A bruttó minimálbért a rendszeres bruttó átlagkeresetek 50 százalékáig zárkóztatnák fel 2027-ig, és úgy néz ki, hogy egyelőre megmarad a garantált bérminimum. Arról azonban még nem volt szó, hogy a legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben járó fizetés és a minimálbér jövőre mennyivel fog nőni – összefoglalva ez derült ki a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (VKF) múlt heti tárgyalásai alapján.

Kisebbet kell emelni

Ahogy arról szeptember elején írtunk, jelentős változások körvonalazódnak a jelenleg 266,8 ezer forintos minimálbér és a 326 ezres garantált bérminimum körül Magyarországon. Az egyik fontos változás, hogy egy európai uniós irányelv alapján meg kell határozni, hogy a minimálbér alakulása miként fog hozzájárulni ahhoz, hogy a legalacsonyabb bérek fedezzék a minimális megélhetési költségeket.

A VKF múlt hét szerdai ülésén a munkaadói és munkavállalói szervezetek abban egyeztek meg, hogy a minimálbért a rendszeres – tehát jutalmak, prémiumok és külön juttatások nélkül számított – bruttó átlagkeresetek 50 százalékáig fogják felzárkóztatni 2027. január 1-re. A viszonyítási alap minden évben a tárgyalások megkezdésének időpontjától (visszafelé) számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata lesz.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tegnap megjelent adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók rendszeres bruttó átlagkeresete 602 200 ezer forint volt júliusban, az ekkor érvényes minimálbér pedig ennek a 44,3 százalékát tette ki. Ez azt jelenti, hogy a következő három évben közel 6 százalékponttal kellene felzárkóznia ahhoz, hogy a most elfogadott referenciaértéket elérje.

Ez egyébként jóval kisebb felzárkózást jelent ahhoz a korábban felmerült tervhez képest, hogy a rendszeres kereseteknél hét százalékkal magasabb teljes bruttó átlagkereset legyen a referenciaérték, ehhez képest ugyanis a minimálbér aránya csak 41,9 százalék jelenleg (azaz a júliusi adatok szerint).

Alakulnak a számok

A tárgyalásokon a partnerek megkapták a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által készített háttérszámításokat, amelyekről a Portfolio.hu számolt be részletesebben. Az NGM ebben úgy számol, hogy a rendszeres bruttó átlagkeresetek a következő három évben évente átlagosan 8, a minimálbér pedig átlagosan 12 százalékkal fog nőni.

Így előbbi ebben a három évben összesen 40, utóbbi pedig csak 25 százalék körül emelkedne, amivel teljesülne az 50 százalékos célszám. Az NGM számításai szerint a rendszeres bruttó keresetek 2027-re 749 700 forintra nőnének, a bruttó minimálbér pedig 374 700 forintra emelkedne.

A minisztérium számai irányadóak lehetnek, de ahhoz, hogy az emelés konkrét mértékéről beszéljünk, szükség lenne még arra, hogy lássuk a termelékenységre, GDP-re, inflációra és egyéb fontos makrogazdasági adatra vonatkozó előrejelzést is

– mondta kérdésünkre Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint is csak a hamarosan érkező részletesebb minisztériumi előrejelzéseket ismerve van értelme beszélni a konkrét számokról. Ugyanakkor a már rendelkezésre álló adatok és előrejelzések alapján az NGM számaihoz képest lényegesen kisebb emelésekkel is elérhetőnek látják a kijelölt célt, a bruttó rendszeres átlagkereset 50 százalékának elérését 2027. január 1-re.

A 12 százalékos emelés jó irány lenne Zlati Róbert, Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint, aki ugyanakkor a G7-nek azt mondta, hogy a jövő évi emelés mértéke egyelőre bizonytalan. „A tárgyalásokon az is elhangzott, hogy többéves megállapodásról is szó lehet, de egyelőre annyi a bizonytalanság, hogy én ebben sem lennék biztos” – tette hozzá.

Mi lesz a garantált bérminimummal?

A minimálbér felzárkóztatása mellett az idei tárgyalások másik fontos témája a garantált bérminimum sorsa lesz. Már csak azért is, mert ezt többen kapják, mint a minimálbért, korábbi információk alapján számuk a félmilliót is meghaladja.

