Bár egyelőre sok fontos konkrétum nem ismert, a kormány ígéretei alapján 2025-től komolyabb előrelépés várható a kollégiumi férőhelyek bővítésében. Az október közepén bejelentett, 21 pontos Új gazdaságpolitikai akcióterv része a kollégiumi férőhelyek bővítése, a budapesti lakhatási problémák enyhítését célzó intézkedések keretében.

Erre nagy szükség is lenne, ugyanis habár az elmúlt tíz évben volt előrelépés a hazai kollégiumok felújításában és újak építésében, a kormány nem érte el ezen a területen a saját maga által kitűzött célokat.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan mennyi pénzből tervezik növelni a férőhelyeket, és hogy a férőhelyek bővítésében milyen mértékben támaszkodna a kormány a magánszektorra. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október végén egy rendezvényen arról beszélt, hogy 2025-től 20-30 milliárd forintot fordítanának bérlakások és kollégiumok építésére, de azt is megemlítette, hogy ingatlanfejlesztő cégekkel arról is tárgyalt, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke.

Novemberben aztán egy konkrét projektet is megismerhettünk. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője ugyanis Facebookon bejelentette, hogy a budapesti Fidesz-frakció javaslatával egybecsengően döntött a kormány a Diákváros megépítéséről. A kormány ezzel egy régi tervet porolna le, a 12 ezer főnyi új kollégiumi helyet jelentő Diákváros tervei ugyanis 2020-ban készültek el, és bár fideszes politikusok sokáig biztosra ígérték, hogy meg fog valósulni, a Fudan-üggyel aztán az egész projekt parkolópályára került.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter két nappal a bejelentés után a TV2-n arról beszélt, hogy jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni, de a végső döntést követően „akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek”.

Akár felezhetné is a Diákváros túljelentkezést

Hankó az interjúban azt is megemlítette, hogy a Diákvárosban minimum 12 ezer kollégiumi férőhellyel számolnak, de akár 20 ezer férőhelyet is ki lehetne ott alakítani. Hogy végül mennyi lesz, annak azért is nagy a jelentősége, mert országosan is nagy a kollégiumi túljelentkezések aránya, és Budapesten még ennél is nagyobb. Hankó szerint országosan körülbelül 46 ezer kollégiumi hely van, amelyre az idei tanév kezdete előtt 120 ezren jelentkeztek, a fővárosban pedig 17 ezer férőhelyre 57 ezer jelentkező jutott. Országosan tehát valamivel több mint két és félszeres, Budapesten pedig csaknem három és félszeres túljelentkezés volt átlagosan. Ha pedig a Diákvárosban tényleg 20 ezer férőhely jönne létre, az önmagában felezni tudná a túljelentkezés mértékét.

A képlet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, ugyanis ahogy az alábbi ábrán is látszik, a 2000-es évek óta nő a magyar felsőoktatásban tanuló külföldiek aránya, ők pedig többnyire olyan ösztöndíjjal tanulnak Magyarországon, ami az őket fogadó intézményeket arra is kötelezi, hogy megoldják a lakhatásukat. A kormány célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 42 ezerről 100 ezerre nőjön a számuk, így a kollégiumi férőhelyek bővítése emiatt is elkerülhetetlen.

A két cél – a magyar hallgatók lakhatási lehetőségeinek javítása és a külföldiek számának növelése – elérése egyszerre ugyanakkor nem lesz könnyű, az ábra alapján legalábbis az látszik, hogy az elmúlt bő két és fél évtizedben nem ment jól. Miközben ugyanis a külföldi diákok száma csaknem megnégyszereződött, a nappali képzésben tanulók között a kollégiumban lakók aránya 27-ről 18 százalékra csökkent.

A kollégiumi férőhelyeik alakulásáról, a túljelentkezés mértékéről, a kollégiumi díjaikról és a kollégiumi felújításokról is megkérdeztük a 2024-es felvételin legtöbb jelentkezőt vonzó tíz felsőoktatási intézményt. A Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Katolikus Egyetem kivételével minden egyetemtől választ kaptunk, és a nyolc intézmény valamivel kisebb mértékű túljelentkezésről számolt be, mint amit a miniszter említett: ahogy az alábbi táblázatban is látszik, ezekben az intézményekben az idei tanév előtt a túljelentkezés 20 és 50 százalék között alakult (ami alól kivétel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely háromszoros túljelentkezésről számolt be).

