Amikor a magyar kormány 2021-ben keresztülvitte a hazai egyetemek nagy részének alapítványi fenntartásba adását, a nyomásgyakorlás mellett az egyik visszatérő érv az volt, hogy az intézmények fejlesztésére az új rendszerben soha nem látott összegek állnak majd rendelkezésre, megkezdődhet a magyar felsőoktatás felzárkózása és a nemzetközi kapcsolatok is számottevően erősödnek majd.

A források nagy része az akkori elképzelések szerint a uniós helyreállítási alapból érkezett volna, a bizottsági kritikák miatt azonban ez azóta sem történt meg. Bár a helyreállítási alapról decemberben végül aláírták a megállapodást, a források a magyar jogállamisági és egyéb kifogások miatt nem nyíltak meg. Bár a kormány arra számít, hogy márciusra orvosolni tudják a problémákat, közben a Bizottság jelezte, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványokkal is alapvető problémák vannak. Eszerint Magyarország nem hozta meg a kért összeférhetetlenségi szabályokat, az alapítványi kuratóriumok tele vannak kormányzati tisztviselőkkel és más politikai kinevezettekkel, emiatt pedig már széles körben is érezhető retorziókkal éltek: az érintett egyetemek hallgatói jelen állás szerint a jövőben nem vehetnek részt az erasmusos cserediákprogramokban, és az intézményeket egyelőre kizárják a Horizont Európa kutatási pályázati rendszerből is.

Ez két olyan kézzelfogható tény, ami a modellváltás eredeti szándékaival éppen ellentétes irányba mutat: nemzetköziesedés helyett a nemzetközi felsőoktatástól való levágás felé.

A hallgatók most szembesülhetnek azzal, hogy a tetteiknek következményeik vannak

– mondta az ügyről hétfő este az Akadémiai Dolgozók Fórumán (ADF) Heidl György, a pécsi Egyetem bölcsészkarának dékánja.

Heidl 2021-ben az egyetemi modellváltás egyik karakteres ellenzője volt, aki az egyetemi és a szélesebb nyilvánosságban is arra próbálta akkor felhívni a figyelmet, hogy az új rendszerben az egyetemi autonómia súlyos veszélybe kerül: a kuratóriumok révén a politikum közvetlen irányítást kap, és azt követően az egyetemi polgároknak nem sok beleszólása marad az intézmények működésébe. Üzenete nem ment át: a modellváltásba bevont intézmények vezető testületei elfogadták a fenntartóváltást, Pécsen is tíz karból nyolc simán belement a modellváltásba, amit többnyire a hallgatói önkormányzatok delegáltjai is megszavaztak.

“Az erasmusos és a Horizontot érintő döntés egyrészről rosszul érint minket, másrészről örülünk neki, hogy végre legalább történik valami” – mondta Heidl a hétfő esti fórumon. Mint szavaiból kiderült, az egyetemi átalakítások felülről oktrojált rendszere számára általánosabb tanulságokkal is szolgál. A konzorciumok az egyetemek teljes jogkörrel felruházott irányító testületei, melyek tagjai “akár évtizedekig a székükben maradhatnak, amivel létrejött a magyar társadalomban egy ‘deepstate’. Ez is mutatja, hogy ez az ország teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy demokratikus módon működjön. A diákok megszavazzák a saját oktatók érveivel szemben az átalakítást, láttuk a technikákat, látjuk, hogy tudják befolyásolni a látszólag demokratikus döntéseket”.

Az ADF négy évvel ezelőtt az akadémiai kutatóhálózat elvétele ellen szerveződött meg. Bár ebből akkor látványos társadalmi ellenállás született, az intézkedést nem sikerült megakadályozni, majd 2020-21-ben jött az egyetemi átalakítás is. A szervezet mostani születésnapi összejövetelen a meghívottak azért ültek össze, hogy elmondják, mik ennek a modellváltásnak a másfél éves tapasztalatai.

