Nagyon látványosan romlott 2019-ben a Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) pénzügyi pozíciója, jelentős részben a főleg Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kifizetett hatalmas osztalék miatt. A vállalatnak – amit azóta megvásárolt az állami MVM – az év során többször is likviditási hitelt kellett felvennie. Ez azért rendkívül problémás, mert jogszabály szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt egy cégből, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Márpedig a MERT likviditási helyzete tényleg elég rossz volt, ezt az állami felvásárlást megelőző átvilágítás is megerősítette.
Elfogyott a pénz
A pénzügyi pozíció romlását talán az mutatja legjobban, hogy míg 2018 végén több mint 19 milliárd forint volt a MERT bankszámláin (ami a korábbi évekhez képest nem is számított soknak), egy évvel később már csak 1,1 milliárd. Bár a jelentős csökkenésben komoly szerepe volt a tavalyi 5,9 milliárdos veszteségnek és különböző beruházásoknak is, a legnagyobb mértékben az tolta meg, hogy az akkori tulajdonosok a korábbi évek nyereségének terhére 11,2 milliárd forintot vettek ki a cégből. Ennek az összegnek közel háromnegyede jutott a Mészáros Lőrinc és üzleti köre érdekeltségébe tartozó Mátra Energy Holding Zrt.-re, kicsit több mint negyede az MVM-re, míg a maradék néhány kisrészvényesre.
Az osztalékról még 2019 februárjában döntött a vállalat közgyűlése. Ha ekkor nem is, a kifizetés napján, április 9-én valószínűleg azért már lehetett sejteni, hogy a vállalatnál lehetnek likviditási problémák. Erre utal legalábbis, hogy a társaság az osztalékfizetés fordulónapja után alig 16 nappal egy ötmilliárd forint összegű likviditási hitelkeret-szerződést kötött az egyébként szintén részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel. Ehhez a hitelkerethez pedig a második félévben többször is hozzá kellett nyúlni, a MERT éves beszámolója szerint 2019 végéig 2,66 milliárd forintot hívtak le belőle.
Ez azonban korántsem rendezte a társaság likviditási helyzetét: 2019 végén a jelentősen megcsappant pénzállomány az éven belül lejáró tartozások*a rövid lejáratú kötelezettségek tizedét sem fedezte, és a többi likviditási mutató is rengeteget romlott*A pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya 7,65 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 141,7 százalékkal; míg a – forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként megállapított – likviditási ráta 100,1 százalék..
A bankszámlán lévő 1,2 milliárdból valószínűleg a kétezer alkalmazott januári fizetése sem jött volna ki,
hiszen 2019-ben havonta átlagosan 1,5 milliárdot költött bérekre és járulékokra a cég.
Amikor az állam elkezdett tárgyalni Mészárosékkal a MERT átvételéről, akkor már jól látszott, hogy milliárdokat kell beletolni a cégbe, hogy ne roppanjon meg. A tranzakció előtti átvilágítás során az MVM által megbízott PwC tanácsadócég arra jutott, hogy a MERT finanszírozási igénye csak 2020 első negyedévében 11,4 milliárd forint lesz.
Legalábbis valószínűleg, biztosat ugyanis nem tudtak mondani, mivel – ahogy ez az MVM egy MSZP által kikért igazgatósági előterjesztéséből kiderül –
az eladó az átvilágítás során többszöri kérés ellenére sem bocsátott az MVM rendelkezésére a várható zárást követő időszakra vonatkozó heti és havi likviditási terveket.
Így pedig elképzelhetőnek tartották, hogy még ehhez a 11,4 milliárd forinthoz képest is további finanszírozási igény merülhet fel a zárást követően, illetve 2020 további részében. Ezért is szerepelt az említett előterjesztésben, hogy a MERT-et kínálja meg az MVM egy 19 milliárd forintos tőkeemeléssel, és addig is, amíg az nem érkezik meg, adjon neki további 11,4 milliárd forint áthidaló hitelt. Utóbbi arra utal, hogy még azt a néhány hónapos átfutási időt sem húzta volna ki a cég, amíg a tőkeemelés megérkezik.
Maradt kapcsolat a Mészáros-birodalommal
Persze így kívülről még az adatok alapján is elég nehéz megítélni, hogy mennyire került veszélybe a cég fizetőképessége, különösen, hogy így is volt rá vevő, de a fentiek alapján azért elég komoly likviditási gondok lehettek. Ez pedig azért problémás, mert a polgári törvénykönyv szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt a cégből, ha ez veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
Ha pedig ennek ellenére mégis vesznek fel osztalékot, és a cég bajba kerül, akkor a pénzt a társaság részére vissza kell fizetni.
Az MVM igazgatóságához benyújtott előterjesztés alapján, ha nincs az állami vevő, akkor vagy ez történik, vagy Mészároséknak más módon – például tőkeemeléssel – kell plusz forráshoz juttatniuk a céget.
Ráadásul ugye az erőművet az a Takarék-csoport finanszírozta, amiben szintén van érdekeltsége Mészároséknak. Erre a hitelszerződésre az állammal kötött adásvételi szerződési is utal, bár abban – sok más dologgal együtt – kitakarták a kölcsönt nyújtó bank nevét, az csak a cég beszámolójából derül ki. Mindenesetre ettől a kötöttségtől elvileg megszabadult az erőmű, ráadásul a keret megszüntetésének díjától a bank a jelek szerint nagyvonalúan eltekintett. Nem minden hitellel volt azonban ekkora szerencséje az MVM-nek. A MERT egyik leányvállalatának OTP-s hitelét például 28 millió forintba került előtörleszteni, egy másik hitelkeretnél pedig 1,8 millió volt a megszüntetés díja.
A takarékos kötöttségtől tehát megszabadult az immár állami kézben lévő MERT*bár a cég banknál vezetett számlaszámai még élnek, így is maradt azonban még kötődésük a Mészáros-cégbirodalomhoz. Az erőmű ugyanis különböző szolgáltatásokat (földgáz-, energia- és vízszolgáltatás) nyújt a továbbra is a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó, gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol Kft.-nek. Márpedig az
ezekre vonatkozó, 2025 végéig élő szerződéseket a közzétett dokumentumok szerint csak súlyos szankciók mellett lehetne megszüntetni.
Ahhoz ráadásul, hogy a MERT el tudja látni a Viresolt gázzal, meg kellett hosszabbítani a Mol gázvezetékét, aminek a költségeit a két cég felesben állta. A MERT beszámolója alapján az építés miatt a Mol részére fizetendő esedékes összegek felét a Viresol a Mátra bankszámlájára utalja, azaz emiatt is kapcsolatban marad a két cég.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