Az intézmények inkább növekvő trendről számoltak be, bár ebben is voltak kivételek. A Debreceni Egyetemen például enyhén emelkedő tendencia tapasztalható, és leginkább a modernebb, magasabb felszereltségű és szolgáltatási színvonalú férőhelyeket érinti a túljelentkezés. Az Óbudai Egyetemen szintén emelkedett a túljelentkezés aránya az idei tanévben, 22-ről 32 százalékra. A Pázmányon a háromszoros túljelentkezés némi növekedést jelentett az előző évekhez képest. A győri Széchenyi István Egyetemen másfélszeres túljelentkezésről számoltak be, ami az elmúlt néhány évben nem változott, a Pécsi Tudományegyetemen viszont 2020 és 2024 között 39-ről 30 százalékra csökkent a túljelentkezés aránya.

Nem teljesültek a célok

Ha már valaki bejut a kollégiumokba, az sem mindegy, hogy milyen állapotok fogadják őt ott. A táblázatban az is látszik, hogy a legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmények között nagyon nagy a szórás abban, hogy a kollégiumi férőhelyeik közül mennyi esett át komolyabb felújításon az elmúlt 10 évben. A legjobb állapotban a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem 100 százalékban felújított férőhelyei vannak, a kőbányai Pázmány Péter Kollégium ugyanis 2023 szeptemberében nyitott meg.

Szintén jól áll ilyen szempontból a Széchenyi Egyetem, ahol 2017-ben egy teljesen új épületet adtak át kollégiumi férőhelyekkel, és ahol több másik kollégiumban is volt teljes vagy energetikai felújítás az elmúlt pár évben, továbbá az ELTE is, ahol szinte minden kollégiumban volt teljes vagy részleges felújítás 2015 óta. Eközben azonban több jelentős hazai egyetemen, például a BME-n, a BGE-n és a PTE-n is 10 százalék körül volt csak a felújított kollégiumban lévő férőhelyek aránya.

Annak ellenére ugyanakkor, hogy egyes intézményekben – és még más, a cikkhez nem megkeresett intézményekben is – jelentős felújítások voltak, a kormány saját célkitűzései nem valósultak meg. A 2016-ban elfogadott Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégia 2023-ig több mint 8 ezer új férőhely létesítését és csaknem 30 ezer férőhely felújítását tűzte ki célul.

Az Átlátszó.hu közérdekű adatigénylésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly 8 ezer felújított férőhelyről számolt be, és arról, hogy 150 milliárd forint értékben váltották ki felsőoktatási intézmények PPP-projektjeit, ezzel jelentősen javítva a pénzügyi helyzetüket. A 8 ezer felújított hely jóval kevesebb, mint a megcélzott 30 ezer. És bár létrejöttek új kollégiumi férőhelyek is, mindezek ellenére kevesebb plusz férőhely lett, mint amennyit megcéloztak.

Ennek az is az oka, hogy a felújítások férőhelycsökkenést is okoztak, ha a korábbiaknál tágasabb, komfortosabb szobák jöttek létre, és a túlzottan elavult épületekben meg is szüntettek férőhelyeket. A 2016-os stratégia szerint akkoriban 44 400 férőhely volt volt országosan, amelyet 48 ezerre akartak növelni. Ez 1600 plusz férőhelyet jelent a miniszter által említett 46 ezres számhoz viszonyítva.

Ez viszont 2000 ezer férőhellyel kevesebb a 2016-ban kitűzött célhoz képest.

A férőhelyek alakulásában az ország legnépszerűbb egyetemein eltérő trendek voltak jellemzőek az elmúlt tíz évben. Ahogy az alábbi táblázat alapján is látszik, voltak olyan intézmények, ahol hatalmasat ugrott a férőhelyek száma, olyanok, ahol lényegében stagnált, és olyanok is, ahol még kevesebb kollégistát is tudnak elszállásolni idén, mint tíz évvel ezelőtt.