Bár az itt jelenlévők továbbra is az átalakítás éles kritikusai, abban egyetértettek, hogy az új rendszer működése a gyakorlatban intézményenként komoly különbségeket mutat. Az egyik véglet a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), ahol Vidnyánszky Attila irányításával nyílt harcot kezdtek a korábbi vezetés ellen. “Az államtitkár még aznap is azzal hitegetett minket, hogy művészeti oktatási intézményként nem fogunk bekerülni a modellváltók közé, aztán este 23 óra 13 perckor ő maga terjesztette be a Parlamentben a fenntartóváltást” – utalt Palkovics Lászlóra Karsai György, az SZFE doktori iskolájának később elbocsátott vezetője.

Bár náluk az egyetemi szenátus végül felállt, utólag úgy látja, ezt már “korábban meg kellett volna tenni, akkor amikor kiderült, hogy csak időhúzásról és szemfényvesztésről van szó. Sajnos az SZFE-nél a legrosszabb forgatókönyv következett be” – fogalmazott.

A másik véglet az elmondottak alapján a MOME, valamint Szeged, ahol 2021-ben a legnagyobb ellenállás volt a vidéki tudományegyetemek közül. Ennek fontos szerepe lehetett abban, hogy ott már a személyi összetételében is más jellegű kuratórium állt fel: elnöke a volt rektor, Szabó Gábor, és ott a konzorcium egyébként sem veszi semmibe a szenátust úgy, mint más intézményekben. “A körülményekhez képest jól vagyunk. Lényegében változatlan maradt az szmsz is, csak átírták a fenntartót, és a kancellárt a rektor alá rendelték. Egyébként minden maradt, ami jó, de ez abszolút személyfüggő” – mondta Szajbély Mihály professzor.

Szajbély volt az, akitől az átalakulásról döntő szenátusi ülésen egyszerűen elvették a szót, és aki akkoriban azt mondta, “a helyzet ma pontosan olyan, mint a rendszerváltás előtt, a Kádár-korban. Ebben az alapítványosítási történetben semmire sincsen intézményi és törvényi garancia, legfeljebb abban lehet reménykedni, hogy nem keményvonalas lesz a párttitkár.”

Úgy tűnik, ez a prognózis bejött, úgyhogy most tovább is vitte a történelmi analógiát: “Felhívtam a kuratórium elnökét, hogy vigyázz magadra, mert aggódunk érted, mint Kádár Jánosért” – elevenítette fel, mondván, ugyan fontos, hogy Szabó az egyetem érdekeit néző vezető, de a hasonló folytatásra nincs semmi intézményi garancia.

Debrecenben a viszonylagos pozitívum, legalábbis Fábián István, az egyetem volt rektora szerint, hogy a kinevezett kuratóriumi elnök, “egy volt katasztrófavédelmis tábornok, alapvetően jóindulattal van az egyetem felé, és a kancellár is belülről jött”. A szenátus viszont az MTA doktorának értékelése szerint “pecsétnyomó szerepbe került: ha kell, megszavazza Putyinnak is a díszdoktorságot. Az egyetemi vezetés megbukott, mert csendben maradt. Valami vagy a szenátus elé kerül, vagy nem, de tök mindegy, mert úgyis megszavazzák”.

Fábián István (Debreceni egyetem) és Heidl györgy (Pécsi Egyetem). Fotó: Szilágyi Adrienn.

A Corvinuson Deák Dániel tapasztalatai szerint a kuratórium “teljes titokban működik, nem lehet tudni hogy miről szavaztak, ki sem kérik a szenátus véleményét”. Ő legélesebben azt a teljesítményértékelési rendszert és annak megfelelő üzemmódot bírálta, ami a politikai jellegű kontroll mellett szintén határozottan érvényesül. Bár ezt a teljesítményelv hatékonyabb érvényesítésének is lehet címkézni, Deák szemében az egyetemi világon erőszakot tevő vállalati típusú irányításra való átállásról, “kapitalista üzemmódról” van szó. “Kétségtelen, hogy a publikációs teljesítmény drámai módon javult, egyszerűen azért, mert kipréselik belőlünk. Csak a Q1-Q2 (a legnevesebb nemzetközi folyóiratokban való publikálás) számít, ami önmagában egy nagyon egyoldalú rendszer, és idegen a valós akadémiai teljesítménytől”.

