Rég nem látott átalakulást hoztak az ellenzéki oldalon a fővárosban a vasárnapi európai parlamenti választások. A Jobbik, az LMP és az MSZP összeomlott, a Momentum és a DK viszont nagyon megerősödött. A mostani adatokat a tavalyiakkal összevetve megvizsgáltuk, hogy mi változott Budapesten, honnan hova mozoghattak a választók. Nagyon leegyszerűsítve az látszik, hogy a Momentum főleg az LMP-től nyerhetett szavazatokat, míg a DK-t főleg olyanok erősítették, akik korábban az MSZP-re szavaztak, de Gyurcsány Ferenc pártja – kissé meglepő módon – a statisztikai adatok szerint a Jobbiktól is csábíthatott el választókat.
A szocialisták és párbeszédesek akkorát betliztek, hogy hiába messze Budapesten a legerősebbek országos szinten,*Legalábbis akkor, ha a fővárost a megyékkel vetjük össze, egyes településeken természetesen előfordulhatott, hogy felülteljesítettek. ha nem EP-, hanem országgyűlési választásokat tartanak, akkor még a fővárosban sem ugrották volna meg az esetükben – a közös lista miatt – 10 százalékos parlamenti küszöböt. Tavaly áprilishoz képest 117 ezer szavazatot buktak, és persze ebben szerepet játszik az alacsonyabb részvétel, de még akkor is a választóik nagyjából felét vesztették volna el, ha 2018-ban hasonló számban mennek el szavazni a budapestiek, mint most*Magyarul, ha az akkori szavazati számokat a mostani részvétellel igazítjuk ki.. Ráadásul az átlagnál is nagyobbat buktak azokban a kerületekben, ahol hagyományosan jól szerepelnek: Angyalföldön és Zuglóban 2018-ban egyaránt közel minden negyedik ember az MSZP-P listára szavazott, ezúttal azonban csak 13,5 illetve 11,1 százalékot értek el ezekben a kerületekben.
Az LMP tavalyi 107 ezer szavazatából mostanra 20 ezer maradt meg, ami csak azért nem a legnagyobb bukás, mert a Jobbiknak még ezt is sikerült alulmúlnia. Ha kiszűrjük a részvételi különbségeket, az LMP akkor is elvesztette támogatói közel háromnegyedét. A zöldpárt tavaly 17 kerületben kapott több mint 10 százalékot, ezzel szemben most a négyet sem érte el sehol, három budai kerületben és a pesti belvárosban pedig több mint 10 százalékponttal esett a támogatottságuk.
Az MSZP-hez hasonlóan a fővárosban a Jobbik sem ugrotta volna meg az esetében 5 százalékos parlamenti küszöböt, ha országgyűlési választásokat tartanak a hétvégén. (Pedig nekik ehhez értelemszerűen csak feleannyi szavazatra volt szükségük, mint a szocialistáknak.) Ráadásul miközben tavaly áprilisban még 7,5 és 20 százalék között hoztak minden kerületben, most sehol nem érték el az 5 százalékot sem, két budai kerületben pedig 2 százalék alatt maradtak. Az elmúlt egy évben 106 ezer szavazót vesztettek a fővárosban, így alig maradt több nekik, mint az LMP-nek.
Úgy tűnik, ellenzéki oldalon a Kétfarkú Kutyapártnak a leginkább fix a szavazóbázisa. Ők voltak az egyetlen párt, amelynél nem volt tendenciózus változás a szavazatok számában: nyolc kerületben több, tizenötben kevesebb voksot kaptak, mint egy éve. Összességében nagyjából 4 százalékkal csökkent a rájuk szavazók száma, így viszont – az alacsonyabb részvétel miatt – arányaiban 1 százalékponttal növelni tudták támogatottságukat. Ezzel Budapesten verték az LMP-t és a Jobbikot is, egy kerületben pedig (ellentétben a két említett párttal) a parlamenti küszöböt is elérték.
Gyurcsány Ferenc pártja úgy kapott a fővárosban 50 ezerrel több szavazatot most, mint egy éve, hogy ezúttal 300 ezerrel kevesebben szavaztak Budapesten. Ha kiszűrjük a részvételi adatokból eredő különbség hatását, akkor 2018-hoz képest majdnem két és félszeresére növelte támogatói számát a Demokratikus Koalíció. Nagyjából egyenletesen mindenhol javítani tudtak, de Soroksárom például szavazatarányban majdnem háromszoroztak.
A tegnapi EP-választás legnagyobb nyertese országosan és Budapesten is egyértelműen a Momentum Mozgalom. A párt a fővárosban már tavaly is megugrotta volna a parlamenti küszöböt, ezúttal azonban ennél sokkal jobban teljesítettek: 10 kerületben a legerősebb ellenzéki párt voltak. Sőt, egyes szavazókörökben a Fideszt is megverték. A támogatottságuk*Ha kiszűrjük a részvételi különbségek hatását. több mint háromszorosára nőtt, több kerületben is bő 14 százalékpontot javítottak, és 20 százalék fölött végeztek.
Az már az eddigiekből is jól látszik, hogy a Jobbik-LMP-MSZP triótól vándoroltak át sokan a DK-Momentum duóhoz*Természetesen amellett, hogy az előbbi pártok szavazóiból sokan vélhetően el sem mentek szavazni, míg utóbbiak a korábbi nemszavazók köréből is szerezhettek voksokat.. Ha kiszűrjük a részvételben tapasztalt eltéréseket, akkor előbbi három párt összesen nagyjából 175 ezer szavazatot vesztett, míg utóbbi kettő 159 ezret nyert*A szavazásra jogosultak száma is nőtt, így kaphatott majdnem 28 ezerrel több szavazatot a Fidesz, és javíthatott közel nyolcezerrel az MKKP is.. Ezekből a számokból azonban még semmit nem lehet tudni arról, hogy kitől kihez vándoroltak a voksok.
Éppen ezért megnéztük a korrelációt is az egyes párt-párok szavazatainak változása között. Bár ezt a mutatók statisztikusok általában nem ilyen célra használják, hanem két változó közötti kapcsolat erősségének mérésére*Az plusz/mínusz 1-hez közeli érték mutat erős kapcsolatot, a 0 pedig gyengét., alapvetően azt mutatja meg, hogy két adatsor mennyire mozog együtt. Azaz, ha összevetjük például a kerületenkénti LMP- és DK-szavazatok számának változását, akkor láthatjuk, hogy mennyire hasonlóan változtak ezek.
Ez alapján pedig az látszik, hogy rendkívül erős a korreláció az MSZP-DK* (-0,942) és az LMP-Momentum* (-0,973) szavazatainak változása között. Azaz, ahol nagyobb mértékben esett az LMP szavazatainak száma, ott jobban nőtt a Momentumra leadott voksoké, és ugyanígy az MSZP-DK relációban. Bár viszonylag erős a korreláció a DK-LMP, és az MSZP-Momentum szavazatok mozgása esetében is, korántsem annyira, mint a fentieknél. Ez pedig arra utalhat, hogy az LMP-től nagyobb eséllyel pártoltak át a Momentumhoz, mint a DK-hoz, a korábban a szocialistákat választó szavazók pedig nagyobb eséllyel voksoltak most Gyurcsány Ferenc pártjára.
Érdekes módon eléggé hasonlóan (csak ugye ellentétes előjellel) alakult a Demokratikus Koalíció- és a Jobbik-szavazatok változása is, azaz lehetett átjárás a szélsőjobboldali és a baloldali-liberális DK között is.
Közélet
Fontos