Ezzel kapcsolatban több opció is felmerült, például, hogy összeolvadjon a felzárkóztatott minimálbérrel, vagy hogy országosan szinten úgy szűnjön meg, hogy a helyét iparági szintű munkaadói és munkavállalói képviseletek által letárgyalt ágazati bértarifák vegyék át. Habár szeptember elején már úgy nézett ki, hogy ezzel kapcsolatban nagyobb változások is jöhetnek, a múlt heti tárgyalások alapján valószínűbb, hogy a következő években egyelőre maradni fog a központi bérminimum.

A szakszervezetek és a munkaadói szervezetek vezetői úgy látják, hogy a garantált bérminimum jövő évi emelésének mértéke lehet a tárgyalásokon az egyik legnehezebb téma.

Ahhoz ugyanis, hogy a minimálbér felzárkózzon a rendszeres átlagkereset 50 százalékához, arra lesz szükség, hogy a garantált bérminimum a minimálbérnél jelentősen kisebb mértékben nőjön.

Lindner Attila, a University College London kutatójának és szerzőtársának friss, a minimálbérrel kapcsolatos nemzetközi kutatási eredményeket összegző műhelytanulmánya szerint az ezzel foglalkozó kutatások alapján a minimálbér-emeléseknek a bérskála alsó 50 százalékában van átgyűrűző hatása. Itthon pedig emellett még a magasabb „minimálbér”, a garantált bérminimum is hatással van az átlagra, tehát ennyiben is megalapozott lehet, hogy a garantált bérminimum „rovására” elképzelhető csak a minimálbér felzárkóztatása. Molnár Dániel és Regős Gábor tavaly megjelent tanulmánya szerint itthon a minimálbér 1 százalékpontos emelése átlagosan 0,3 százalékponttal emeli az átlagbéreket.

Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke szerint az ágazati szintű szakmai bérminimum-modell bevezetésének lenne értelme, nem pedig a központilag megállapított garantált bérminimum görgetésének. „Ennél ugyanis a tárgyalásokat gyakran az a tény határozza meg, hogy a munkáltatói oldal a legrosszabbul teljesítő szektorokat hozza fel referenciaként.

Belátható, hogy a garantált bérminimum összege nem fog tudni lépést tartani a minimálbérek tervezett, akár 40 százalékos növekedési ütemével, a két összeg összeérése a jövőben egyszerű matematikai kérdéssé válhat

– mondta.

A Munkástanácsok szerint ez a rendszer már rövidebb távon is magasabb szakmai minimálbéreket eredményezne a legtöbb ágazatban, de a kiépítése és meghonosítása valóban nehéz feladat, számos kiegészítő jogalkotási javaslat is szükséges hozzá.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke szerint a jogi hiányosságoknál még nagyobb gátját is jelentik az új rendszer bevezetésének a szervezeti korlátok, egész konkrétan az, hogy több iparágban nincsenek meg azok a szektoriális szintű szakszervezeti és munkaadói szervezetek, amelyek a bérekről megállapodhatnának. A MASZSZ álláspontja szerint a garantált bérminimum megszüntetésének előfeltétele a szektoriális bérminimumok rendszerének kialakítása lenne.

A bértarifák ügyét tovább bonyolítja, hogy a kormány álláspontja sem egyértelmű velük kapcsolatban. Habár Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég egy kormányinfón azt mondta, az ágazati bérminimumok bevezetését a kormány nem támogatja, a tárgyalások résztvevői nekünk úgy fogalmaztak, hogy valójában a kormánynak nincs teljesen kiforrott álláspontja ezzel kapcsolatban.

Mindenesetre jelen állás szerint még amennyiben erről szó is lesz majd az októberben folytatódó tárgyalásokon, legfeljebb az új rendszer alapjainak kialakításáról lehet majd szó, a bevezetéstől pedig valószínűleg még így is évekre lennénk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElfelejthetjük a garantált bérminimumot, de mi jön helyette?Pár év alatt vagy összeér a minimálbérrel, vagy ágazati bértarifarendszer váltja fel a garantált bérminimumot a formálódó elképzelések szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bérek garantált bérminimum minimálbér munkaadó szakszervezetek vkf Olvasson tovább a kategóriában