Ő úgy érzi, az akadémiai szabadság “szűk magánterekre szorult vissza”, de azt elismeri, hogy a Corvinuson valóban sok fejlesztés van, az egyetem infrastruktúrája is jelentősen javult. Hasonlókról számoltak be az SZFE kapcsán is. Az igazán nagy fejlesztések azonban az uniós források befagyasztása miatt a legtöbb intézményben egyelőre csak ígéretek maradtak. Szajbély Mihály szerint az emiatti elégedetlenséget látva emelték jelentősen 2022-ben a modellváltó egyetemek költségvetési támogatását, amiből komoly fizetésemelések is történtek.

“Az éhes szájak betömése történt” – fogalmazott Szajbély. Bár a fizetések mértéke intézményenként változik, az egyértelmű, hogy az állami fenntartásban maradó és a modellváltó intézmények bérszintjében aránytalan különbségek alakultak ki az utóbbiak javára. Erre két példa: az “állami” ELTE-n egy tanársegéd fizetése bruttó 221,800 forint + 30% illetmény, míg a MOME-n egy tanársegéd bruttója félmillió forint körül van.

“Ez a 30 százalékos illetménykiegészítés ráadásul bármikor elvonható, ha nincs rá pénz. De most már a docensek megélhetését is nyalogatja rendesen az infláció” – mondta Timár Gábor, az ELTE Geofizika tanszékének vezetője. “Miért tart minket az állami költségvetés másodrendűnek azokhoz képest, akiket átadott valami alapítványnak?” – kérdezte.

A különbség abból fakad, hogy a modellváltó intézmények jelentősen megnövelt költségvetési támogatást kaptak – vagyis nem a jobb gazdálkodás, vagy egyéb ok áll a háttérben, hanem az, hogy az állam velük jóval bőkezűbb. “Ebben a kijárós rendszerben a MOME állami finanszírozása 2022-től nagyjából a korábbi négyszerese” – számszerűsítette a különbséget Gyenge Zsolt, a művészeti intézmény szakszervezeti vezetője. Mint hangsúlyozta, a pluszpénzekhez nem kellett volna szervezeti átalakítás, anélkül is ugyanúgy lehetett volna többet költeni az intézményekre, ha lett volna erre politikai szándék. Ő úgy érzi, teljesen igazságtalan, hogy sokkal több közpénzt kapnak, mint a nem modellváltott egyetemek.

Igazából szégyellem magam emiatt

– mondta.

Navracsics Tibor egy interjúban néhány napja arról beszélt, hogy más egyetemeknek is vonzó lehetne a modellváltás. A pécsi docens Heidl György szerint ezzel csak azt mondják, hogy ha ezek is átmennének alapítványi fenntartásba, az ELTE-n is megemehetnék állami pénzből a fizetéseket.

A jelenlévők többsége szerint a mostani EU-s nyomásnak ugyan lehet, hogy enged majd a kormány, és új összeférhetetlenségi szabályokkal visszahívják majd a minisztereket és az államtitkárokat az irányító testületekből, de sokat ez sem változtatna a modellváltó intézmények működésén. Heidl György szavaival: “Trükközések lesznek, és a kérdés, hogy az EU enged-e. Láttuk, hogy amikor Angela Merkel érdekei úgy kívánták, akkor a politika sok mindent felülírhat. Autokrata rendszerben azonban nem tudnak demokratikus egyetemeket létrehozni.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fél kormánynak távoznia kell a vagyonkezelő alapítványokból, ha nem lesz kibúvóMások mellett hét miniszternek kell feladnia kuratóriumi tagságát, ha ez kell az Erasmus- és Horizont Európa-program uniós forrásainak felszabadításához.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyetem felsőoktatás modellváltás Olvasson tovább a kategóriában