A kőolaj globális ára az egyik legérdekesebb dolog a világon, hiszen szinte minden tényező hat rá, ami a világban számít és érdekes: a globális gazdasági növekedés, a nagyhatalmi politika, a technológiai fejlődés, a piaci spekuláció és még ezer dolog. De a kőolaj szerepe változóban van, és a leginkább az éghajlatváltozás az, ami hosszú távon korlátozhatja a keresletet iránta.
A G7 podcast vendége ezen a héten Pletser Tamás, az Erste olaj és gázpiaci elemzője – a közelmúltban megjelent írásait itt lehet olvasni -, akivel átbeszéljük a kőolaj, az energetika és az éghajlatváltozás aktuális kérdéseit. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra klikkelve lehet elindítani (vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Pletser szerint most részben tényleg azért tankolunk olcsóbban, mint néhány hónapja, mert egy szaúdi halálosztag megölt egy újságírót. De ennél érdekesebb, hogy Szaúd-Arábia de facto ura, Mohamed bin Szalmán koronaherceg zsarolható helyzetbe került, és nem tűnik alkalmasnak arra, hogy modernizálja országát.
Azért alakul néhány aprónak tűnő hír miatt ilyen nagy mértékben a kőolaj ára, mert ennél a terméknél mind a kereslet, mind a kínálat rugalmatlan, azaz csak nagyon lassan alkalmazkodnak a szereplők az árak változásához.
Az éghajlatváltozás problémája egyre súlyosabb lesz Pletser szerint a következő években, mivel sem a technológia nem áll rendelkezésre, sem a politikusok ösztönzői nem jók: ha egy politikus választhat a jelenbeli növekedés és a klímakatasztrófa elkerülése között, akkor biztosan az előbbit választja, és a potyautas jelenséget is ösztönzi a kérdés megoldásának szükségszerűen globális jellege. Hiába értékelődik át tehát a fosszilis energiahordozók szerepe, központi világkormány nélkül nagyon nehéz lesz a kérdés megoldása. Ezzel együtt jó lenne, ha az éghajlatváltozás miatt kitermelhetővé váló óriási sarkvidéki kőolaj inkább ott maradna, ahol most van, tehát a föld alatt.
A beszélgetésen szóba kerül még a közelmúltban talált román földgázvagyon és a horvátországi Krk szigetre tervezett cseppfolyósított földgáz terminál is. Pletser szerint mindenképpen biztató Magyarország szempontjából, hogy a Földközi-tengeren több helyen óriási gázlelőhelyeket találtak (Ciprus, Izrael, Egyiptom), ez csökkentheti Magyarország függését az orosz gáztól.
A kontextus kedvéért idetettem egy ábrát a Brent típusú kőolaj dollárárfolyamának utóbbi 15 évéről:
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
