Az önkormányzati választás óta eltelt bő két hét alatt kevés szó esett arról, hogy az önkormányzati választás egyik nagy nyertese az MSZP volt (bár volt, aki ezt előre látta). Az évtizedeken át meghatározó váltópárt hiába egyre jelentéktelenebb tényező az ellenzéki térfélen, most mégis kimagaslóan több pozíciót szerzett a nála népszerűbb ellenzéki riválisainál.

Az MSZP visszaesése már a tavaszi európai parlamenti választásnál is figyelemre méltó volt, amikor kevesebb mint hét százalékot szerzett (ez a harmada a Mesterházy Attila által vezetett MSZP 2010-es parlamenti választási eredményének). A mostani választáson pedig még nagyobbat vert rá a Demokratikus Koalíció és a Momentum, az MSZP hat megyében az öt százalékos eredményt sem érte el a megyei listákon.

Hiába dolgozik az MSZP ellen a hanyatló népszerűség, a kiüresedő hátország, az utolsó fajsúlyosnak mondható politikus távozása vagy az egyes tagjait rendre belengő kollaboráns vádak, alkudozásban látványosan felülmúlja ellenzéki riválisait.

Az önkormányzati választás nem adhat teljes képet a pártok népszerűségéről, a megyei listák (amelyekre nem szavazhatnak megyei jogú városok szavazói) eredményei azonban jó kiindulópontot adhatnak. A 24.hu cikke alapján az összemérhető tizenöt megye^*A többi azért nem az, mert Hevesben és Komárom-Esztergomban az ellenzéki pártok közös listán indultak, Borsodban csak a DK szerepelt önállóan, a Jobbik, az MSZP és a Momentum összefogott, míg Szabolcsban Jobbik-Momentum együttműködés volt, az MSZP és a DK pedig saját listát állított. összesített eredménye is azt erősíti, hogy az MSZP az ellenzéki összefogás leggyengébb láncszemévé vált. Ebből adódóan a megszerzett megyei mandátumok is azt mutatják, hogy az MSZP jelentősen lemaradt a DK-Momentum-Jobbik hármastól.

Ennek ellenére az MSZP több polgármesteri címet szerzett a budapesti kerületekben és a 10 ezer fősnél nagyobb városokban, mint a többi ellenzéki párt együttvéve. Az önkormányzati képviselők esetében ugyan kisebb a fölényük, de így is kiemelkednek a többi ellenzéki párt közül. Ennek ugye az áll a hátterében, hogy a megyei listák zömével szemben a polgármesteri és helyi képviselői helyekért összefogva indultak, így jóval nagyobb szerepe volt az egymás közötti alkuknak. (A grafikonokhoz használt adatok forrásáról a csillagra kattintva lehet olvasni^*A polgármesteri és képviselői pozíciók adatait a pártok küldték el nekem, mivel a választási adatbázis alapján rendkívül időigényes lett volna kibogozni, hogy melyik párt jelöltje áll egy közös jelölt mögött. Némileg torzíthatnak is, ugyanis volt olyan párt, amely a függetlenként induló jelöltet a sajátjaként tüntetett fel, de a kétesen megítélhető esetek ellenére viszonylag pontos összképet mutatnak az általuk átküldött adatok. A Fidesztől is kértem adatokat, de nem reagáltak a megkeresésemre..)

Az ellenzéki összefogással nemcsak az MSZP járt jól, a DK is jelentősen javította a pozícióit, és a Párbeszéd is javított némileg. Még az öt év alatt jelentősen gyengülő, a szétesés határán lévő, megyei listaállításra képtelen LMP is alig esett vissza az előző választáshoz képest a megszerzett pozíciók alapján.

Bár a Jobbik támogatottsága jelentősen visszaesett a tavalyi parlamenti választás óta, bizonyos szempontból ők is jól jártak az összefogással. A 2014-es önkormányzati választás után négy, tízezernél nagyobb várost vezethettek^*Ózd, Tapolca, Tiszavasvári és Törökszentmiklós.. Most azonban először vezet jobbikos polgármester megye jogú várost, rögtön kettőt is, Dunaújvárost és Egert. Ózd és Tapolca megtartása mellett pedig a Jobbik politikusa került Szentes élére, és egy ideig úgy tűnt, hogy Jászberényt is jobbikos vezeti.

