Idén továbbra is érezhető a koronavírus válság hatása az elektronikai eszközök piacán. A karantén átvészelése érdekében sokan hozták előre a vásárlásaikat; vettek például új TV készülékeket, emiatt idén csökkent a Black Friday hetére koncentrált kereslet. A chiphiány miatt a gyártók nem tudták legyártani a keresett mennyiséget bizonyos termékekből, ami felfelé tolja az árakat.  Arról, hogy mit vettek a magyarok a Black Friday-en, mi változott az elmúlt évekhez képest, és hogy mennyire ösztönzi vásárlásra a magyar fogyasztókat ez a hét, Sztupár Andreával a GfK kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk.

Európában tradicionálisan a karácsonyt megelőző héten vásárolták a legtöbb elektronikai eszközt a háztartások, hiszen ilyenkor vásároltunk ajándékokat a fa alá. Az elmúlt években ez a tradíció amerikai példára változott: a legmagasabb fogyasztás a Black Friday hetére, tehát november végére esett. Magyarországon is jóval többet költenek a háztartások elektronikai cikkre ilyenkor, mint egy átlagos héten. Melyik országokban a legkiemelkedőbb a Black Friday hét alatt növekvő vásárlási szándék? Melyik országok a leginkább Black Friday örültek?  Magyarországon mennyire koncentrálódnak Black Friday hetére a vásárlások?

Magyarországon minden termékkörben jelentős időszak a karácsony és az azt megelőző novemberi hónap. Például a háztartási kisgépek esetében ebben a két hónapban adják el a termékek 25-35 százalékát. Jelentős időszak ez még a kiegészítők számára is, mint például az egerek, billentyűzet, fej- és fülhallgatók. A régióban kilenc országot vizsgáltunk, ahol heti adatok elérhetők a műszaki elektronikai termékek körében. Ezek közül az oroszoknál, spanyoloknál, németeknél 10 százalék feletti a növekedés egy átlag héthez képest. A többi országban ennél alacsonyabb volt a növekedés.

Ez komoly növekedésnek számít?

Sajnos nem. Ez a növekedés jóval alacsonyabb, mint más években. Ami jól mutatja, hogy idén valószínűleg a koronavírus hatásai és az ellátási láncok miatt nem okozott akkora kiugrást a Black Friday, mint a korábbi években. Nálunk sem és a régióban sem.

Említette, hogy akár heti bontásban is látnak adatokat. A módszertanról kérdezném: milyen adatokkal dolgozik a GfK? Hogyan képzeljük el a vásárlások követését? Mennyire bízhatunk az adatokban?

A GfK kereskedelmi panelje közvetlenül a kereskedőktől kapott értékesítési adatokkal dolgozik, azaz a végfelhasználók felé történő értékesítést monitorozza. Az adatok heti vagy havi rendszerességgel érkeznek be hozzánk. A Magyarországon működő elektronikai cikkeket értékesítő kereskedők legnagyobb része partnerünk a kutatásban. Ezek a cégek terméktípusonként elküldik nekünk, hogy hány darabot és mekkora értékben vásároltak a fogyasztók. Van olyan terméktípus, ahol a vásárlások 95 százalékát ismerjük, és van, ahol kevesebb tranzakciót látunk. Az IT szektorban, ahol a B2B aránya nagyobb, ott a mi mérési pontosságunk alacsonyabb, mivel a direkt beruházásokra nem látunk rá. A főleg lakossági termékköröknél, mint a mosógépek vagy televíziók kis túlzással mondhatjuk, hogy az összes vásárlás alapján tudunk következtetéseket levonni.

Az adatok szerint melyek voltak a legnépszerűbb termékek 2021-ben?

A műszaki elektronikai termékek között kiemelkedő volt a beépíthető háztartási gépek értékesítése. Közrejátszhatott ebben a lakásfelújítási támogatás is. Emellett az új technológiának számító Air Fryerek (azaz forró levegős sütők) voltak népszerűek. Új technológiának mondható még a vezeték nélküli fülhallgató, amely igencsak népszerű volt, és a számítógépes játékokhoz kapcsolódó termékek: azaz a gaming egér, billentyűzet és monitor.

Nemzetközi viszonylatban milyen mintákat látnak a top termékek listáján? Mást vesznek a németek vagy a franciák, mint a magyarok?

