Ha nincs állandó finanszírozás, akkor nem tudunk pályázni az uniós pályázatokra, sőt a már elnyert projektek is veszélybe kerülnek – mondta a G7 podcast e heti vendége, Muraközy Balázs közgazdász, aki az MTA közgazdaságtudományi intézetének (KRTK KTI) versenyképességgel foglalkozó Lendület-kutatócsoportját vezeti. A csoportjával elnyert nemzetközi H2020 projekt témája egyébként éppen a vállalati termelékenység, ami valahol ironikus, hiszen ez a téma a kormány céljai között is gyakran megjelenik – az innovációs minisztérium viszont az egész akadémiai kutatóhálózattal együtt a KTI jövőjét is kétségbe vonta.
Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Az egyik dolog, amivel egy kormány javítani tudná a magyar cégek gyászos termelékenységét, az éppen egy hatékony innovációs rendszer létrehozása lenne. Itt viszont fontos, mondta Muraközy, hogy az alapkutatás finanszírozásának tartalmaznia kell kiszámítható elemet – „hogy biztosan legyen áram a konnektorban” -, mert csak erre építve lehet aztán pályázni.
A gazdaságpolitika alakítói más helyeken is használhatnák a közgazdasági kutatóintézet eredményeit vagy adatbázisait.
Például ki lehetne számítani az új családpolitikai eszközök várható hatásait,
legalábbis akkor, ha ezek egy többéves konzultatív folyamatban jönnének létre, és nem néhány hónap ötletelés után.
Muraközy szerint jogos igény, hogy az alapkutatásokat végző természettudományos vagy mérnök kutatók is legyenek jobban felkészülve abból, hogyan működik a vállalati innováció, és mire van igényük a hazai cégeknek. De ez nem egy egyoldalú folyamat, a vállalatoknál dolgozó mérnököknek is törekedniük kell arra, hogy megértsék, mit mond a kutató. Részben tehát koordinációs-kommunikációs problémáról van szó a szereplők között.
Nagyobb probléma, hogy a hazai vállalatok jó részének nincs meg a képessége, kapacitása és menedzsmenttudása, amivel innovációkat tudna megvalósítani, illetve be tudna kapcsolódni a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a külföldi cégek Magyarországra telepített k+f központjai csak korlátozottan javítják a magyar gazdaság innovációs kapacitását vagy a termelékenység növekedését.
A beszélgetésből az is kiderül, hogy megöli-e az ökonometriát a gépi tanulás, és hogy milyen témák pörögnek az amerikai közgazdasági kongresszuson.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van
A pedagógusok, nevelők nincsenek felkészülve a viselkedészavaros gyerekek kezelésére, ebben igyekszik segíteni a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány.
Fontos
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
