A földi sugárzású, a kábel- és az IPTV-szolgáltatás csak lomhán kullog a technológiai fejlődés mögött, mivel igazán kiemelkedő, ultra-HD minőséget kizárólag az olyan szolgáltatók nyújthatnak, mint amilyen például a Netflix – írtuk néhány hete. A streamingszolgáltatások előretörése töretlen: a Deloitte elemzése szerint az Egyesült Államokban az idén már többen (69 százalék) fizettek elő legalább egy online streamingszolgáltatásra, mint olyan előfizetéses tévészolgáltatásra, mint amilyen a kábeltévé. Az utóbbira ugyanis már csak az amerikaiak 65 százaléka költ. Egyelőre sehol másutt a világon nem ilyen magas a „cord cutterek”, vagyis a kábeltévés (vagy bármilyen más hagyományos tévés) előfizetésüket lemondók száma, mint az USA-ban, napjainkban ugyanis valószínűleg itt a legjobb a szolgáltatások ár-érték aránya.
Az amerikai szolgáltatók meglehetősen drágán adták a tévé-előfizetéseket, miközben a Netflixen és az HBO-n kívül rengeteg más helyi médiavállalat kínál már online szolgáltatásokat. A Deloitte szerint egy tipikus amerikai felhasználó átlagosan három különböző streamingszolgáltatásra fizet elő. A Deloitte számai szerint az amerikai felhasználók már több időt (46 százalék) töltenek fizetős videoszolgáltatások előtt, mint azok ingyenes alternatíváival (29 százalék), így az sem meglepő, hogy idén novemberben a Disney cég is saját online videós szolgáltatást indít majd az országban.
Itthon még kevésbé optimális a helyzet, hiszen összesen három nagy streamingszolgáltatás érhető el Magyarországon: az HBO GO, a Netflix és az Amazon Prime Video. Nemrég a Google által birtokolt YouTube is elindította a reklámmentesség mellett már főleg saját gyártású sorozatokat kínáló fizetős szolgáltatását.
A legolcsóbb online videós szolgáltatónak itthon jelenleg az HBO GO számít: itt érhető el például a Trónok harca és a Csernobil sorozat, ráadásul ez az egyetlen szinkronizált tartalmakat nagy számban kínáló online szolgáltató. Komoly előnye, hogy tavaly ősszel 1590 forintra csökkentették a havidíját (ami nagyjából harmada az amerikainak), ezért érdemes közvetlenül a cég honlapján előfizetni a szolgáltatásra, amelyre még hűséget sem kell vállalni. Egy fiókkal öt eszközt regisztrálhatunk, amelyeket havonta öt alkalommal lehet megváltoztatni, lejátszás pedig egyszerre két eszközről történhet. Támogatja a Chromecastot, és a legtöbb okostévére is elérhető, de csak normál HD-felbontást kínál.
Duplaennyit kell fizetni havonta a Netflixért, ahol többek közt a héten négy nap alatt 40 milliós nézettségi rekordot döntő Stranger Things sorozatot lehet megnézni: bár ez a cég kínál 2590 forintos alapcsomagot, azzal nem lehet HD-felbontásban nézni a filmeket, csak a 3190 forintos előfizetéssel, amelynek gazdája egyszerre két képernyőn nézhet filmet. Az UHD-felbontású filmnézés 3990 forintba kerül a Netflixnél (nem minden tartalom ultra-HD), de ezért egyszerre négy eszközön is lehet műsorokat nézni. Már elég sok filmhez és epizódhoz van magyar felirat, szinkron azonban szinte semelyikhez sem. Támogatja a Chromecastot, és a legtöbb okostévére is elérhető.