Ha Európát tekintjük a fő nemzetközi közegünknek, és azt elemezzük, közel azonos tendenciákat látunk. A vásárolt termékek bizonyos fokig divattermékek.

A GfK kutatásából kiderül, hogy nagyon komoly visszaesés volt az elektronikai cikkek forgalmában. Ide tartoznak a lapostévék, a játékkonzolok és a mobiltelefonok is. Mi lehet ennek az oka?

Különböző, az adott piacra jellemző okok vannak. A tévépiac már 2020-ban sem tudott jelentősen nőni. Ott az látszik, hogy van egy elmozdulás a nagyképernyős tévék felé. Emiatt értékben még nőtt 2020-ban a piac, de darabszámban már nem. A koronavírus-járvány óta több időt töltünk, töltöttünk otthon, ezért sokan lecserélték a háztartásukban található elektronikai gépeiket vagy vettek újakat, mint például játékkonzolokat. Idén azok a mennyiségek hiányoztak a piacról, amit tavaly előrehozottan megvettek a vásárlók. A telefonok piacán pedig azt lehet mondani, hogy van egy kínálati sokk: nincs elég telefon, mert nincs elég chip, ez megemeli az árakat, így akinek még jól működő készüléke van, az egyelőre kivár, és nem cserél.

A chiphiányáról már régóta lehetett olvasni a médiában. Hogyan hatott ez a vásárlásokra. Például látszott-e az adatokon, hogy hamarabb, jóval a karácsony előtt vettek meg termékeket a fogyasztók?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. A koronavírus miatt az elmúlt két évben olyan változások voltak a piacon, amik miatt lehetetlen összehasonlítani bármelyik normális évvel a mostanit. Tavaly a pandémia kezdetén rengeteg műszaki és elektronikai terméket értékesítettek az otthoni munkavégzéshez, tanuláshoz és szórakozáshoz. Teljesen felborultak a „hagyományos” szezonalitások. A tudatosabb vásárlók előre gondolkodtak, de azt gondolom, hogy a többség nem a kínálati oldalról szóló hírek alapján időzítette a vásárlásait.

És mit tapasztaltak, hogy melyik termékek árát érintette legerősebben a chip hiány?

A legnagyobb emelkedéseket az IT szektorban tapasztaltuk. Ha például egy teljesen megegyező számítógép konfiguráció árát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy ami májusban még 300 ezer forint volt, az októberben már 340 ezer forint, Azaz 13 százalékot emelkedett az ára 6 hónap alatt. Ez általánosan jellemzi ezt a szektort; komoly a drágulás.

A processzorok meghatározó fontosságú alkatrészek az elektronikai cikkekben. Melyik gyártók lehettek a nyertesei a kialakult chip hiánynak?

Azok a gyártók, amelyek időben lekötöttek megfelelő mennyiségű chipet a saját beszállítóiknál vagy korábban nagyobb készletet halmoztak fel. Ebben nincsenek regionális vagy a piaci helyzettel összefüggésbe hozható mintázatok. Az viszont látszik, hogy a gyártók az elérhető chip mennyiséget a drágább, nagyobb profitot hozó termékekbe építik be, ezért a magasabb kategóriájú termékekből később jelentkezik a készlethiány, mint az olcsóbbakból.

A GfK kutatása kitér rá, hogy az online piacon magasabb volt a termékek árának növekedése, mint az offline világban. Miért van ez?

Sok esetben eltér az online és a bolti szortiment, ami azt eredményezi, hogy az átlagárak szintje sem teljesen azonos a két csatornában. A nagyobb értékű termék vásárlása előtt sokkal jobban utánanéznek a vásárlók, hogy mit tud, hol olcsóbb, milyen vélemények vannak az adott termékről. Ezek után választják ki, hogy hol vásárolják meg. Amennyiben az ár is jó az ajánlott webshopban, akkor online vásárolnak. Az online tér előnye, hogy sokkal nagyobb szortimentet lehet „tartani”, mint egy áruházban, így ez is hozzájárul ahhoz, hogy más árszintet lehet elérni a két csatornában.

A cikk megjelenését a GfK támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Tech Black Friday elektronikai eszközök GfK vásárlás Olvasson tovább a kategóriában