a pénzügyi nyomásgyakorlásról is szólhatott: a többségi tulajdonos, aki az utóbbi időben már nem tudott pénzt kivenni a cégéből, végül megvált a részvényeitől.

Feltételezhető, hogy Balogh Ákos valamikor májusban adta be végül a derekát. A Libri-Bookline Kereskedelmi Zrt. igazgatósága ugyanis egy május 15-i dokumentum szerint azt javasolta, hogy a 2,3 milliárd forintos 2022-es adózott eredmény ellenére idén se legyen osztalékfizetés. Két héttel később, május 30-án azonban a közgyűlés már ezzel teljesen ellentétesen döntött, és úgy határozott, hogy a korábbi évben tartalékban hagyott összeggel együtt 4,2 milliárd forint osztalékot fizessenek ki a tulajdonosoknak. Ezt ezúttal már az MCC részvényesei is megszavazták.

Az osztalékfizetés napja 2023. június 14., vagyis szerda - egyetlen nappal az MCC és Balogh közötti üzlet bejelentése után.

Ezzel a pénzügyi nyomás elmúlt, Balogh Ákos pedig megválik tulajdonhányadától, és mivel a tranzakció hivatalosan még csak tervezett, az osztalék egy része is a családjánál landol majd. Hogy mennyi, ahhoz kiindulópont, hogy a Libri Csoportban az ő birtokában lévő SQ Invest Kft. (ezt veszi meg hamarosan az MCC-leány) egy nappal a Libri-Bookline közgyűlési határozata után immár maga is 1,55 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött.

Az osztalékfizetéshez való hozzájárulás ugyanakkor az MCC számára is kedvező lehet pénzügyileg, hiszen ezzel csökkent a nettó eszközérték, vagyis az osztalékkifizetés valamennyivel csökkenthette a vételárat. Hogy mekkora összegért megy át a Libri-Bookline többségi hányada az MCC cégéhez, nem ismert, de ha piaci szempontok domináltak, akkor a 2021-es árazás alapján a 12-15 (a cikk korábbi verziójában 15-20 milliárdot írtunk) forintos becslés tűnhet reálisnak.

Balogh Ákos ezúttal is a folytonosságot jelképezi: az eddigi fő tulajdonos beül az igazgató tanácsba, ahol egy szavazata lesz. “Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt” – idézi őt az MCC sajtóközleménye.

Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó kft. ügyvezető-igazgatója és kiadási igazgatója szintén folytatja, és hivatalosan nem tud arról, hogy a kormányzati tudásközpont miatt a náluk lévő szerzők vagy a munkatársak közül távozni akarnának.

“Mindenkinek vannak személyes érzései, az alapján hoz döntéseket, de egy nagy könyvkiadónál nem a tulajdonos számít, ők nem folynak bele az operatív döntésekbe, mi nem a tulajdonosi körtől kapjuk az utasítást. Nem számítok azonnal látható változásokra, a Libri a rendszerváltás óta a legsikeresebb kiadóvállalat, és a stratégiai célunk, hogy továbbra is azok maradjunk”

– mondta Sárközy a G7-nek.

Az első távozó szerző azóta ismertté vált: Péterfy-Novák Éva írónő egy Facebook-posztban mondott köszönetet az eddigi együttműködésért, de mint írta: “sajnos nem áll módomban megvárni, hogy ezután is azt írhatok-e majd, amit akarok. A Libri Kiadónál a jövőben nem kívánom megjelentetni a könyveimet.”

“A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává” – áll az MCC keddi sajtóközleményében. Ezt még a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, de miután a Libri-Bookline meghatározó piaci súlya ellenére a GVH a korábbi vizsgálataiban sem találta úgy, hogy a hasonló tranzakciók jelentős mértékben csökkentenék a versenyt, ilyesmitől az MCC-nek talán most sem kell tartania.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLátványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparbanMostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada Mészáros Lőrincé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ Balogh Ákos könyv könyvpiac Libri MCC Olvasson tovább a kategóriában