Közel hatvan milliárddal megtoltak Paks II-t, hitelestül kifizették az oroszokat
Jelentős tőkeemelést hajtottak végre a paksi atomerőmű bővítését felügyelő Paks II Zrt-nél. A cégbírósághoz beadott iratok szerint egy novemberi döntés nyomán az állami tulajdonos 56,6 milliárd forintot tolt a cégbe, amit kapásból el is költött a vállalat. Eddig messze ez volt a legnagyobb tőkeinjekció Paks II-nél, amely mostanáig közel 100 milliárd forintot kapott ilyen formában az államtól.
A tőkeemelést új részvények kibocsátásával hajtották végre, de úgy, hogy az állam nem a névértéken, hanem sokkal drágábban vásárolta meg a papírokat. Az eddig is kizárólagosan állami tulajdonban lévő vállalat ezer darab új, ezerforintos részvényt bocsátott ki, ezeket jegyezték le közel 57 milliárdért*technikailag a cég jegyzettőkéje így csak egymillió forinttal emelkedett, a pénz többi része a tőketartalékba került. Ez egyébként bevett gyakorlat az olyan cégeknél, ahol jelentősebb tőkebevonásra van szükség, de a tulajdonosok nem szeretnének másokat beengedni. Egy ilyen tranzakcióval sikerült például a fradi focicsapatát működtető FTC Labdarúgó Zrt-t többre értékelni, mint amennyit a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér.
A tőkeemelésként kapott pénz – amiről a bővítésért felelős miniszter, Süli János döntött, és a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea engedélyezett – azonban nem volt sokáig a Paks II Zrt-nél, mostanra teljes egészében át is utalták az orosz kivitelezőnek. Sőt valójában a kapott összegnél még valamivel többet is költött a társaság. A hivatalos iratok szerint ugyanis összesen hat számlát fizettek ki a Rosatomnak*egészen pontosan a JSC ASE Engineering Company-nek közel 57,2 milliárd forint értékben.
Mindez arra utalhat, hogy a korábbi hasonló feltőkésítésekből még volt pénze a Paks II Zrt-nek. Ezt megelőzően háromszor juttatták hasonló módon forráshoz a vállalatot. Szinte pontosan két évvel ezelőtt 30,5, az idén márciusban pedig 9,8 milliárd forintot kapott a cég, míg április végén egy 170 milliós utalás érkezett.
A mostani 57 milliárdos összeg minden bizonnyal elsősorban a műszaki tervre ment el,
más nagyobb összeget felemésztő fejlesztés ugyanis nem nagyon volt még. A tervet egyébként még október elején fogadta el a magyar fél. Akkor Szijjártó Péter – amellett, hogy a lépést mérföldkőnek nevezte – csak az engedélyeket és a felvonulási terület kialakításának megkezdését tudta kiemelni, mint előrelépést. Előbbiből beszámolója szerint már több, mint háromszáz van, míg a felvonulási épületek közül három kapott építési engedélyt, és közülük a Roszatom helyi irodaházát már el is kezdték építeni.
A mostani kifizetés egyik érdekessége, hogy a leadott cégiratokban azt 80-20 arányban megbontva is szerepeltették. Ennek azért van jelentősége, mert az oroszokkal kötött megállapodás szerint az új paksi blokkok bővítését elvileg nagyrészt orosz hitelből finanszíroznánk, a költségeknek csak az egyötöde az önrész.
A mostani kifizetéssel azonban nem csak az önrészt utalta át a Roszatomnak az állami cég, hanem azt is, amit elvileg hitelbe kaptunk volna. Azaz úgy tűnik, hogy
nem, vagy inkább továbbra sem vesszük igénybe a kölcsönt.
Ez érthető, hiszen a 2014-ben kötött megállapodásban még a legkedvezőbb időszakra is 4,5 százalékos kamat szerepel, ami a későbbiekben még tovább emelkedik. Márpedig jelenleg ennél sokkal jobb feltételekkel jut forráshoz az állampapírpiacon Magyarország. Magyarul megéri kiváltani a hat éve még kedvezőnek tűnő orosz hitelt piacival.
Pedig akkor ez volt a fő érv a Roszatom mellett. A kormányzat illetékesei részéről többször elhangzott, hogy azért választották az oroszokat (és végső soron azért nem volt verseny), mert más nem tudott volna olyan pénzügyi konstrukciót a beruházás mögé tenni, mint ők.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
