Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
A bezárástól tartó piaci árusokat egyedül a kiszámíthatóság nyugtatná meg, de a minisztérium egyelőre nem sieti el a számukra fontos részletek tisztázását.
Nehéz másképp értelmezni a folyamatokat, ha időrendben nézzük Nagy Márton szavait és a nagy boltláncok lépéseit - de egyértelműek a kockázatok.
Két héten belül indul a kormány lakásfejlesztési tőkeprogramja, de még a megnövelt keretösszeggel sem biztos, hogy mérsékelni lehet majd az árakat.
A nemzetgazdasági miniszter korábban már győzelmet hirdetett az infláció fölött, most mégis újra felvetette az árstopok bevezetését.
A korábbi tapasztalatok alapján rövidtávon még csak-csak elérhető az árcsökkenés, de hosszabb távon az áfa csak az árképzés egyik eleme a sok közül.
A várt befektetési boom forrásai homályosak, a kereskedelmi háborúval kapcsolatos optimizmus pedig a magyar gazdaság kitettségei miatt túlzottnak tűnik.
Hiába reméli Nagy Márton, nem úgy tűnik, hogy több járműipari támogatás lesz a német kormányválságból. Azért így is van, aminek örülhet.
Nagy Márton azt szeretné, hogy egymillió forint alatt maradjon a lakáson négyzetméterára a fővárosban, de átlagosan már most is felette van.