Nem lesz megismételt főpolgármester-választás a Kúria döntése szerint, és Karácsony Gergely sem tervez lemondani az októberi hivatalba lépése után, így mostanra biztossá vált, hogy a következő öt évben is ő vezetheti a fővárost. A közgyűlés összetétele és a kormánnyal való szembenállás azonban konfliktusok sorát vetítik előre az újabb ciklusra.

Miért fontos ez? A közgyűlés lényegében az önkormányzat törvényhozó testülete, 33 tagja van, a főpolgármester és a listás szavazáson mandátumot szerzett képviselők. Októbertől Karácsony Gergelyen kívül mindössze hat olyan tag lesz a szervezetben, akit a főpolgármester mögött álló pártszövetség, a Párbeszéd-Zöldek – DK – MSZP jelölt.

• 2019-ben még 18 mandátum kötődött a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP koalícióhoz, így többséget élvezett a főpolgármester mögött álló politikai erő a közgyűlésben. Az új felállásban azonban Karácsony Gergely kénytelen lesz megegyezéseket kötni, különben akár a kormányhivatal is beavatkozhat a főváros működésébe.
• Megváltozott a közgyűlésbe való bejutás módja, korábban ugyanis a főpolgármester mellett a 23 kerület polgármestere és még kilenc képviselő került be a kompenzációs listáról, ősszel azonban már csak a listát állító pártok képviselői lesznek bent és a főpolgármester, a kerületi polgármesterek kimaradnak.

Tágabb kontextus: a főváros és a kormány közötti viszony kisvártatva feszültté vált, miután Karácsony Gergely átvette a város vezetését Tarlós Istvántól 2019-ben. Már az új városvezetés első évében viták övezték a budapesti önkormányzat költségvetését és feladatköreit, és már az Európai Bizottság is kifogást emelt a főváros pénzügyi szorongatása ellen.

• A szolidaritási hozzájárulás a szembenállás egyik kulcseleme, aminek mértéke Budapest esetében aránytalanul magas a főpolgármester szerint. A város emiatt be is perelte az államot, és rendre jogvédelmi kérelmet ad be, hogy a per végéig ne lehessen pénzt levonni, de néhány hete újabb 2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról a Magyar Államkincstár.

Mi várható? Szélsőséges esetben a közgyűlés négyötödös többséggel, vagyis 27 erre vonatkozó szavazattal akár fel is oszlathatja magát, ami új önkormányzati választások kiírását jelenti. Karácsony azonban már a választások előtt jelezte az együttműködés lehetőségét, ami a fideszes képviselők kivételével minden frakcióra kiterjedhet.

• Ügyek mentén is létrejöhetnek a megállapodások, továbbá a főpolgármester a közgyűlés összes döntését megvétózhatja, így a döntéshozatal megbénulásától nem kell tartani Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint. Karácsony a koalíció kérdéséről Demszky Gáborral is konzultált.

• Uniós finanszírozásból fejleszthet a főváros, ennek értéke 300 milliárd forint lesz, amit jórészt a közösségi közlekedés, azon belül is a villamosközlekedés fejlesztésére fordíthat majd az önkormányzat. Az uniós forrásbevonás ellensúlyozhatja valamelyest a kormányzati elvonások következményeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormányEddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2024-es választások Budapest fővárosi önkormányzat karácsony gergely Olvasson tovább a kategóriában