Európai parlamenti választásokat tartottak az utóbbi napokban Európa-szerte, így Magyarországon is. Az eredményeket este 11-kor tette közzé a választási bizottság, és volt nagy meglepődés. Nem is a Fidesz 52 százalékos eredménye miatt (a párt 1,77 millió szavazatot szerzett, és ezzel 13 EP-mandátumhoz jutott), hanem hogy az ellenzék mennyire átrendeződött.
A második helyen nagy meglepetésre a Demokratikus Koalíció végzett (554 ezer szavazat, 4 mandátum), vélhetően a teljesen összeomlott MSZP szavazóit csábították el (228 ezer szavazat, 1 mandátum). A harmadik pedig a Momentum lett (338 ezer szavazat, 2 mandátum), miközben a Jobbik nagyon kevés szavazót tartott meg az előző választás után (219 ezer szavazat), az LMP pedig gyakorlatilag összeomlott (74 ezer szavazat) – még a vadiúj szélsőjobboldali Mi hazánk (113 ezer) és az MKKP (89 ezer) is több szavazatot kapott a parlamenti pártnál.
Az eredmények részletes elemzésével a következő napokban jelentkezünk. Korábban megnéztük, hogyan alakult a részvétel az előző választásokon leginkább fideszes és a legkevésbé fideszes településeken.
A legfideszesebb településeken – amelyek főként mikrofalvak az ország legkülönbözőbb pontjain – némileg átlag alatti, a legkevésbé kormánypártiakon pedig kissé a feletti volt a részvétel mind a délután 1, mind a 3 órás adatok szerint. Később, az urnák lezárása előtt fél órával már kiegyenlítettebb lett a helyzet. Az ország egészében a választásra jogosultak szinte pontosan 24 százaléka adta le voksát az első hét órában, két órával később pedig 30,5-nél tartott az arány. Fél hétkor 41,7 százalék szavazott.
Országosan azonban még megyei összevetésben is jelentős eltérések voltak.
Ebben persze önmagában semmi meglepő nincs, az egyes országrészek között minden választás alkalmával jelentős eltérések vannak a részvételi adatokban is. A 2018-as parlamenti választásokon azonban a Fidesz egyik nagy eredménye az volt, hogy olyan helyeken is sikerült mozgósítania a szavazókat, ahol egyébként kisebb arányban szoktak elmenni voksolni.
Épp ezért megnéztük, hogy miként alakult a részvétel azokon a településeken, ahol 2018 a legjobban, és a legrosszabbul teljesítettek a kormánypártok. Tavaly 14 olyan település volt, amelyen az választópolgár arányában 90 százalék feletti eredményt ért el a Fidesz. Ezúttal ezeken egy óra előtt átlagosan egy kicsit kevesebben szavaztak, mint az ország egészében.
Igaz, a szórás is elég jelentős volt, ami nem meglepő, hiszen jellemzően kisebb falvakról van szó. Tornanádaskán, ahol egy éve 98,9 százalékkal taroltak a kormánypártok, százból 42-en leszavaztak délután egyig, Fájon és Tiszabőn (ahol 2018-ban 82 illetve 79 százalékos volt a részvétel) azonban csak minden tizedik ember élt a választási jogával.
Ha kicsit kibővítjük a listát, és megnézzük az olyan népesebb településeket, ahol 80 és 90 százalék közötti szavazatarányt ért el a Fidesz, akkor az látszik, hogy itt egy hajszállal még alacsonyabbak voltak a számok.
A legkevésbé Fideszes településeken viszont némileg az országos felett járt az átlag, és a szórás is kisebb volt, ami szintén érthető, hiszen ezek viszont gyakran kifejezetten népes települések, vagy városrészek. Akad köztük négy budapesti kerület és több nagyobb város is, például Dunaújváros, Dorog, Kazincbarcika vagy Szeged. Itt Sima vezetett, délután egyig ott 43 százalék szavazott le, az apró Rudolftelepen viszont csak 10 százalék volt a részvétel.
A délutáni órákban ugyanakkor fordult a helyzet, egy és fél hét között a leginkább fideszes településeken kifejezetten sokan mentek el szavazni, így az urnazárás előtt fél órával már ezekben a községekben volt átlag felett a részvétel, míg a legkevésbé kormánypárti települések és városrészek nagyjából az átlagot hozták. Előbbi csoportból továbbra is kiemelkedett Tornanádaska illetve Tákos, mind a két helyen 60 százalék feletti volt a szavazók aránya. Utóbbi körből Sima 60 százalékos részvételnél tartott, Martonfa pedig ennél is 1 százalékponttal magasabbnál.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
