Európai parlamenti választásokat tartottak az utóbbi napokban Európa-szerte, így Magyarországon is. Az eredményeket este 11-kor tette közzé a választási bizottság, és volt nagy meglepődés. Nem is a Fidesz 52 százalékos eredménye miatt (a párt 1,77 millió szavazatot szerzett, és ezzel 13 EP-mandátumhoz jutott), hanem hogy az ellenzék mennyire átrendeződött.
A második helyen nagy meglepetésre a Demokratikus Koalíció végzett (554 ezer szavazat, 4 mandátum), vélhetően a teljesen összeomlott MSZP szavazóit csábították el (228 ezer szavazat, 1 mandátum). A harmadik pedig a Momentum lett (338 ezer szavazat, 2 mandátum), miközben a Jobbik nagyon kevés szavazót tartott meg az előző választás után (219 ezer szavazat), az LMP pedig gyakorlatilag összeomlott (74 ezer szavazat) – még a vadiúj szélsőjobboldali Mi hazánk (113 ezer) és az MKKP (89 ezer) is több szavazatot kapott a parlamenti pártnál.
Az eredmények részletes elemzésével a következő napokban jelentkezünk. Korábban megnéztük, hogyan alakult a részvétel az előző választásokon leginkább fideszes és a legkevésbé fideszes településeken.
A legfideszesebb településeken – amelyek főként mikrofalvak az ország legkülönbözőbb pontjain – némileg átlag alatti, a legkevésbé kormánypártiakon pedig kissé a feletti volt a részvétel mind a délután 1, mind a 3 órás adatok szerint. Később, az urnák lezárása előtt fél órával már kiegyenlítettebb lett a helyzet. Az ország egészében a választásra jogosultak szinte pontosan 24 százaléka adta le voksát az első hét órában, két órával később pedig 30,5-nél tartott az arány. Fél hétkor 41,7 százalék szavazott.
Országosan azonban még megyei összevetésben is jelentős eltérések voltak.
Ebben persze önmagában semmi meglepő nincs, az egyes országrészek között minden választás alkalmával jelentős eltérések vannak a részvételi adatokban is. A 2018-as parlamenti választásokon azonban a Fidesz egyik nagy eredménye az volt, hogy olyan helyeken is sikerült mozgósítania a szavazókat, ahol egyébként kisebb arányban szoktak elmenni voksolni.
Épp ezért megnéztük, hogy miként alakult a részvétel azokon a településeken, ahol 2018 a legjobban, és a legrosszabbul teljesítettek a kormánypártok. Tavaly 14 olyan település volt, amelyen az választópolgár arányában 90 százalék feletti eredményt ért el a Fidesz. Ezúttal ezeken egy óra előtt átlagosan egy kicsit kevesebben szavaztak, mint az ország egészében.
Igaz, a szórás is elég jelentős volt, ami nem meglepő, hiszen jellemzően kisebb falvakról van szó. Tornanádaskán, ahol egy éve 98,9 százalékkal taroltak a kormánypártok, százból 42-en leszavaztak délután egyig, Fájon és Tiszabőn (ahol 2018-ban 82 illetve 79 százalékos volt a részvétel) azonban csak minden tizedik ember élt a választási jogával.
Ha kicsit kibővítjük a listát, és megnézzük az olyan népesebb településeket, ahol 80 és 90 százalék közötti szavazatarányt ért el a Fidesz, akkor az látszik, hogy itt egy hajszállal még alacsonyabbak voltak a számok.
A legkevésbé Fideszes településeken viszont némileg az országos felett járt az átlag, és a szórás is kisebb volt, ami szintén érthető, hiszen ezek viszont gyakran kifejezetten népes települések, vagy városrészek. Akad köztük négy budapesti kerület és több nagyobb város is, például Dunaújváros, Dorog, Kazincbarcika vagy Szeged. Itt Sima vezetett, délután egyig ott 43 százalék szavazott le, az apró Rudolftelepen viszont csak 10 százalék volt a részvétel.
A délutáni órákban ugyanakkor fordult a helyzet, egy és fél hét között a leginkább fideszes településeken kifejezetten sokan mentek el szavazni, így az urnazárás előtt fél órával már ezekben a községekben volt átlag felett a részvétel, míg a legkevésbé kormánypárti települések és városrészek nagyjából az átlagot hozták. Előbbi csoportból továbbra is kiemelkedett Tornanádaska illetve Tákos, mind a két helyen 60 százalék feletti volt a szavazók aránya. Utóbbi körből Sima 60 százalékos részvételnél tartott, Martonfa pedig ennél is 1 százalékponttal magasabbnál.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
