Nem sokat segíthet a vásárlókon, hogy plusz 100 milliárd forint megy lakásfejlesztésre
300 milliárd forintra emelte a kormány a március 1-jén induló lakásfejlesztési tőkeprogram korábban 200 milliárdban meghatározott keretösszegét – jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közösségi oldalán.
Számokban: az öt évre szóló programban ingatlanalapok pályázhatnak 5-30 milliárd forint közötti összegre, a pénzből pedig kollégiumok, bérlakások és új lakások épülhetnek.
- Az állam a projektek 70 százalékáig biztosít forrást, a többit a magánbefektetőknek kell állniuk, az állami hozamelvárás pedig ugyanakkora, mint amekkorát a magánbefektetők határoznak meg.
- A fő cél az, hogy évente 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon.
Felülnézet: az épített új lakások száma tavaly a 2012-2016 közötti hullámvölgy adataihoz volt hasonló, és a grandiózusnak tűnő 25 ezres bövülés sem lenne még a közelében sem a 2004-es 44 ezres csúcsnak.
Miért fontos ez? Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, 25 ezer új lakás már lassíthatná a lakásdrágulást, de egyelőre sok az ismeretlen tényező a program kapcsán.
- Nem látni például, hogy idén a lakásárak növekedése gyorsabb lesz-e a bérek emelkedésénél, és azt sem tudjuk, lesz-e négyzetméterár-plafon a programban, ami kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az ingatlanok ára legalább reálértéken csökkenjen, és enyhítse a lakhatási válságot.
Alulnézet: Az ingatlanpiac egyik fontos mutatóját, azt az átlagbér alapján számolt időt, amelyre az ingatlan megvásárlásához szükség van, épp most elemezte lokálisan a Portfolio.
- A legrosszabb helyzetben e szerint az újbudaiak vannak, nekik 8,8 évnyi (újbudai) átlagjövedelemre van szükségük egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg Salgótarjánban ez két és fél évi helyi átlagjövedelemből is összejöhet.
- Sokan az óriási különbségek miatt választják az ingázást – ha nem is Salgótarjánból, de tipikusan például a fővárosi agglomerációból, amikor egy olcsóbb ingatlanárakkal bíró településről járnak be Budapestre.
Közélet
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Nem fekszik az árrésstop a CBA-nak sem, amelynek általában próbál kedvezni a kormány
A kormány is látja, hogy megint főleg a kisboltokat hozta nehéz helyzetbe.
Fontos
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
Életünk végéig dolgoznunk kell, ha a társadalom ennyire elöregedik
Az öregedő országokban egyre több 65 éven felüli dolgozik és a relatív szegénységben élő idősek aránya is nő.