Az Amazon Prime Video szolgáltatásáért az első hat hónapban 980 forintot (3 eurót), ezt követően pedig 1945 forintot (6 eurót) számláz a cég. Itt a kínálatból a The Man in the High Castle és a The Grand Tour autós műsor a legismertebb. Ezért a pénzért három eszközön lehet azonos fiókkal filmeket nézni, de csak akkor, ha nem ugyanarra a műsorra kíváncsiak a családban, mert azonos műsort egyszerre csak két eszközön lehet nézni. Próbánk során egyik filmhez sem találtunk magyar feliratot vagy szinkront a szolgáltatásban. Az Amazon videoszolgáltatása csupán ettől a héttől kezdte támogatni a Google Chromecast lejátszótechnológiát, egészen mostanáig nem lehetett a tévére küldeni a mobil eszközről a lejátszandó filmeket. Komoly extrája az appnak, hogy egy sor alkotás esetében az adott jelenetekhez kapcsolódó kiegészítő információkat lehet olvasni angolul például a helyszínről, vagy a jelenetben lévő színészekről, hasonló extrát még semelyik rivális nem kínál.
A magyar YouTube Premium Originals tartalmai közül a Karatekölyök utótörténetét feldolgozó Cobra Kai sorozat a legnagyobb és gyakorlatilag egyetlen húzónév, a többi alkotás itthon még kevésbé ismert. Az 1790 forintos havidíj azonban emellett az ingyenes YouTube-videók mellől is száműzi a reklámokat, és a Google-fiókban megadott öt családtag is használhatja az előfizetést. Szinkront és magyar feliratot itt is hiába kerestünk, viszont az Originals tartalmak UHD-ben is nézhetők, és persze a Chromecastot is támogatja.
Itthon kevésbé drága a kábeltévé, mint az Egyesült Államokban, ezért nem magától értetődő, hogy az online szolgáltatásokra váltva olcsóbban jöhetünk ki a tévé-előfizetésnél. Egy 100-150 csatornás csomagból a hazai szolgáltatóknál (a Magyar Telekom, a UPC és a DIGI árait vettük alapul) 30-35 adó műsorát lehet HD-felbontásban nézni (UHD-ben ugyebár egyiket sem), és további 100 csatorna műsora normál felbontásban érhető el. Egy ilyen csomag alapáron bruttó 3000-5000 forint körüli összegbe kerül szolgáltatótól és a lakhelytől függően, de esetenként olyan extrákért is kell fizetni – jellemzően 800-1000 forint körüli összeget -, mint a műsorrögzítős beltéri egység. Nagymértékben függ a kábeltévé/IPTV-előfizetés ára attól is, hogy hol lakik az ügyfél: próbánk során egy óbudai és angyalföldi panellakásba 5-6 ezer forintért kaptunk szélessávú internetre, vezetékes telefonra és közepes tévécsatorna-csomagra ajánlatot, míg egy hasonló csomag havidíja Érd kertvárosi részén már 10 ezer forint felett állt meg.
Tehát míg a főváros belső kerületében élve legfeljebb egy HBO GO-előfizetés árát (1590 forint) spórolhatjuk meg azzal, ha lemondjuk a hagyományos tévéelőfizetést, ha olyan helyen lakunk, ahol csak egyetlen telkó cég szolgáltat, akár egy havi Netflix+HBO GO előfizetés árát (vagyis 4780 forintot) is kiteheti a havi kábeltévés díj. Összességében elmondható, hogy ha valaki egy nagyváros sűrűn lakott részén él, ahol több szolgáltató is jelen van, akkor valószínűleg nem jár jobban a cord cuttinggal, de ha lakhelyén csak egy monopolszolgáltató van, akkor nagy eséllyel igen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Magyarországon egyelőre nem érhető el olyan legális streamingszolgáltató, amely sportközvetítéseket kínálna: ha valaki sportot nézne, muszáj előfizetnie valamelyik hazai vállalat tévés szolgáltatására, hogy az adott cég mobilos alkalmazásából hozzáférhessen a tartalmakhoz. Tehát az ilyen nézőknek itthon egyelőre lehetetlen cord cutterré válniuk.
Bár az online videoszolgáltatások kétségtelen előnye, hogy mindig azt nézhetjük rajtuk, amit szeretnénk, és nem kell egy-egy műsor sugárzásának idejéhez alkalmazkodnunk, még korántsem számítanak olyan stabilan működő közműnek, mint a hagyományos televízió – derült ki körkérdésünk során.
