A koronavírus járvány megmutatta, mit jelent ha egy-egy online szolgáltatás után megugrik a kereslet: az online oktatásra való átálláskor a Kréta rendszer omlott össze, az oltásra regisztrálni akaró tömegek miatt a vakcinaregisztrációs oldal vált elérhetetlenné. Nem csak Magyarországon okoz ez problémát, a világ legmenőbb technológiai cégeivel is előfordul. A Spotify tavaly júliusban azért állt le, mert túl sokan akarták egy elhunyt rapper dalait meghallgatni. Ezután augusztusban elfelejtettek egy licencet frissíteni, és ezért volt elérhetetlen a szolgáltatás.

Az ilyen leállások sok pénzbe kerülnek: a Delta Airlines szerverei 6 óráig nem működtek – ez becslések szerint 150 millió dollárjába került a cégnek.

A digitalizáció növekedésével az ilyen kiesésekkel egyre többet veszíthetnek a vállalatok. A közvetlen költség mellett a pr-hatást nehezebb felmérni, de érhetően senki nem szereti, ha újságok címlapjain szerepel, hogy elérhetetlenek a cégének a szolgáltatásai.

A vállalatok működése minden méretben egyre összetettebb, ennek kiszolgálásához egyre bonyolultabb informatika szükséges. Bár erre egyre többet költenek a vállalatok, a cégvezetés, illetve a tulajdonosok számára ez mégis egy kevéssé ismert terület, és nem keresik a felhő alapú megoldásokkal elérhető megtakarításokat.

Óriási összegeket költenek a magyar vállalatok is informatikai szolgáltatásokra: a hazai IT piaci cégek árbevétele 2133 milliárd forint volt az utoljára elérhető 2019-es évben, ami a hazai vállalatok – KSH szerinti 118 ezer milliárd forintos – árbevételéhez hasonlítva sem tűnik elhanyagolható tételnek. Összességében tehát legalább a bevétel 2 százalékát költik erre a cégek, de a külföldről vásárolt, ma már jelentős, hasonló nagyságrendű szolgáltatások ebben benne sincsenek.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, a fejlett országokra vonatkozó felmérés szerint ma már az IT költés a gyártásban is a kiadások 5 százalékáért felelős, az innovatív és technológiai fókuszú területeken pedig már a teljes költség akár negyedét is elérheti.  

A piaci környezet tehát nem csak alacsonyabb költségeket vár el, hanem azt is, hogy minden egyes elköltött pénz valóban hasznosuljon. Az informatikai kiadások pedig egyre inkább csak nőni fognak: a Gartner előrejelzése szerint 2021-ben 6,2 százalékkal többet fognak a világ vállalatai erre a területre költeni. A Fitch előrejelzése szerint itthon is évente 6,6 százalékos növekedés várható a következő években.

Nem csak bővülés, de drágulás is várható, már csak az informatikusok hiánya miatt is. A képzett IT szakemberek hiánya ma talán a legnagyobb vállalati működési kockázat. Eddig sem volt túl rózsás a helyzet, de a koronavírus miatt kényszerűen otthonról dolgozó szakemberek közül sokan ráadásul arra is rájöttek, hogy ha megfelelő szaktudással rendelkeznek, akkor ma már bárhonnan a világon tudnak megrendeléshez jutni, így akár amerikai vagy nyugat-európai ügyfeleknek is dolgozhatnak – a hazai fizetésnél jóval magasabb javadalmazásért.

Felhő a költségcsökkentés, a hr és a hatékonyság szolgálatában 

A felhőinformatika egyszerre segíti a vállalatok számos IT-kihívását: 

1. A kereslethez automatikusan igazodnak az IT költségek.
2. A felkészült szakembereket a külső partnerek képzik és rugalmasan biztosítják.
3. Kész megoldásokat lehet használni az informatikai folyamatokhoz.
4. Biztosítja, hogy az üzleti változások határozzák meg az IT-t és nem fordítva.

A felhőmegoldásokkal meg lehet állítani a költségek növekedését. Molnár Sándor, a TC2 szolgáltatási igazgatója szerint a vállalatok még mindig sok esetben nem számolnak az informatikai fel-, és leskálázhatóság lehetőségével és előnyeivel.

Ahogy az az alábbi ábrán látható, két szempontból is fontos a cégeknek az igényekhez automatikusan igazodó informatikai kiszolgálás: egyrészt hagyományos szerverekkel mindig a tervezett igényeknél nagyobb terhelésre kell a rendszereket kialakítani, ami ráadásul jelentős tőkeköltséggel jár. A rugalmatlanabb informatikával a projektek átfutási idejét pedig nehéz úgy tervezni, hogy mindig a megfelelő kapacitás álljon időben rendelkezésre. Egy néhány hetes csúszás is azt jelentheti, hogy vevőket, és így bevételt veszít a cég. Tradicionális IT-val a változások lekövetése költséges és kockázatos is.

Ha azonban túlságosan biztosra megy egy cég, akkor nagy többletkapacitással és költséggel, nagyon drága az infrastruktúra kialakítása és fenntartása. Ehhez képest a felhő alapú megoldások esetében mindig automatikusan az elvárt igényekhez igazodik a működés és a költés is.