A számok mögé nézve pedig látszik a felújítások és a kollégiumépítések, valamint a férőhelyek alakulása közötti bonyolultabb kapcsolat. A Pécsi Tudományegyetemen például úgy csökkent minimálisan a férőhelyek száma, hogy 2018-ban átadták 100 férőhellyel a korábban is az egyetemhez tartozó, de kihasználatlanul álló Damjanich utcai kollégiumot, és az egyetem Balassa Kollégiumát is felújították.

Az ELTE-n pedig úgy nőtt több mint 40 százalékkal, hogy szinte az összes kollégiumban volt valamilyen szintű felújítás, és 2021-ben egy 156 fős új kollégiumot is megnyitottak. (A férőhelyek növekedéséhez az is hozzájárult, hogy korábban más fenntartásban működő kollégium is az ELTE-hez került.)

Kollégium és albérlet költségei: brutálisan szétnyílt az olló

Annak, hogy a kollégiumfejlesztési stratégia céljai csak részben valósultak meg, azért is van nagy jelentősége, mert a stratégia megszületése óta eltelt időszakban a kollégiumi lakhatás alternatívái jelentősen megdrágultak.

Mennyivel járnak most rosszabbul azok, akiknek nem jut kollégiumi férőhely, mint 10 évvel ezelőtt? Ennek megbecsléséhez az Ingatlan.com által rendelkezésünkre bocsátott adatok és a rezsiszámoláshoz felhasznált KSH-adatok alapján kiszámoltuk, hogy 2015 és 2024 között mennyibe került a rezsi és egy szoba bérleti díja öt városban (Budapest, Szeged, Győr, Debrecen és Pécs) egy olyan három- vagy négyszobás albérletben, amit három hallgató bérel ki közösen. Ez a fajta lakhatási megoldás tipikusnak mondható a kollégiumokba be nem jutó hallgatók körében.

Az ábrán ezen kívül a legjobb minőségű kollégiumi szoba díját is feltüntettük. Az látszik, hogy

amíg Budapesten 2015-ben még négyszeres különbség volt a kollégiumi szoba és az albérleti szoba költsége között, idén már hétszeres.

A főváros esetében ráadásul fontos kitétel, hogy medián díjról van szó. A külvárosi és belvárosi lakás bérleti díja között ugyanis másfél-kétszeres is lehet a különbség, és az egyetemek inkább a belső kerületekben vannak Budapesten, tehát a fővárosban kollégiumról lemaradó hallgatók még komolyabb pénzügyi terhekkel is szembesülhetnek.

Eközben a többi nagyvárosban sem volt sokkal jobb a helyzet: Szegeden, Győrben, Debrecenben és Pécsen két-háromszoros különbségből öt-hatszoros különbség lett a két lakhatási opció költsége között az elmúlt tíz évben. (Sőt, ennél még nagyobb is, mert a becslésünkben a rezsihez a közös költséget és az internetelőfizetés díját nem számoltuk hozzá).

Mindeközben az államilag támogatott képzésben tanuló hallgatók díjai 2006 óta nem változtak, és a férőhely minőségétől függően 17 475 és 9320 forint között alakulnak. 

Ehhez képest többet fizettek ugyan a kollégiumi lakhatásért a költségtérítéses képzésen tanulók – 2023-ban például minden ötödik sikeresen felvételizett hallgató ilyennek számított -, azonban idén még ezek a díjak is rendre alacsonyabbak voltak, mint az alternatívák a bérleti piacon, ahogy az az alábbi ábrán látszik.

Mindez szintén arra utal, hogy nagy igény lenne a Diákváros kollégiumi férőhelyeire a fővárosban, ugyanakkor a fentiek alapján az is egyértelmű, hogy a nagy hazai egyetemi városokban is szükség lenne a férőhelyek bővítésére. Erről egyelőre nem derültek ki kormányzati tervek. Ami tudható, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint szükség lenne az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia újraindítására, de úgy tűnik, hogy ha erre sor kerül, az már a 2026-os választások után lesz csak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA népszavazást támogatók jól látják, hogy a Fudan-ügy mögött lakhatási válság vanA kollégiumi férőhelyek száma messze nem bővül olyan tempóban, hogy enyhítse az egyetemisták lakhatási problémáit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet diákváros egyetem felsőooktatás kollégium kollégiumfejlesztési stratégia lakhatás Olvasson tovább a kategóriában