Az HBO GO-val kapcsolatban az általunk megkérdezett felhasználók lejátszási hibákról panaszkodtak, amelyeken általában csak a böngésző vagy az okostévés alkalmazás újraindítása segít. Érdekes módon újabb és régebbi okostévék használói is beszámoltak erről. Emellett időnként nem magyar nyelvvel, hanem feliratos verzióval indul az egyébként szinkronos tartalom lejátszása. Mások pedig azt tapasztalták, hogy „főműsoridőben” a HD-minőségű lejátszás időnként SD-felbontásra vált, vagy akár meg is áll, miközben az internetszolgáltatással nincs probléma. Amiatt is érte kritika az appot, hogy csak sztereó hangzást kínál, így nem lehet vele kihasználni az otthoni térhangzást biztosító házimozi-rendszert.
A Netflix esetében volt, aki arra panaszkodott, hogy túl sötéten játssza le a filmeket az okostévés app, míg mondjuk az Apple TV-t használva ugyanazon a tévén már stimmelnek a színek. A fentihez hasonló lejátszási hibára vagy pixelesedésre e szolgáltatás esetében nem érkezett panasz, arra viszont igen, hogy valakinek hiába van ultra-HD készüléke és ennek megfelelő Chromecast eszköze, bizonyos filmeket ennek ellenére is csak rosszabb, full-HD felbontásban enged lejátszani a rendszer.
Az Amazon Prime Video szolgáltatását az általunk megkérdezett felhasználók közül sokan már lemondták, mert túl szűknek találták a kínálatát, ráadásul a legtöbb anyaghoz még felirat sem áll rendelkezésre. Korábban pedig a Chromecast-képküldést hiányolták belőle, ami épp most került bele. Mivel mindegyik streamingplatform ugyanazt a Widewine nevű másolásvédelmi megoldást használja, platformtól függetlenül előfordul, hogy például egyes kínai okostelefonokon (amelyek nem rendelkeznek a Widewine tanúsítványával) nem lehet HD-felbontásban filmet nézni a fenti szolgáltatásokkal, hiába tudna jobb minőségben megjeleníteni a képet a telefon kijelzője.
Többen is beszámoltak arról, hogy a nyugdíjkorhatár-közeli korú szüleik, nagyszüleik is használnak már videostreaming-szolgáltatást – jellemzően az HBO GO-t. Jelenleg csak ezen érhetők el szinkronizált tartalmak, a feliratos filmek pedig kevésbé népszerűek az idősek körében, mert gyorsan kell olvasni őket.
Ez egyértelműen az okostévé elterjedésének a következménye: mostanra már a boltokban található tévék többsége ilyen modell, ha pedig van otthoni wifi, és segít valaki beüzemelni számukra a szolgáltatást, a filmek, sorozatok lejátszásával az idősebbek is elboldogulnak (néhány nap gyakorlás után). Sokan közülük pedig laptopon, az HBO oldalán keresztül nézik a filmeket – tudtuk meg a felhasználóktól.
Az HBO új, Max néven jövőre induló streamingszolgáltatása kapcsán írott cikkében kifejezetten kedvezőtlen képet fest a The Verge az online videoszolgáltatásokról: a szerző egyenesen azt jósolja, hogy az online videoszolgáltatások aranykorának épp a végén járunk. Valószínűleg igaza van, hiszen az HBO Max indulásával jövőre egy sor sikersorozat (például az Office vagy a Jóbarátok) el fog tűnni a Netflix kínálatából. Ahogy egyre több ilyen szolgáltatás indul, úgy lesz egyre töredezettebb a piac, és nem lesz elég egy-két szolgáltatásra előfizetni, hanem még többre kell majd, ez pedig ugyanúgy drága lesz, ahogy a kábeltévés HBO-előfizetés a kilencvenes években.
Tech
Fontos