A korábbi hírekben szereplő nyolc évnél is hosszabb időre szerződne hazai MotoGP futamok szervezésére a jogtulajdonossal az ezzel megbízott állami cég. A nyári elképzelések szerint 2023-tól 2030-ig tartottak volna biztosan nagydíjat a Hajdúnánásra tervezett új pályán, egy nemrégiben kiírt közbeszerzésből azonban úgy tűnik, hogy 2032-ig szólna a megállapodás.
A pályaépítéssel, és a versennyel kapcsolatos ügyek intézésével megbízott Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. még december végén fordult a közbeszerzési hatósághoz azzal a kéréssel, hogy engedélyezzék a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kiírását. Ebből derül ki, hogy a társaság a 2023-2032 közötti időszakra szeretné megszerezni az FIM Gyorsaságimotoros-világbajnokság, tehát a MotoGP versenyszervezési jogait.
Az indoklás szerint
a MotoGP a legrangosabb motoros versenysorozat, azonos vagy hasonló versenysorozat, amely a MotoGP-t pótolná, nem elérhető, nem létezik.
A vb jogait pedig természetesen csak attól a vállalattól lehet megvásárolni, amely birtokolja, így nem nagyon lenne értelme más típusú tendert lefolytatni. Ennek megfelelően a közbeszerzési hatóság meg is adta az engedélyt a tárgyalásos eljárásra.
Bár a jogtulajdonos nevét a kiírásban egyszer sem említik, a Dorna Sports nevű spanyol vállalatról van szó, amely még 1994 végén szerezte meg a jogokat a nemzetközi sportszövetségtől. A cég nagyjából azt a szerepet tölti be, amit a Forumla-1-ben a Bernie Ecclestone által alapított vállalatbirodalom: tulajdonképpen ők menedzselik a teljes sorozatot.
Így a Dorna szedi be azt a pénzt is, amit a promóterek fizetnek a versenyszervezés lehetőségéért. Bár az esetek nagy részében az erről szóló megállapodásokat a felek nem hozzák nyilvánosságra, nagyjából tudni lehet, hogy mennyiért tudja egy ország bevásárolni magát a versenynaptárba. Öt évvel ezelőtt egy szaklap
alkalmanként átlagosan nagyjából 9 millió dollárra, azaz jelenlegi árfolyamon 2,6 milliárd forintra becsülte a jogdíjat.
Az egyes országok között azonban elég nagy volt a szórás: az olaszok például csak 6 millió dollárt fizettek, Katar viszont kétszer ennyit.
Az akkori híreknek első ránézésre némileg ellentmond az épp ebben az évben aláírt, nyilvánosan is elérhető cseh szerződés. Aszerint ugyanis 2016-ban csak 3,6 millió euró (akkori árfolyamon nagyjából 4 millió dollár) volt a jogdíj, ami ugyan évről évre magasabb, de még tavaly is csak 4,6 millió euróra rúgott.
Ám a hasonló eseményeknél a promóteri szerződések mindig egyediek. A Formula-1 esetében például a jogdíj egy része kvázi kiváltható a szponzori és hirdetési bevételek egy részének vagy egészének átengedésével. Tehát ha egy versenyszervező lemond a névadó szponzortól származó pénzről, akkor kevesebbet fizet. Márpedig az elérhető szerződés alapján a csehek minden ilyen hirdetési jogot átengedtek a Dornának.
A 9-10 millió dolláros jogdíj egyébként például a Formula-1-hez képest nem számít soknak, azért ugyanis jelenleg nagyjából négyszer ennyit fizet Magyarország, és az összeg az eredeti megállapodás szerint évi 5 százalékkal emelkedik. Más kérdés, hogy az F1-nek jelentősebb gazdasági hatása van, igaz, ez a hatalmas összeg valószínűleg már így sem térül meg az államnak.
A MotoGP esetében a jogdíjnál jóval nagyobb költség lesz, hogy még a pályát is meg kell építeni a versenyszervezéshez. A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. egyelőre csak a tervezésre írt ki tendert, és arra sem érkeztek még be a pályázatok, a beadási határidő ugyanis február 19-e. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter tavaly júniusban azt mondta, hogy a beruházásra (amely a pályaépítés mellett magába foglalja a kiszolgáló létesítmények, a tréningközpont, egy konferenciaközpont és egy szálloda kivitelezését is) 65 milliárd forintot szánnak. Azóta októberben azonban újabb 800 millió forintot különítettek el a fejlesztésre.
Közélet
Fontos