Összesen hat budapesti kerületben lett MSZP-s polgármester, a tíz ellenzéki kézbe került megyei jogú városban pedig négyet nyert meg MSZP-s politikus^*Szeged, Salgótarján, Érd és Szombathely, bár ugye a szegedi Botka László kilépett a pártból a győzelem után.. A DK egy budapesti kerület mellé két további kerületet szerzett, és a tatabányai polgármestert, Szücsné Posztovics Ilonát ők kérték fel indulásra. A Párbeszéd számára nagy siker lehet, hogy ők adják a főpolgármestert, Karácsony Gergelyt^*aki főpolgármesterként nem is szerepel az ábránkon és egy kerületi polgármestert is^*V. Naszályi Mártát az I. kerületből.. A Momentumnak három budapesti kerület mellett Baján és Gödön lesz polgármestere^*Bár Pikó András nyolcadik kerületi polgármester nem a párt tagja..

Az önkormányzati képviselői helyek alapján viszont jól látható, hogy a Jobbik nem feltétlenül nyert az összefogással (bár a visszaesésében Vona Gábor távozása és a Mi Hazánk növekedése is szerepet játszhat). A párt az önkormányzati képviselői pozícióinak több mint a felét elvesztette. Az MSZP is csak minimális arányban tudta növelni a képviselői számát, a DK viszont közel duplázott. Talán a legmeglepőbb adat, hogy az LMP mindössze egy képviselőt vesztett.

A megyei listás helyeknél viszont egyértelműen visszaestek az ellenzéki pártok. Ez nem feltétlenül az összefogás hiányával magyarázható, mivel az is benne lehet, hogy a Fidesz éppen a kistelepüléseken tűnik egyre népszerűbbnek. A kormánypárt 227-ről 251-re növelte a megyei képviselőinek számát a 2014-es önkormányzati választáshoz képest.

Az ellenzéki pártoknál itt a leglátványosabb az átrendeződés. A 2014-ben még magasan első Jobbik pozíciói több mint felét elvesztette, és az MSZP képviselőhelyei is közel felére csökkentek. A DK viszont majdnem duplázott, a Momentum pedig szinte egyből beérte a DK-t és a Jobbikot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok felett vesztette el a befolyást a Fidesz, nagy pénzügyi tűzerőt nyert az ellenzékA magyar gazdasági teljesítmény fele néhány tucatnyi ellenzéki vezetésű önkormányzatban koncentrálódik. Hirtelen újra nagy pénzek közelében találták magukat nem fideszes politikusok.

Az MSZP-s alkudozások sikerét leginkább talán Borsod-Abaúj-Zemplén példája mutatja. Az MSZP három megyei összefogásban vett részt, az egyik ilyen volt BAZ megye. Míg hat megyében egyáltalán nem nyert mandátumot, és a többiben is szinte mindenhol csak egyet, Borsodban három képviselői helyet is szerzett.

Azt is megnéztem, hogy a nagyobb településeken milyen változást hozott a választás a 2014-eshez képest. Annak a százhatvanhét városnak az eredményeit hasonlítottam össze, amelyeknek a KSH adatai szerint jelenleg több mint 10 ezer lakosa van. Az összehasonlítást nehezítette, hogy számos jelölt függetlenként vagy valamilyen helyi szervezet képviseletében indult. Jelentős részük azonban vagy a kormánypártok vagy az ellenzéki összefogás támogatását élvezte, így sajtóhírek alapján soroltam be őket.

Ez alapján az jött ki, hogy a 10 ezernél nagyobb városoknál közül közel hússzal nőtt az ellenzéki vezetésűek száma. Ha ezt súlyozzuk a lakosságszámmal, akkor még jelentősebb eltolódás látható. Tehát a nagyobb városok közül arányaiban több vált ellenzéki vezetésűvé. Ehhez fontos adalék, hogy Budapesten az egyes kerületekkel számoltam, a főpolgármestert és Budapest teljes lakosságát nem vettem figyelembe a kettős számolás elkerülése miatt. Ez alapján 2014-től nagyobb településeken élő hatmillió ember háromnegyede kormánypárti vezetésű városban élt, 2019-től viszont nagyjából a fele.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet DK Jobbik LMP Mi Hazánk Momentum MSZP önkormányzati választások Párbeszéd politika Olvasson tovább a kategóriában