Kicsit többet telefonálunk, sokkal többet mobilnetezünk, egyre gyorsabb hálózatokat használunk, miközben a piacon olyan változások készülnek, amire még sosem volt példa – röviden így lehet összefoglalni a hazai mobilszektor elmúlt három évét.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015 vége óta nem közölt adatokat az ágazatról a három nagy szolgáltató konfliktusa miatt. A hatóság jelentéseihez ugyanis a cégek elvileg maguk szolgáltatják az adatokat, ám a Magyar Telekom-Telenor-Vodafone hármas nem bízott egymás adataiban, így három éve egyszer csak megszüntették az adatközlést.
Most valahogy mégis sikerült kompromisszumra jutniuk, és így születhetett meg az NMHH korábbiaknál jóval terjedelmesebb jelentése. A dokumentum pedig abból a szempontból izgalmasabb elődeinél, hogy egyszerre láthatjuk három év változásait. Ez pedig még akkor is érdekes, ha a mobilszektor egyébként finoman szólva sem dinamikus, az erőviszonyok tulajdonképpen a Vodafone 1999-es piacra lépésétől változatlanok, a trendekben pedig általában semmi meglepő nincs.
Előretörtek az előfizetések
Utóbbi ezúttal is áll. A jelentésből ugyanis az derül ki, hogy – amint arra számítani lehetett – 2015 vége óta először elterjedt a harmadik (3G), majd a negyedik generációs (4G) mobiltechnológia, csökkent a feltöltőkártyás és nőtt az előfizetéses mobilok száma, egyre többen használnak okostelefont, és ennek megfelelően rohamosan emelkedik a mobilinternet-használat is.
A hangpiacon – tehát a telefonhívások esetében – a fő trend, hogy egyre többet beszélünk a telefonunkon. 2015 vége óta nagyjából hétszázezren váltottak feltöltőkártyáról előfizetésre, és az előfizetésesek általában sokkal többet telefonálnak. Egészen pontosan tízszer annyit: a szűk fél órával szemben közel ötöt.
Közben a szolgáltatók által biztosított technológia is változott. Ahogy az NMHH fogalmaz, a beszédcélú hívásforgalom döntő része az időszak egészében 3G hálózaton zajlott, ám míg korábban a fennmaradó hányadot szinte teljesen a 2G jelentette, itt most már a negyedik generációs hálózatok dominálnak.
A mobilinternet-forgalom pedig már szinte teljes egészében 4G hálózatokra terelődött, ami ugyancsak nem meglepő, hiszen ez jóval nagyobb le és feltöltési sebességet biztosít, mint a korábbi technológiák. Erre pedig szükség is van, hiszen egyre többen és egyre többet használja a magyar lakosság a mobilnetet. Miközben a legutóbbi adatközlés idején még kevesebb, mint 3,5 millió internetforgalmat bonyolított okostelefonos SIM-kártyát tartottak nyilván, 2018 végén már bő 4,6 milliót. Ráadásul időközben az átlagos adatforgalom és a háromszorosára ugrott.
Előzhet a Vodafone
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a mobilinternet rohamos tempóban fejlődik, és egyre többen cserélik le feltöltőskártyás telefonjukat. A piaci szereplők részesedésének alakulása azonban kifejezetten érdekes volt az elmúlt három évben. Az NMHH által közölt adatok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy hamarosan
olyan történhet a magyar mobilpiacon, amire még nem volt példa: egy szereplő piaci részesedésben megelőzhet egy másikat.
A hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján számított részesedésben ugyanis a Vodafone felzárkózott az elmúlt három évben a Telenorra. Utóbbinak 2015 végén még több mint 5 százalékpont volt az előnye, 2018 utolsó negyedévében pedig csak másfél. Mobilinternetben még közelebb van egymáshoz a két cég: itt mindössze 0,5 százalék a Telenor előnye.
A trendekben ráadásul nem is igen várható változás, sőt, a Vodafone még inkább ráerősíthet a következő hónapokban. A brit mobilszolgáltató ugyanis épp egy éve jelentette be, hogy megveszi az itthon a UPC révén aktív Liberty Globalt, és ezzel a mobil mellé vezetékes lábat is épít. A tranzakciót még vizsgálják a versenyjogi hatóságok, de az év közepére lezárulhat az összeolvadás. Bár nemzetközi szinten a Vodafone ezzel elsősorban a (Magyar Telekomot is tulajdonló) Deutsche Telekomot szeretné megszorongatni, már a bejelentéskor látszott, hogy itthon a tranzakció nagy vesztese a Telenor lehet.
A három mobilcég közül a jövőben ugyanis csak ők nem tudnak majd vezetékes telefon és internet illetve tévészolgáltatást is nyújtani ügyfeleiknek, ami az eddigi tapasztalatok alapján elég komoly versenyhátrány. Éppen ezért piaci szakértők szerint egyáltalán nem lenne meglepő, ha rövid időn belül helycsere történne a hazai mobilpiac második helyén, és 20 év után először módosulnak a sorrend.
Persze mindebből hosszútávú következtetéseket nem érdemes levonni, az egy ügyfélre jutó bevételről, vagy éppen nyereségről ugyanis nincsenek adatok, márpedig a cégek eredményessége szempontjából ezek sokkal fontosabbak, mint maga a SIM-kártyák alapján számított részesedés.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
