Az árstop kommunikációs alapú kivezetése egy év után véget ér, a mai napig vitatott, hogy az eredeti intézkedés csökkentette vagy növelte az inflációt.
Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.
A csomagolástervezés formai szabályai sokszor ezredmilliméterre kötöttek, ezzel szemben a környezetvédelmet még simán felülírhatja a marketing.
Négyéves a G7 saját fogyasztói kosara, grafikonra tettük a főbb árucsoportok árváltozását, hogy hosszabb távlatból is látható legyen, mi történt.
Az élelmiszerek ára úgy felment Magyarországon, hogy a friss adatok szerint már az uniós átlag 98 százalékán volt tavaly. Megnéztük, hogy a bérek is felzárkóztak-e.
Mivel egy éve extrém drága volt minden, most inkább a két éves, vagyis a nagy inflációs hullám előtti árakat vettük hasonlítási alapul. Nem sok köszönet van ezekben a számokban.