A választás előtt frissített választói névjegyzék összességében nem látszik alátámasztani azokat a vélelmeket, hogy a fiktív lakhelyre való bejelentések jelentősen befolyásolhatják egyes választókerületek eredményét. Egy októberi törvénymódosítás alapján immár nem számít jogszerűtlennek, ha valakit olyan helyre jelentenek be, ahol valójában nem él életvitelszerűen. Az elmúlt években különösen egyes határmenti településeken papíron jelentősen nőtt a lakosságszám, ezt a gyakorlatot a salátatörvénybe betett módosítás kvázi legalizálta. Emiatt különösen relevánsnak tűnt a tömeges lakcímbejelentés esetleges választási hatásának vizsgálata még akkor is, ha a jelenség mögött olyan választástól független társadalmi faktorok is állnak, mint például a magyarországi lakcím praktikus előnyei a TB-jogosultság szempontjából.

Kapitány Balázs demográfus a választások előtt 32 olyan települést azonosított, ahol a különböző adatforrások összevetése alapján reális esélyét látta a tömeges voksturizmusnak. Mivel ezek a települések nagyrészt az ukrán, illetve Nagyvárad és Szatmárnémeti környéki román határnál fekszenek, nagy volt az esélye annak, hogy tömegesen jelentkeznek be olyan választópolgárok, akik életvitelszerűen nem Magyarországon élnek.

A kiadott választási névjegyzék alapján azonban a 32 “gyanús” település közül 18-ban nemhogy nőtt, de még csökkent is 2018-hoz képest a választójoggal rendelkezők száma, további nyolcban pedig a népesség növekedése csekély, nem haladja meg a hat százalékot. Az ukrán határ melletti Kispaládon extrém mértékű, 36 százalékos a választónépesség csökkenése, de több más környező településen is szintén meghaladja a 10 százalékot, Tiszabecstől Beregsurányig. Ez alapján feltételezhető, hogy a fiktív lakcímbejelentés gyakorlata az ukrán határ mentén tömegesebb volt, mint a mostani időszakban.

A gyanúsnak gondolt települések közül csak hatban nőtt a választásra jogosultak száma, de ezekben a növekedés összesítve sem éri el az ezer főt, így nagy hatása a választási eredményre ennek nem lesz. Főleg, hogy mindegyik biztos kormánypárti sikert ígérő választókerületben található: Csengersima Szabolcs 5-ös választókörzetében, három román határ melletti falu (Biharkeresztes, Ártánd és Bedő) pedig a Berettyóújfalu központú Hajdú-Bihar 4-esben van. Mindkét körzet fix Fidesz-győzelmet ígér.

Miközben a célzatos fiktív lakcímbejelentés választási eredményekre gyakorolt hatásával ez alapján 2022-ben nem kell számolni,

egyes választókerületekben a demográfiai folyamatoknak nagyon is lehet hatása az egyéni eredményekre.

Az országos fogyás ellenére 1400 településen nőtt a négy évvel ezelőtti időszakhoz képest a választói névjegyzékben szereplők száma, közülük 185-ben pedig a népességnövekmény a 10 százalékot is meghaladja.

Sok helyen a látszólag nagy növekedésnek nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert 100-200 fő alatti törpefalvakról van szó, ahol százalékosan néhány új választó is jelentősen megdobja az arányt. Ilyen például Magyarország legkisebb, közigazgatásilag önálló települése, a Zala megye Iborfia, ahol négy éve még csak nyolc, most viszont már 25 választásra jogosult él – közülük 13 óráig 14-en, vagyis 56 százalék már le is szavazott, ami országosan is kiemelkedő részvételnek számított.

A hasonló karakterű településeken hiába több azonban a választó, csekély rá az esély, hogy ez érdemben befolyásolja akár az egyéni eredményeket. Nagyobb politikai jelentőséggel bír a nagyot növő települések egy másik csoportja, azok, amelyek a fővárosi vagy egyes megyeszékhelyek agglomerációjába tartoznak. Ilyen például a Budapesttől délre a második agglomerációs gyűrűbe tartozó Délegyháza, ahol közel harmadával nőtt négy év alatt a választónépesség, de Nagytarcsa, Budajenő, Telki, Herceghalom, Diósd, Veresegyház, Erdőkertes és Szada is komoly népességnövekedést mutat. A győri agglomerációban Vámosszabadi, Győrzámoly, Győrújfalu, Veszprém mellett Márkó, Baranyában Harkány, Sopron mellett Nagycenk is hasonló karakterű, de Velence, Hévíz, Zalakaros is ide sorolható. Több Balaton-parti településen is jelentős új választói csoportok vannak.

Az agglomerációs népesség növekedése várhatóan leginkább Pest megyében lehet komoly hatással, ahol egy (a ceglédi) kivételével mindegyik OEVK-ban jelentős mértékben nőtt a választók száma. Az Érd, Budakeszi, Dunakeszti és Dabas központú választókerületek mindegyikében több mint 3000-rel nőtt 2018-hoz képest a választásra jogosultak száma. A Budapestről kitelepülők várhatóan a fővárosi minták, vagyis az ellenzéknek kedvező irányba tolhatják az eredményt.

Az eredmények beérkezéséig azonban még csak a részvételi adatokból lehet óvatos kijelentéseket tenni. Egyelőre az látszik, hogy összességében a sokat növő településeken a választói aktivitás is valamivel nagyobb: A 13 órás részvételi adatok szerint a legnagyobb népességnövekedésű településeken átlagosan 42,2 százalék adta le a voksát, ami 2,3 százalékponttal haladja meg az országos átlagot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2022-es választások népességnövekedés voksturizmus Olvasson tovább a kategóriában