További előnye a felhő megoldásnak, hogy nem kell a hagyományos informatikai infrastruktúra tervezésével, fejlesztésével és biztonságos üzemeltetésével foglalkozni, ami értékes erőforrást szabadít fel. Ma már ráadásul a fiatal informatikusok nem is igazán értenek a klasszikus platformok üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez, nagyon nehéz (és költséges) ezekhez értő szakembereket találni – már csak ezért is érdemes a cégeknek időben a felhőre váltani.

Itthon is egyre többen ismerik fel ezt: az IDC piackutató adatai szerint 2019-ben a hazai felhő-piac értéke több mint 60 milliárd forint volt, 2020-ban 16,3 százalék volt a növekedés, 2024-ig évente további 14,8 százalékos növekedést várnak a magyarországi felhőszolgáltatásokra fordított kiadások kapcsán.

Révész Róbert, a TC2  társalapító-ügyvezetője szerint az is fontos szempont, hogy a vállalatoknál hiányosan rendelkezésre álló és nehezen pótolható munkatársak magasabb üzleti értéket biztosító feladatokra koncentrálhassanak A vállalat, amely a digitalizáció feltétlen eszközét – a felhőinformatikát – beilleszti a mindennapi működésébe, a munkatársak toborzásában és megtartásában is előnyt élvez a versenytársaival szemben

A gyakorlatban ez elég nagy különbség lehet: a Sage Appliances ausztrál prémium konyhai eszközöket gyártó vállalat tapasztalatai szerint minden egyes szerver beállításával évente 500 órát töltöttek el a magasan fizetett mérnökei, ami az Amazon felhőszolgáltatásaira átállva kiesett, így a mérnökök nemcsak hasznosabb feladatokkal foglalkozhattak, de ez a hazai fizetések mellett is több millió forintnyi megtakarítás lehet. Kevesen vitatják, hogy az adat ma a vállalati vagyon egyik legértékesebb eleme, egy-egy informatikus pedig kétszer annyi adatot tud kezelni a felhőben, mint a saját szervereken – tehát feleződnek az ezzel kapcsolatos költségek.

Ma már a koronavírus okozta kényszerű digitális átállás miatt minden vállalatnál elvárás az éjjel-nappal megbízható elérhetőség. Ebben pedig a TC2 által is alkalmazott Amazon Web Services (AWS) azért is toronymagasan vezető szereplő, mert a világ szinte minden régiójában jelen lévő szolgáltatásait úgy tervezték meg, hogy a biztosan bekövetkező üzemi hibákat már lehetséges megtörténtük előtt kijavítsák, folyamatos, magas szintű működést biztosítva

Az informatikai fejlesztések jellemzően még ma is úgy zajlanak egy nagyvállalatnál, hogy számba veszik az üzleti és ehhez tartozó informatikai igényeket, és fontosság szerint sorba rendezve valósítja meg azt az IT szervezet, ahogy a költségekbe belefér. A felhő azért is alakítja át ezt a megközelítést, mert szinte azonnal lehetőséget biztosít egy-egy üzleti fejlesztés olcsó kipróbálására, így nem kell akár hónapokon át elkölteni egy jelentős forrást. Ha pedig a próba nem hozza a várt eredményeket, akkor a felhőinformatikát egyszerűen kikapcsolják, hiszen az nem kér pénzt!

Ráadásul nem is feltétlenül kell minden esetben saját fejlesztéseket kitalálni: a TC2-nél az AWS-sel dolgoznak, aminek nagyon leegyszerűsítve az okostelefonok alkalmazásboltjaihoz hasonló “piacterén” több ezer vállalati alkalmazás érhető már el. Ezeket kipróbálni ingyenesen is lehet, és ezekért is alapvetően csak a használat arányában kell fizetni – így számos olyan fejlesztés is gazdaságos lehet, ami hagyományos, belsős informatikai fejlesztéseknél biztosan nem érné meg.

A gyorsaságnak pedig forintra váltható jelentősége van: egyrészt felhős rendszerekben óriási számítási igényű feladatokat néhány perc vagy óra alatt meg lehet oldani, és lényegesen olcsóbb is lesz, mint hagyományos szervereken. A Bristol-Myers Squibb gyógyszercég például 98 százalékkal gyorsabban tudta felhőben lefuttatni a kutatási szimulációit.

Nem csak ilyen óriási számítási igényű feladatoknál fontos ez, hanem bármilyen online jelenlétnél: egyszerűen gyorsabban lehet bármilyen igényre reagálni. Egy-egy új termék, szolgáltatás bevezetésében a felhő alapú informatikai rendszert használó cégek az elsők lehetnek – a Netflix, a Disney+ streaming szolgáltatásai iránti gyorsan növekvő igényeket is a felhőszolgáltatások segítéségével tudták megvalósítani.

A felhőbe költöztetett rendszerek pedig nem csak a hagyományos informatikai rendszereket tudják kiváltani, hanem teljesen új üzleti lehetőségeket is nyitnak. A Deloitte tanácsadócég szerint ez a technológia nagyban segíti az árbevétel növelését – például azért, mert így a gépi tanulási algoritmusok használata mindenkinek elérhető lehet.

A vállalatoknak érdemes minél előbb a saját szerverek és megoldások helyett a felhőre váltani, mert ezzel növelhetik az árbevételüket, és aki időben vált, előnyre tehet szert a versenytársaival szemben. Minél később vált valaki, annál nehezebb lesz a piacán időben váltókhoz felzárkóznia.

A cikk megjelenését a TC2 támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Tech felhő felhőalapú szolgálatás informatika tc2 Olvasson tovább a kategóriában